Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Erdbeere^^)

Remember
Megosztás: f

Remember

Halk, tompa hangokat halottam miközben még mindig csak a sötétséget láttam. A hangok erősödni kezdtek és végül a fekete szürkébe, majd világosba váltott át. Előttem egy fiú arcvonalai rajzolódtak ki. Sötétbarna kócos haj, világos bőr, mélykék íriszek. Különleges szeme voltak, csak ne csillognának ennyire ijedten. Ránézésre, úgy tizenhét éves lehet, arcvonalai ismerőek voltak, bár még sohasem láttam.
- Hála istennek! - Halottam most már kivehetően a hangokat. Idegenül, még is kellemesen csengett- Jól vagy?
Nem válaszoltam rögtön, csak feküdtem a hideg betonpadlón háttal, de fejem pedig alá volt támasztva egy összetekert lótakaróval, amit abszolút nem tudtam hova tenni fejben. – Azt hiszem… -nyöszörögtem, majd megláttam a fiú mögött egy lovat ki egyenesen rám nézett. A pej kanca szürke szemekkel, majd hirtelen váltott a kép egy csókaszemű lámpás lófejre, csak nem? Woldi! Nem lehet… Ijedten kaptam magam elé védekezőm a kezemet.
- Hé, hé nincs semmi baj!- fogta meg a csuklómat. - Hagy segítsek!
- Mi-mi-mi történt?- kérdeztem kábán némi remegéssel a hangomban.
- Gyere, próbálj meg előbb felállni!
Engedtem, hogy felsegítsen, de féltem elemelni a kezemet az arcom elől. Féltem az előbb váltó képtől. De ezt mégsem mondhattam el a fiúnak. Talán csak az ütés hatása… Így lassan leengedtem a kezemet. Ugyanazt a nyugodt szürke szemű pej lovat láttam, mint legelőször. Igen, szürke szem.
- Biztos jól vagy? Istenem, de sajnálom!- mondogatta idegesen, de én még mindig a lovat néztem.  Tudtam! Szürke. De mi van, ha csak egy álom? Már épp a karomba akartam csípni a bal kezemmel, de feltűnt valami. Vér… horzsolás. A betonlap bizony csúnyán felsértette.
- Engedd, hogy segítsek!- ütötte meg a fülemet ismét a hangja. - Elkísérlek a gyengélkedőbe!
- Nem hiszem, hogy… - kezdtem, mert egyébként nem ilyen vagyok, és így is az előbbi jelenet miatt már biztos a minősítésemet is megkaptam, de félbeszakított.
- De, de, kérlek, szörnyen érzem magam emiatt. Várj egy percet!
A lóval szembefordul és furcsa kattogó hangot adott ki, nem csettegett. Valami mást, ilyet még nem hallottam. A ló a hangra hátralépett egyet, majd a következőnél még egyet és szépen betolatott a bokszba. A fiú bezárta a bokszajtót (felül és alul is) és felém fordult.
- Nem szédülsz?  Vagy hányinger?
Megráztam a fejemet, amit megbántam, hisz lüktetni kezdett.
- Csak kérlek lassíts egy kicsit.
- Persze - túrt idegesen a hajába, majd az egyik kezemet átvette a vállán. - Nem lenne jó, ha megint elájulnál, és még több sérülést szereznél. 
Mi? Na jó! Én nem vagyok ilyen.
- Nem muszáj, hidd el, betalálok egyedül is, vettem le a kezemet a válláról.
- Ahogy gondolod - de azért bekísért.
A gyengélkedő közvetlenül az iroda mellett van az öltözővel szemben. Hát igen a lovas sport nem játék, nem véletlenül lett kialakítva ez a hely. Egy kicsi hófehér szoba, minek falai néhány lovas falmatricával dobták fel. A falon egy-két kép, szalag függött azokról a híres versenyzőkről, kiket itt ért baleset és nem rettentek meg, hanem visszaültek a nyeregbe. Ezen kívül az ablak alatt egy ágy, mellette egy szék és egy szekrény, amiben gyógyszereket, kötéseket tárolnak. Leültem az ágyra.
- Most már elárulod, hogy mégis mi történt?- fordultam felé újra megismételve a kérdést.
- Ó hát...- lépett a szekrényhez és kötést vett elő belőle, fertőtlenítőt és egy vattapamacsot, majd leült az ágyamra.
- Éppen Amy-t készítettem, hogy ma kicsit kimegyek vele, mivel nincsenek sokan az árverés miatt a Schönfeld tanyán. Lehet csípni fog egy kicsit- öntött a pamacsra a számomra ismeretlen, de eléggé erős szagú fertőtlenítőből és a karomat felemelte, mielőtt ellenkezhettem volna már fel is szisszentem. Iszonyúan égetett. - Bocsi, nemsokára elmúlik. Szóval kinyitottam a felső ideiglenes bokszajtót, de a huzat még jobban kicsapta és eltalált téged. De fogalmam sem volt, hogy ott van valaki! Hidd el!
Ez érthető, a felső bokszajtókat le kellet cserélni, de míg az újak nincsenek kész ideiglenesen szereltek fel valamit, ami nyilván nem a legjobb megoldás. Mire újra a karomra néztem már be is volt kötve, de olyan szinten, mintha orvos csinálta volna. Oké, nem egy nagydolog elkészíteni, de nekem valahogy sohasem áll így.
- Apám orvos. Anyukám meg állatorvos. - vonta meg a vállát.
Valószínűleg láthatta a meglepődésemet.
- Akkor te most leütöttél és most bekötötted a kezem- foglaltam össze tömören a hallottakat. - És Amy…
- Amy- javított ki.
Kicsit meglepődtem azt hittem csak véletlenül ejtett a szokásos „Émi” helyet „Emi-t”. Furcsa. Favorit gazdája is úgy ejti lova nevét, ahogy írja, de nem ad neki új hangzást.
- Én Emi - ként ismerem már négy éve. Először engem is meglepett - mosolyodott el.
Na jó, ennyiszer nem égtem még be egy nap, mint most ennél a fiúnál, így kezdtem kicsit kényelmetlenül érezni magam. Valószínűleg ezt láthatta is.
- Tényleg sajnálom, hogy így alakult. Ha bármit tehetek érted… csak szólj! De most már tényleg ki kell vinnem Amy-t. –indult el az ajtó felé.
Szürke szem, furcsa név, váltó kép… Ráadásul Woldi (na jó az lehet a bevert fejem eredménye). Woldi elvesző emlékeim egy darabja, akin meg tanultam lovagolni, és tanultam is tőle egy fontos leckét, emellett pedig darabjaira hullott az életem. De, hogy mi történt valójában ott? Tudom, hogy van valami, csak képtelen vagyok rá visszaemlékezni. Nem is akartam. De ez a ló valamiért…
- Szeretném megismerni Amy-t. - szaladt ki a számon, de még én is meglepődtem.
A fiú visszafordult és halványan elmosolyodott. Mintha pont erre számított volna. Ekkor az ajtó kivágódott és Mia jelent meg benne.
- Hála az égnek itt vagy Lara! Mindenütt kerestelek, azt mondták, hogy felülhetünk egy kicsit Mátrixra, tudom, hogy kedveled és szere... - akadt el a szava, ahogy meglátta a kezemen a kötést, majd a fiút.
- Te meg mit keresel itt?- húzta össze szemeit, amivel elérte a híres gyilkos, nyársaló tekintetét.- Mats Berger!

( 113 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2020. 09. 13. 18:46  
szia


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat