Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Paamy)

Just summer
Megosztás: f

Just summer

A szürke macska hirtelen megpillantotta messziről Daniel-t. Bordó köpenyt viselt, és az édesanyjával sugdolózott. Tekintetük egy másodpercre találkozott, Mary a herceg arcáról némi aggodalmat olvasott le. Nem tetszett neki ez a bizonytalan tekintet, miután gyorsan elfordította fejét, percekig nem tudta kiverni a fejéből azt a nézést.
Valami nagyon nyomasztotta. Idáig sem szerette túlzottan a nagy ünnepségeket, de most valami rossz érzés kerülgette.


Hazel sietős léptekkel igyekezett a testvéreihez, akik éppen reggeliztek. Szép hely volt az a kis terasz, de leginkább egy hosszú, egyirányú folyosóhoz hasonlított. A korlát és a kinti bútorok egyfajta, sötét színű fából készültek - elég régen. Az asztalt fehér terítő borította, egy-két narancslé folttal tarkítva. A hercegnő Leaf mellett foglalt helyet, szemben a húgával, és öccsével. Cecila már jóízűen a müzlijét kanalazta, míg a fiúk feltekert sonkát csemegéztek. Barátságosan üdvözölték egymást, majd Hazel is hozzálátott a reggelihez.
- Hol van Mary? - Kérdezte teli szájjal Cecila, miközben majdnem kiesett mancsából a fémkanál.
- Még a galériában van. Azt mondta, nem éhes - a nővér fel sem pillantva válaszolt.
- Na, azt elhiszem, hogy nincs étvágya. Túl nagy felfordulás ez nekem, egyik napról a másikra királyt koronáznak nálunk. - Leaf hangjában némi aggodalom bujkált, de egész jókedve volt ma reggel. Evés előtt háromszor is bújócskázott a kisöccsével.
- A szükség törvényt bont. És a törvényt nem lehet felülírni. - Hazel egész nyugodt maradt, de nem evett túl sokat.
- Érdekes, mindig ránk szorulnak. Hazel, szerinted ez így rendben van?
- Ezt meg hogy érted? Mi a baj neked az ünnepséggel? Semmit nem kell tennünk, kölykök vagyunk, csak érezzük jól magunkat. Anya és apa szervezik meg, különösebb kötelességünk nincs.
- Igazad van. - Leaf bölcsebbnek találta, ha nem mondd semmit. A húgának részben igaza volt.
- Reggeli után pedig lemegyünk sétálni a kertbe és szedünk egy kis virágot az ünnepi asztalra! Mit szóltok hozzá? - Hazel kiváló kommunikációs készségekkel rendelkezett. Jó ötleteit szívesen követték a többiek.
A kisebbek és Leaf egyaránt rábólintottak. A finom virágillat jól oldja a feszültséget, és hátha látnak egy-egy lepkét. 
- Még megvárjuk Mary-t, hátha feljön ide, ha nem lemegyünk nélküle. Szeretnék még inni egy kis teát. - Hazel elvette a fehér porcelánkannát, és finom hölgy módjára öntött egy keveset magának. Mielőtt belekortyolt volna hangos, gyors lépteket hallott. Ez csak Mary-é lehet. Hátranézett.
A szürke macska hirtelen megállt, és rá sem hederített Hazel meleg mosolyára. Tekintete a túlsó oldalt fürkészte, melynek testvérei pont háttal ültek. Senki sem érti, miért merevedett le Mary.      Halk ajtócsapódás. Valaki kilépett. A korlát mellé futott, megállt mellette, de nem szédelgett. Jobb oldalra fordult, és egyensúlya mintha megingott volna. Megbillent, majd tompa hanggal zuhant a földre.
- Mi az, Mary? - Hazel szájáról eltűnt a mosoly, idegesen nézett nővérére, aki közben pislogott egyet, és nagyot nyelt. Aztán felocsúdott, majd higgadtan a húgára pillantott.
- Semmi baj, csak elbambultam - végignézett a társaságon egy halvány mosollyal az ajkán. Remélte, nem hallotta senki “azt „ a zajt. Úgy vélte, majd a belső udvarban tevékenykedő egyik macska megtalálja. Nem szerette volna ha a testvérei odarohannak, pánikot keltenek. Ki tudja, hogy meghalt-e? A kisebbek nem is láttak még halottat, talán Hazel sem.
Mary a történtek ellenére megéhezett, és a mancsa segítségével bekapott pár darab sonkát. Szerencsére a testvérei nem kételkedtek benne. Mindenki nyugodtnak, kipihentnek tűnt.
- Szóval, lemegyünk sétálni? - a vörös cica lelkesen pattant fel a helyéről.
- Igen, lemehetünk. Na, ki ér le először? - a szürke macska futni kezdett egy másik ajtóhoz, ahol egyenesen a kerthez jutnak ki. A kicsik és a nagyobbak is utána futottak. Legbelül mindannyian kölykök voltak, tele őszinteséggel, álmokkal, reménnyel. Mary pedig okosan cselekedett, hogy futásra imitálja őket. Mikor becsukták maguk után a kerti ajtót az udvarról éles sikoly hallatszott, persze közülük még Mary fülét sem ütötte meg. A helyszín gyorsan megtelt macskákkal, akik kiabáltak, és egymásra néztek kétségbeesetten.           

( 32 megtekintés )

Szólj hozzá:

Speedpaintwolf
 
2018. 11. 25. 18:30  
Kezd érdekes lenni, de nem lehetett rájönni, hogy Leah hogy néz ki...
Ennek ellenére is tetszett.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat