Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Foltimoki)

they say always it's spring
Megosztás: f

they say always it's spring

előző részek

  Újra meg újra elolvasom azt a verset, amit Dean mondott. Örök ott a tavasz - én szeretnék ott lenni, ahol örök a tavasz. Nincs szükségem arra az ötödik évszakra, amiről beszéltem, talán elég lesz nekem a tavasz. Megkérdeztem Deant, hogy hol van örök tavasz. Azt mondta, hogy sehol. Megkérdeztem a férfit is, aki azt mondta, hogy bízhatok benne. Ő is ugyanezt válaszolta. A szüleimmel, akik nem a szüleim, nem beszélek.

  Még mindig beteg vagyok, és nem mehetek iskolába. De nyár van, és olyankor elvileg nincs iskola. Viszont nálam nincs nyár, szóval mennem kéne.
  Már nem tudom a keresztnevemet. Csak azt tudom, hogy Dean, tavasz, meg a vers.
  Ennyi nekem éppen elég.
  Ma körülnéztem az interneten. Néztem különféle virágokat és növényeket, a kaktusz különösen tetszik, egyszer majd szeretnék egyet. Úgysem lesz. Mert elvileg nemsokára meghalok. Érzem, mert tél van, és olyan hideg, amilyet még soha nem tapasztaltam. Erről senkinek nem beszéltem.

  Van egy lány, aki a testvérem. Idősebb nálam, három évvel, húsz éves. Akkor én tizenhét vagyok. És David a nevem, ezt megtudtam tőle. Ezt is felírtam, Dean neve alá. Az interneten láttam dolgokat tetoválásokról, talán kell nekem olyan. Az nem jön le, az mindig rajtam lesz, és mindig emlékezni fogok.
  Beszéltem Deannek a télről meg a hidegről. Nem értette. Most először nem értett meg engem. Ez megrémiszt.

  Három napig nem csináltam semmit, csak ültem és néztem a plafont. Van rajta egy repedés. Nem értem, hogy került oda, én sosem jártam a plafonon, és szerintem más sem. Van egy film, amiben viszont van valaki, aki igen. Piros ruhája van, a története elég ostoba. De az csak kitaláció.
  Lehet, hogy én is.

  A télben csak az a jó, hogy egyszer vége van. Magát az évszakot kezdem megkedvelni, a hó gyönyörű, és szeretem a befagyott tavakat. Meg igazából a hideg talán sokkal jobb a melegnél, csak még nem vettem észre, mert a fejemben és a szívemben uralkodó tél miatt gyűlöltem minden egyéb telet. Pedig télből is sok van, pont mint nyárból, tavaszból vagy őszből, vagy belőlem. Szerintem a legtöbb emberből több van, mint egy. Akkor belőlem is.
  De én nem érzem magam emberinek. A férfi, aki azt mondta, hogy bízhatok benne, azt mondta, hogy nem egészen úgy gondolkozom, mint egy ember. Egyet kellett értenem vele. Magamban hozzátettem, hogy talán nem is vagyok ember. Nem mondtam ki hangosan; de nem értem, hogy mi történt velem. Eszembe jutott egy film. Meglepő módon ez sem maradt meg bennem, de volt benne egy férfi, aki elfelejtett mindent. Gépet csináltak belőle. De ha jól emlékszem, akkor utána visszatért az emlékezete.
  Nekem miért nem akar visszatérni?

  Rég beszéltem Deannel. Valahányszor kerestem, azt mondta, nem ér rá. Nem hiszek neki. Szerintem ráér, csak nem akar találkozni velem, mert nem úgy gondolkozom, mint egy ember. Szerinte ez baj. Szerintem nem; hiszen attól még ember vagyok, legalábbis annak tűnök, és vannak érzéseim, amik emberivé tesznek. Reggel például fájt a fejem.
  Apám, aki nem az apám, nem beszél velem, pedig én megpróbáltam menteni a menthetőt. Ugye még régebben eldöntöttem, hogy nem szólok hozzá, sem anyámhoz, aki nem az anyám. A véleményem megváltozott. Muszáj beszélnem vele, de ő nem akar. Anyám, aki nem az anyám pedig eltűnt - nem tudom, hogy hová, és mivel apám, aki nem az apám nem beszél velem, nem is fogom megtudni, hogy hová.

  Úgy döntöttem, hogy neveket adok az embereknek. Nem hívhatok mindenkit csak férfinek, nőnek, aki valamilyen - a szüleim (akik nem a szüleim) például Thomas és Amy lettek, egy könyvben láttam ezeket a neveket. A férfi, aki azt mondta, hogy bízhatok benne, a Peter nevet kapta - más pedig nincs is. Ezeket a neveket felírtam egy papírra, és gyártottam belőle többet is, hátha elveszítem az eredetit.
  A csuklómról lekopott a vers. Nem akarom visszaírni. Most más dolgok vannak a helyén.

  Peter (a férfi, akiben bízhatok) szerint egyre nagyobb a baj. Ezt persze nem nekem mondta, engem nem tart érdemesnek arra, hogy ilyeneket megosszon velem. Thomasnak és Amynek mondta, akik helyeseltek. Szerinte velem egyre nagyobb a baj, de én ezt nem érzékelem. Ennél nagyobb baj már nem lesz.
  Viszont találtam egy papírt az asztalom legalsó fiókjában. Olyan, mint egy bevásárlólista, csak nem az van rajta, amit meg kell vennem, hanem amit meg kell tennem. Nem tudom, hogy azt hogyan nevezik. Sok mindent nem tudok. Szóval ezen a listán olyan dolgok vannak, amik megrémisztenek. Meg akartam ölni valakiket. Van egy kis pipa a mondat után, szóval szerintem megtettem. De nem biztos. Szerintem nem öltem meg senkit, miért tettem volna olyat, olyat csak azok tesznek, akik betegek, vagy szörnyetegek. Mondjuk Peter szerint én mindkettő vagyok - ezt sem nekem mondta.

( 109 megtekintés )

Szólj hozzá:

Lillusi 2018. 09. 12. 21:17  
Folytasd hamar! Nagyon érdekel a folytatás *----*

Hina-kun 2018. 09. 03. 8:50  
Még mindig Dean a kedvenc szereplőm. *^*

Citindarle 2018. 09. 02. 12:54  
Nagyon imádom!

Blurryface 2018. 09. 02. 8:10  
Első *-* Csókollak.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat