Újság >> Művészet

(ellenőrizte: Foltimoki)

Csipkebogyó
Megosztás: f

Csipkebogyó

Ősz keveredett a bódító nyárba,
Megelevenedett az akácoknak árnya.
Lassan haladok előre mint vándor,
Koromfekete varjak ülnek az ágon.

Lépteim szilánkosra törik a csendet,
Félszáz sötét gyémánt fel is reppen.
Bámulattal nézem égi táncukat,
De már hátam mögött fenyeget az alkonyat.

Langyos szél ringatja a kiszáradt tengerit,
Búsan tekintek előre, majd lehunyom szemeim.
Barna tücskök ciripelnek, néha egy-egy sikló surran,
Az elkorhadt kerítést befutotta sűrű gazban.

Hátranézek utoljára magam mögött hűs lombú fák sora
Bal kezem felől rozsdás, régi vonat nagy lármával rohan.
Meglátok egy magányos csipkebogyó bokrot, sétálok felé
Lassan, halkan, míg selymes kezem terméséhez nem ér.

Leszakítok egyet izzó jáspisgyöngyei közül,
Szememben nehéz könny, szívem mégis örül.
Rád gondolok, s megint túl rövid a nyár
Tudom hamarosan narancssárgába borul a határ. 

Foltos kölyökmacska ül egy távoli hanton,
Nincs miért tagadnom, temetőben vagyok.
Közelebb lopakodom de hiába, az úrfi leugrik onnan
Testvérkéje nyomába, a bozótba szalad nagy irammal.

Adj hófehér szárnyakat nekem,
Érted a világvégéig is elmegyek!
De futnék most utánuk - közben mélyen megszólal a kora esti harang,
S én itt maradok, némán figyelem hogy fogy el életem oly' lassan.


Nem gondoltam volna, hogy megint lesz némi ihletem, de azt hiszem gyakrabban fogok temetőbe járni (lol) csakhogy legyen némi ötletem. Néhol elkapkodtam úgy érzem, a kritikát, véleményt továbbra is várom, szívesen veszem. További kellemes nyarat!









( 104 megtekintés )

Szólj hozzá:

tigrancs3 2018. 08. 21. 11:29  
Köszönöm szépen megint a kritikát, próbálok igyekezni, javítani a hibáimon. Igen, annál a sornál valami nekem is hibádzott, de szerencsére nem lett annyira értelmetlen, és elfogadhatatlan.
A két sor ami a kedvenced, igazából az spontán jött, de a szívemből.

Yuzuko 2018. 08. 20. 15:35  
"Hátranézek utoljára magam mögött hűs lombú fák sora" Ez így kicsit értelmetlen, szerintem az utoljára után kellett volna egy vessző.

Ez is jó lett, nekem talán még jobban is tetszik, mint az előző. Az utolsó két versszakot valóban kicsit elkapkodottnak érzem, de egyébként ügyes. (:
"Rád gondolok, s megint túl rövid a nyár
Tudom hamarosan narancssárgába borul a határ." A tudom után is hiányzik egy vessző, de egyébként ez a két sor a kedvencem az egészből, szép.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat