Újság >> Művészet

(ellenőrizte: Fantáziai)

Vérvörös
Megosztás: f

Vérvörös

 Áss el élve, amikor lemegy a nap,
Látogasd meg szürke sírom néha,
Hozz vérvörös rózsákat nekem
Ha igazán szeretsz,
Mert amikor éltem,
Sohasem tetted.

Díszes serlegéből komoran kortyolgat az Est;
Vérvörös nektárjából az égre csíkokat fest.
Almafák aranysárga lombja mögül integet a Hold,
Tiszteld azt ami van, fogadd el azt, ami volt.

Ködben köszönt ránk a Hajnal,
Reményt keltő édes madárdallal,
Méregzöld fűben megtörten fekszel,
Úgy érzed nincs maradásod mellettem.

Felveszem a legszebb ruhám - vörös mint a vér,
Ebben vonulok oltár elé, amikor a nyár véget ér.
Nem mondok igent, nem mondok nemet,
Tudom hogy lesz valaki, aki még síron túl is szeret.


Sziasztok! Nem tudom mennyire nyerte el ez a vers a tetszéseteket. Valószínűleg lesz még több ilyen hasonló hangulatú, témájú vers tőlem, mert úgy érzem megtaláltam a saját stílusom. Tudom, hogy van még mit fejlődnöm, tisztában vagyok a képességeimmel, ezért, ha tetszik, ha nem, elfogadnék szívesen egy kis építőkritikát.


( 130 megtekintés )

Szólj hozzá:

tigrancs3 2018. 08. 15. 9:58  
Köszönöm szépen a kritikát. Megpróbálom a jövőben kiküszöbölni a vesszőhibákat, bár az írásban sem egy erősségem, hogy mindig megtaláljam hol van a pontos helyük. Hát majd gyakorolgatok

Yuzuko 2018. 08. 14. 21:54  
Nekem tetszett, első vershez képest pedig pláne jó. ^^ A fekszel-mellettem rímpár egy kicsit ügyetlenül sikerült, és még néhány vesszőhiba is előfordult, de gyakorlással és nyelvhelyesség-ellenőrzővel ezek mind kiküszöbölhetők. Várom a többi hasonló versedet.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat