Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Fantáziai)

Félszem nézetéből
Megosztás: f

Félszem nézetéből

      Egy roppant meleg, napsütéses reggelre ébredtem az új otthonomban, az erdőben. Sose voltam oda a nyári forróságért, de aznap kifejezetten jól esett. Kinyújtóztam, majd kimásztam a négy szikla között elterülő búvóhelyünkről. A testvéreim kint vártak rám.
- Jó reggelt, Félszem! - üdvözölt kedvesen Cirmi. - Ma nehéz napod lesz, szóval jobb, ha fogsz magadnak egy kövér verebet, mielőtt elindulnál.
- Jó reggelt neked is, és köszi, hogy aggódsz, de hova is kell nekem ma elindulnom?
- Azt majd később elmagyarázzuk - legyintett a mancsával Tigris. - Szóval, tudsz vadászni? - tért rögtön a lényegre.
- Tudok, de a vadászat nem ad választ a kérdéseimre. Jó lenne, ha elmagyaráznátok, miért is kapok képességet, és mégis kicsoda a varjú? ... Mi lesz Zoknival? - a kérdéseim sorát síri csend követte. - Szóval, ti se tudjátok. Nem igaz? - Tigris ekkor előrelépett, és hosszas elmélkedés után megszólalt.
- Nem akartuk még elmondani, de talán itt az ideje, hogy megtudd az igazságot.
Hihetetlenül örültem, hogy végre, hosszú hónapok után választ kapok.
- Tudhatod, hogy a legtöbb macska házakban él a lehető legnagyobb kényelemben, elfojtva vadászi ösztöneiket, és elfojtva képességeiket - kezdett bele Tigris. - De a macskák eredetileg nem erre születtek. Régen minden macska a vadonban élt, szabadon, és mindegyiknek voltak képességei. Nagyon gyakori képesség volt az alakváltás, és egy Varu nevű macska pont ilyen képességet kapott. Senki se tudja, hogy pontosan hogyan, de Varu eltűnt, majd mikor visszatért, egy színes sál volt a nyakába kötve, és teljesen megőrült. Sokakat megölt, sokakat elüldözött az emberekhez, de páran itt maradtak. A macskák vezére, Ruth, aki a legerősebb és a legritkább képességet kapta, sikeresen csapdába ejtette. Többé nem tudott mássá változni, csak egy varjúvá, de ezzel nem oldódott meg a probléma. Varu tovább harcolt a macskákkal, és mikor az utolsó napjait élte, a lányát tette meg az örökösének, aki szintén alakváltó volt. Azóta minden kiscica, aki az alakváltás képességet kapja, automatikusan a varjú örökösévé válik. Ez tudod, mit jelent. Nem? - megállt a lélegzetem. Ha mi vagyunk az utolsók, mi öten, Tigris, Foltos, Cirmi, Zokni és én, és már mindannyian megkaptuk a képességeinket, kivéve Zoknit, az azt jelenti, hogy ... hogy ...
- Zokni a varjú örököse! - kiáltottam fel, mire minden testvérem szomorúan lehajtotta a fejét.
- Szóval, mikor gyerekkorunkban kikarmolta a szememet, a varjú irányította? Minden szörnyűség, amit velem tett, a varjúnak köszönhető?
- Pontosan - bólogattak.
- De ... mikor a farmon voltunk, más volt. Nem gúnyolódott rajtam.
- Valószínűleg a varjú kicsit visszahúzódott, hogy elnyerje a bizalmad - mondta Foltos.
- Ez ... ez szörnyű! hogy lehetne megmenteni?
- Sehogy. Az egyetlen megoldás az, ha megöljük - sóhajtott fel szomorúan.
- Már értem. Az a dolgunk, hogy védelmezzük az erdőt a varjútól.
- Pontosan. De ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha velünk vagy. Mi már ismerjük a képességeinket. Én vagyok a vezér, karmaimmal képes vagyok kettéhasítani a sziklákat, Foltos a védelmező, a pajzs, ki védőburkot tud körénk rakni, Cirmi a rejtőzködő, láthatatlanná tud válni. Ahhoz, hogy felfedezd a képességedet, meg kell látogatnod az erdő legbölcsebb állatát, az öreg, vén szarvast, aki majd választ ad.
- Köszönöm, Tigris. Köszönöm, hogy válaszoltatok.
      Megérte a várakozás.

( 57 megtekintés )

Szólj hozzá:

Speedpaintwolf 2018. 07. 29. 21:01  
Na mindjárt kovácsolódik a csapat.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat