Újság >> „Cicám emlékére“

(ellenőrizte: Fantáziai)

Gandalfnak
Megosztás: f

Gandalfnak

Szóval régebben, mikor még kicsike voltam, bejött a kapunkon egy világos szürke, rövid szőrű, gyönyörű cica. Gondoltam beviszem a házba, és megmutatom a szüleimnek, hátha meg tudom őket győzni, hogy tartsuk meg. Bele is egyeztek, és nagyon jól érezte magát. Játszottunk vele, ápoltuk, megetettük, megitattuk, sőt, éjszakánként feljött hozzánk aludni. Tavaly Karácsonykor kaptam életem legrosszabb ajándékát. Még azelőtt pár nappal megfázott. Nem evett és még az életkedve is elment. Be volt dugulva az orra, ezért nem érezte az étel szagát, és csak inni tudott. És egyszer csak még Karácsony estéjén ki szeretett volna menni, ki is engedtük, és attól a naptól kezdve nem jött vissza. Kerestük mindenhol, az utcákon, a szomszédban, mindenhol. Egyszer meglátogatott az egyik szomszédunk, akit elfelejtettünk megkérdezni. Azzal a hírrel jött, hogy a macskánkat, Gandalfot eltemette, mert meghalt. Soha nem felejtem el azt a napot, mikor bejött hozzánk a kapun.


Köszi, hogy végig olvastad!

( 88 megtekintés )

Szólj hozzá:

Warrior cats fan 2018. 07. 28. 11:34  
Hmmm, nagy szerencsétek lehetett egy ilyen cicával, mert ez bizony elég drága. Nekem is brit rövidszőrű van. Kicsit részletesebbre írhattad volna az egészet, egy kis jellemzést belevihettél volna, meg még valami helyszínt, annál is hosszabb lett volna. Igen, a cicák tudják haláluk idejét, ezért mennek el. Unokatesómnak is így ment el egyik cicájuk. Szomorú, hogy ennyi volt egy élet... :/ Részvétem.

Miracicalany 2018. 07. 28. 11:09  
Nagyon szomuru


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat