Újság >> Szerepjáték

(ellenőrizte: Foltimoki)

Az erdő meséje
Megosztás: f

Az erdő meséje

 Sziasztok! Visszahoztam ezt a szerepemet, bár nem tudom mennyire lesz rá igény. Ha kérdezni szeretnétek, azt lehet kommentben, de akár privátban is. Az eredeti szöveget szerkesztettem, mert a nevelde szabályai (úgy látszik) szigorodtak. Remélem jöttök egy páran, szívesen várok mindenkit, akit érdekel. A szerepet haladóknak ajánlom, de az sem jelent hátrányt, ha kezdő vagy.(:

Alapstory:

Egy középkori királyságba csöppenünk bele. Végre sikerült az őrült, és gonosz királyt letaszítani a trónról. A nép örül, hogy vége a nyomorgásnak és a rossz létnek. A fiatal és újonc király, - kizárólag, hogy a nép megszeresse, és a nemesek is továbbra támogassák - egy lovagi tornát rendez meg. Sok nemest is meghív, urakat, hölgyeket, és természetesen lovagokat is. Ez eddig teljesen rendben is lenne. A torna helyszíne mellett egy hatalmas erdő terül el. A köznép, és az ottani lakók kezdik rebesgetni, hogy a régi király gonosz szelleme még mindig kísért. Sokan elengedték a fülük mellett, és bemerészkedtek az erdőbe. Fát gyűjtögetni, lovakat itatni a békés folyónál...egyikük sem tért vissza hajnalban. Hogy miért azt eddig senki sem fejtette meg.
Egy ostoba nemes hölgy nem sokkal ezután eldöntötte, hogy bemerészkedik az erdőbe - régebben boszorkánysággal vádolták - de eltűnt. Sokakat aggasztott az emberek tömeges eltűnése a várban, ám a király nem tett különösebb intézkedéseket, mert félti a katonáit, de elsősorban saját bőrét.
Senki sem tudja, hogy mi lehet az erdőben, esetleg ki, viszont a király úgy döntött a tornát már meg fogják tartani, azután végül megkeresik az eltűnt személyeket. Ekkor a fiatal egyre népszerűtlenebbé vált. Pár fiatal nemes, és lovag titokban szövetkeztek, hogy minél előbb előkerítik a lányt, élve vagy halva. Vagy legalább is, kiderítik az okát, mi miért történik az erdőben. Egy biztos: nem jó dolgok. Ugyan nem lenne szabad bemerészkedniük az erdőbe, ők meg fogják tenni.
Egyre szörnyűbb rémtörténetek keringenek az erdőről, és a helyzet igazán nem javul.
A király megtiltotta, hogy a torna végéig bárki is az erdő széléhez, vagy sűrűjébe merészkedjék. Akik megteszik, a büntetésük halál, legyenek nemesek vagy egyszerű parasztemberek...

Szabályok:
- A CN összes szabálya!
- Kérlek titeket ne veszekedjetek, vagy  ne cikizzétek egymást!
- Itt tilos a 18+, kérlek oldjátok meg privátban!

Infók:
- A szerepjátékban nyár van, június közepe.
- Nem azzal kezdünk először, hogy bemegyünk az erdőbe, hanem egy nyugodt reggellel.
- A torna akkor kezdődik, amikor már két-három napja megy a szerep. (Ha elindul, lehet fölöslegesen írok). Ez nem tudom mennyire fogja érinteni a karaktereket. Attól függ, hogy irányítjátok őket. (Mondjuk kihozzátok az erdőből és stb.)
-Kezdünk akkor, ha már legalább van tíz-tizenhárom jelentkező. De ha valaki még szeretne közben is becsatlakozhat. Majd szabok egy határidőt, a kezdés után, hogy meddig lehet jelentkezni, még.
- Lehet hozni a királyt is, de ő nem megy az erdőbe. (Esetleg, az izgalmas lenne, ha észrevenné a mi kis csapatunkat *-*)

Karakterlap:

Név: (angol kereszt-és vezetéknév, de lehet a saját magad által kitalált is)
Nem: (nő/férfi)
Kor: 15-70 (nem szabok szűk határt, lehet hozni akár az idősebb generációból, ha szeretnél)
Tulajdonságok: 8 értelmes, hosszabb terjedelmű mondat, jót és rosszat egyaránt
Történet: Hogyan nőtt fel? Családjával való kapcsolata, mit gondol az erdőről, stb
Egyéb: Van-e állata,  kedvenc tárgya, amit mindig magánál hord, meg ilyesmik. Ezt a mezőt hagyhatod üresen, de akkor húzd ki. (-)
Kinézet: Egy kép. Nem animés, nem rajzolt, nem animációs. Rendes ember alak. Lehet szigorú vagyok, de akinek nincs képe, annak én ezer milliót tudok dobni, hogy kiválassza a megfelelőt.

Legyen annyi karaktered amennyivel elbírsz. Nincs megszabva mennyit hozhatsz. Azért gondoltam hogy érdemes "feltámasztanom" ezt a szerepet, mert tavaly jóval ezer fölötti regaot ért el.:') Jó szórakozást, és köszönöm ha jelentkezel! <3

( 376 megtekintés )

Szólj hozzá:

Wiskey
 
2018. 07. 31. 15:11  
Mikor kezdünk? :P

tigrancs3 2018. 07. 28. 9:47  
Szia! Nincs kifogásom ellene, nyugodtan hozhatsz akár nem nemesembereket is

Calcapei 2018. 07. 28. 2:12  
Hali! Esetleg majd én is jönnék egy-két karakterrel, bár még nem merem biztosra mondani. Egy egyszerű, vadászatból élő srác még bepasszolna ide a sok nemes közé?

tigrancs3 2018. 07. 27. 10:25  
Szerintem jó karakter lett Köszönöm hogy végül megírtad, és jössz erre a szerepre.<3 Bár eddig kevesen vagyunk, még reménykedem.

Wiskey
 
2018. 07. 26. 18:49  
Egy igazán semmi karakter lett, mint mondtam ötletem nem volt ( kedvem sem :p ) , azért remélem elfogadható. :/ Össze lett csapva, tuti hibák is vannak benne, de most ez van.

Név: Maybelle Clark ( May, Belle )
Nem: nő
Kor: 23 év
Tulajdonság: Egy igazán magabiztos és bátor lány, akit nem lehet lebeszélni céljáról, hisz rettentően makacs tud lenni. Nem szeret másoktól függeni, jobbaan érzi magát, ha szabad és nincsenek számára idegesitő emberek körülötte. Nincs sok személy az életében, akit szeret. Szüleivel nem ápol jó kapcsolatot, csakis az apjával beszél néha, illetve ott van a bátyja is, akit nagyon is szeret, a többi testvérével sem foglalkozik sokat. Odavan az állatokért, mellettük jobban érzi magát, mint az emberek között. Bár van rá oka, az emberek leginkább kibeszélik és lenézik, mert... kicsit fiús. Nem szeret ruhát hordani, arról már kiskorában lemondott. Az ékszerek is tabu, utálj mindenféle csilivili dolgot, kényelmetlenül érzi magát benne. Márcsak azért is utálja a ruhát, mert nem tud benne harcolni. Már gyerekkorában, mikor látta bátyját harcolni, eldöntötte, hogy ő is lovag lesz. Ezt a döntését persze szülei cak viccnek vették, nem akartak többet erről hallani, hisz lányukat nem lovagnak szánták. Ő viszont kiskorában sokszor elszökött, hogy bátyja tudja tanitani. Az évek során nagyon is jó harcos lett belőle, ezért szülei bánatára, bátyja segitségével lovag lett. Szóval harc terén jól forgatja kardját, illetve az íjjal is. Elég harcias, könnyedén harca keveredik, sosem próbálja beszéddel elrendezni a dolgokat. Az a "előbb cselekszem, utána gondolkodom" tipusú lány, aki nem igazán figyel arra, mennyire sérül még. Figyelmet igényel, kell menni valaki, aki vigyáz rá, mert ő képes a halálba rohanni. Okos lány, eszét tudja használni, ha akarja, hisz egész jó ötletei vannak, bár azok is el vannak kapkodva. Szereti hamar elvégezni a munkáját, még akkor is, ha nem jó. Kissé szabályszegő tipus, mindig a saját feje után megy, és néha bajba is kerül. Amúgy meg jól hazudik, ezért legtöbbször megússza. Nem az a barátkozós fajta, másokra hagyra a kezdeményezést. Nem félénk, csak nem tud barátkozni vagy beszélgetést kezdeményezni. Megszokott társaságban talán kicsit megnyilik, sokkal kedvesebb és viccesebb lesz, mert amúgy néha goromba és beképzelt is tud lenni, de tűrhető a társasága. Aki jobban megismeri és közelebb kerül hozzá, akkor Maybelle tutibiztos megváltozik majd a szemében, hisz kedves és barátságos lány, akivel nem lehet unatkozni, és folyton mosolyog is, ami ritka alkalom. Szóval egy rettentő jó barát, csak jól meg kell ismerni, és neki is biznia kell a másikban. Tudja mikor használják ki az emberek, vagy mikor idegesitő mások szemére, olyankor csak otthagyja az illetőt/ illetőket. Csak bátyjával ápol jó kapcsolatot, aki egyébként meleg, de ez nem igazán zavarja Maybelle- t.
Törénet: Ha gazdag, nemes családban születsz, hét fiútestvérrel, akkor az élet nem valami könnyű számodra. Maybelle- nek sem volt az. Egy bátjya van, aki négy évvel idősebb nála ( 27 éves ) , illetve hat fiatalabb, kettő 18 éves, a maradék három pedig 16. Ennyi fiú közt felnőni a szülők számithattak volna arra, hogy az egyetlen lányuk nem lesz... olyan lányos, mint minden más hölgy. Édesanyja, aki egy gyönyörű nő volt, minden fontos dologra meg akarta tanitani lányát, hogy jó életet boztositson számára és majd egy gazdag férfihoz adja. A dolgok viszont nem úgy sültek el, ahogy tervezték. A lány hét éves korában látta először edzeni bátyját, és azonnal beleszeretett a vivásba. Mikor elújságolta szüleinek, hogy ő bizony lovag akar lenni, csak jól kinevették. Viszont már akkor is nagyon makacs volt, megkérte idősebb testvérét, hogy tanitsa meg harcolni. A fiú azzal állt a szülei elé, hogy Maybelle meg kell tudja védeni magát, már csak ezért is hadd harcoljanak együtt. Az apjuk ezt jó ötletnek láttam, még az anyjuk annyira nem, de sokat nem tudott tenni. A férje is rábólintott, a lánya csillogó szemeibe nézve pedig nem tudott nemet mondani. Onnantól kezdve nem lehetett lebeszélni ezt a lányt a harcról. Édesanyja bármennyire próbált előkelő hölgyet faragni belőle nem igazán jött össze, de az megmakacsolta magát és mindig csatlakozott testvéreihez bármit csináltak. Igy aztán hagyta a lányát és többet nem foglalkozott vele, több időt forditott legkisebb fiaira. Az apja néha beszélt vele, neki tetszik lánya elszántsága, és hogy nem lett olyan, mint felesége. A család leginkább a bátyját ireli el, mivel meleg, de Maybelle nagyon is szereti és kiáll mellette. Ha márkiskorába sosem engedték igazán barátkozni, akkor egyetlen segitsége mellett kiállt. Az erős ügyet izginek találja, igy bátyja figyelmeztetésére is bemegy utánajárni a dolgoknak.
Egyéb: Két fegyvere van, egy kard és egy íj, mind a kettővel nagyon jól bánik.
Illetve ne felejtsük el lovát, Indigot: , akit 19 éves korában kapott. Illetve van egy vadászkutyája is, Theo: .
Kinézet:

Wiskey
 
2018. 07. 26. 16:07  
Ehm... kicsit sem késtem, áh dehogy. xD Ma összedobok egy kis semmi lapot, nagyon nincs ötletem most hozzá. :P

tigrancs3 2018. 07. 26. 14:42  
Az nagyon jó lenne Redrum<3

Redrum 2018. 07. 25. 12:20  
Uuuuu én múltkor is voltam Lehet hozom a régi karimat ismét

tigrancs3 2018. 07. 19. 13:32  
(jön egy átírt karakter, elég gyenge lesz)
Név: Lucy Dalton
Nem: nő
Kor: 18 év
Történet: Alapjában véve kedves és komoly lány, de legbelül rosszabbnak érzi magát mint valójában, szüleitől kapott neveltetése miatt. Anyja egy hideg, borongós téli napon adott életet egyetlen lányának, élete szerelmének gyermekét. A nő mindig titokzatos, kevésbé emberszerető hölgy volt, alkoholproblémáit mindig titkolta cseperedő kicsinye előtt, ám újdonsült férje ezt hamar észrevette. Mivel Lucy és az anya eleinte elválaszthatatlanok voltak, az embernek eszébe sem jutott szétszakítani őket. Az asszony őt is imádta, nagy szeretetben éltek, de a pár hamarosan rájött hogy igazán csak az ágyban értik meg egymást, máshol ellentétes nézeteik vannak. A feleség hanyagolni kezdte a kislányt, inkább csak magával, s a férfivel foglalkozott. Nárcisztikus jellemvonásait a környezete nem viselte jól. A lányát saját elvárásainak megfelelően akarta nevelni, azokat a célokat akarta vele megvalósítani nagyrészt amik az ő álmai voltak. Az apjának elege lett ebből, a szülők minden nap vitatkoztak, de Lucy előtt mutatták a tökéletes párt. Egy darabig. A naiv férfi végül belátta, hogy a nő már szerelmük gyümölcsét sem úgy szereti, mint régebben. Féltékeny lett rá, mert az apa jobban kezdte szeretni gyermeküket, mint a nőt. Mivel a házassági szerződés kötötte már őket össze csak, nem válhattak el. Lucy-t viszont az anyja egyre kevesebbszer látta, de a találkozásukkor elég ridegnek mutatta magát, míg Lucy ragyogó kék szemekkel pillantott vissza rá, kedves mosollyal az arcán. A nőnek nem voltak testvérei, így sokszor érte utol a magány, vagyis érte volna, ha nem keres fel férfiakat, akik boldoggá teszik újra. Néhányat megkért arra, hogy kémkedjenek a gyermek után, és meséljenek róla, mert az idő múlásával előfordult, hogy négy-öt napig nem látták egymást.
A lány napról napra szebb lett, s fiatalkori anyjára hasonlított leginkább. Bár apja világoskék szemeit örökölte, az arcvonásai finomabbak. Apja gyakran látta meg benne a rég szeretett feleségét, s félt attól hogy ő is olyanná válik mint az asszony. Hatéves korában ismerkedett meg nagybátyjával, aki egy rendkívül bohém, és ravasz személy. Sok időt töltöttek együtt, sajnos a férfitől nagyon féltett dolgokat vett el a sors. Okos, bátor, vidám felesége - akivel remekül tudott azonosulni - egy nagyon aranyos kislánnyal ajándékozta meg egy szeszélyes kora tavaszi napon. (Ez négy évvel Lucy születése előtt történt.) Boldogok voltak együtt, sokat viccelődtek, mindkét szülő makacs és önfejű természetnek született, esetleg e miatt fordultak elő nézeteltérések. Gyermekük viszont egy kis ártatlan, befolyásolható, csupa szív lánykának született. Az ötödik születésnapja előtt hatalmas járvány ütött ki. Sajnos édesanyja és ő is megbetegedtek, a nő éppen gyermeket várt, ám a szervezete még előbb adta fel a küzdelmet. A lányuk küzdött, nem akart meghalni, de nyolc hét szenvedés után a mesterek nem látták értelmét hogy tovább életben tartsák.
A nagybátyja elég nehezen lépett túl a dolgon, egy év kellett, hogy belenyugodjon, de aztán folytatta bohém kis életét mintha mi sem történt volna. Úgy gondolta a múlton nem tudna változtatni szóval nem szomorkodott tovább. Sokszor elvitte Lucy-t vadászni, és úgy szerette mintha saját lánya lenne. Ők ketten nagyon nagyon megértették egymást, a férfi egyébként is imádta a gyerekeket. Noha azt soha nem tudta volna elképzelni, hogy ő újra megházasodjék, s gyermeket nemzzen, komolytalan életvitele miatt akadtak szeretői, de ezek leginkább egyéjszakás kalandoknak alakultak. Hosszabb távon képtelen volt elképzelni egy kapcsolatot nővel.
Lucy gyermekkori emlékei szépek, melankolikusak, egy kis vidámsággal megfűszerezve. Apja régi kastélyának erkélye, melyen édesanyja áll kifelé merengve a világba, hosszú fehér ruhájában, - egy méltóságos nőhöz nem illően - kiengedett hajjal, melybe a könnyű szél lágyan tépett bele. Ez a legszebb emléke a hölgyről, ami számára tökéletes, sajátos képet fest arról milyen legyen egy “tökéletes „ nő. Kilencéves korában egyszer ott aludt nála, s felébredt az éjszaka kellős közepén, ezért kinézett az ablakon. Őt látta meg a kertben, a holdfényben, egy másik férfivel hevesen csókolózva. Lucy pityergett kicsit, s csak később értette meg anyja szenvedélyét, de gyermekfejjel nem igazán bocsátotta meg neki egy darabig. Bár az esetről senkinek nem számolt be, fejében élénken él ez a kellemtelen kép.
Apja odafigyelt rá, kiváló tanítókat kapott, bár a lány kisebb korában még lelkesebben gyakorolta az írást és az olvasást. Inkább nagybátyjával csellengett, járta ez erdőket, mezőket, amit apja egyáltalán nem helyeselt, de legalább ez javította a humán készségeit. Három-négy napos barangolásaik során különböző anyagi hátterű emberekkel ismerkedtek meg. Lucy fontos leckéket tanult az út során, és a nép is kezdte megkedvelni a nemes, de szabad akaratú hercegnőt.
Tíz éves korában érdekelni kezdte a kardforgatás, amit meglepően apja tanácsolt neki - hogy megtudja védeni magát, és ha szeretné elkezdheti ezt a tevékenységet. Kicsit aggasztotta, hogy lányát különcként fogják kezelni, de aggályai hamar elmúltak. Lucy tizenéves korában nagyon huncut, merész és kissé szemtelen ifjú hölgy személyében kezdte felfedezni a világot. Anyjával többet szeretett volna találkozni, és tett is ennek érdekében. Az orvosokat rendkívüli módon aggasztotta, hogy Lucy lassan tizenhat, ám se szellemi se testi fejlődésben semmi jelet nem mutat. Édesanyja kezdte megbánni, hogy elmondhatatlanul rossz anya volt, de makacssága miatt nem ismerte be ezt. Az idő múlásával közelebb kerültek egymáshoz, mígnem a férje is magához engedte a romlottnak titulált nőt, habár jó sokáig nem bújtak ágyba együtt. A lány örült hogy végre valamit összehozott, és a családja talán most boldogabb lehet. De kutyából nem lesz szalonna. A nőnek akadtak szeretői bár kevesebb, mint azelőtt, mivel nagy hatással voltak rá lánya szavai, legyen is bármennyire eltökélt, önimádó. Büszke volt rá, hogy lányából nem egy csődtömeg, hanem egy normális nő válik. A hercegnőnek a jó modora ellenére alig akadtak barátai a kastélyban. A vele egykorú távoli rokonai elítélték anyja miatt, vagy kiközösítették mert lány létére kardot forgat. Nem lett túl népszer az idegenek számára, sokan az irigyei, de ő nem törődik velük. Szereti édesanyját, s bár még nem áll készen hogy mindent megbocsátson, elég jó kapcsolatot ápolnak.
A tizenhetedik születésnapja után nemsokkal pletykák kezdtek el róla keringeni, hogy kapcsolatot létesített a nagybátyjával. Lucy ezt lesápadva tudta meg véletlenül, s abból egy szó sem igaz. Természetesen a rokonok tagadták a dolgot, de a parasztok megesküdtek rá, hogy a férfit egy sötétbarna hajú fiatalabb lánnyal látták alkonyatkor. A hercegnő kiakadt, anyjához rohant, aki a szárnya alá vette a zokogó leánykát. Mondogatta neki sokszor, hogy az emberek gonoszak, de meg kell magát védenie. Ez az anya-lánya kapcsolatukat erősítette. A nagybátyja eközben “enyhén „ kifejezte nemtetszését, és egy időre stílusosan távozott. Természetesen nem történt köztük semmi, de a pletykák elég gyorsan terjedtek.
Egy héttel tizennyolcadik születésnapja után ért nővé ami eléggé megviselte, és nem akarta a szobáját elhagyni, ám senki sem volt hajlandó foglalkozni kesergésével, vagy felvilágosítani. Édesanyja sem kapott elegendő útbaigazítást a szüleitől, ezt a konok apja betegségnek könyvelte el, s ő is hasonló letargiába esett mint lány annak idején, különbség kettejük között, hogy az asszony tizenkét évesen. Szóval Lucy nem kapta meg a támogatást, de azért két nap után az apja próbálta vigasztalgatni. Pár nappal később meghívót kaptak a királytól, mindhárman, hogy hivatalosak egy lovagi tornára. A hercegnő nagyon izgatott, főleg hogy a nagybátyja is jelen lesz, amiben levélben adott információt, hiszen most távol van. Lucy eldöntötte, hogy a tiltás ellenére bemerészkedik az erdőbe. Édesanyja pedig ha kell, követni fogja a földi pokolba, mert úgy érzi többször nem kellene cserben hagynia őt.
Tulajdonságok: Sokan tökéletesnek tartják, igazából nem az. Sokszor előítéletes a másikkal szemben.  Ha dühös, akkor nagyon kifordul magából, szinte semmivel sem lehet megnyugtatni.  Ha szomorú, akkor inkább elhúzódik és énekel valami nagyon szépet.  Ilyenkor csak a számára legfontosabb emberekkel hajlandó beszélni. Van olyan, amikor velük sem. Megesik, hogy türelmetlen, és agresszív. De ez csak ritkán fordul elő.
Meglepő dolog nála – amit sokan elítélnek – hogy tud kardot forgatni. Sokan ezt csodálják benne, mert annyira tehetséges benne, és ügyes ebben hölgy létére. Balkezes harcos, így ellenfelének nehezebb is harcolnia ellene. Számos lovagot legyőzött már, bár nem azokat, akiknek elismert a nevük. 
Minden vágya, hogy részt vegyen a lovagi tornán. De ezt úgysem teheti meg…esetleg, ha álruhát ölt.
Harcban pontos, és gyakorlott. Kegyetlen, elrettenthetetlen, ellenfeleivel. Ravasz taktikákkal próbálkozik, ám ezek nem mindig válnak be. Igazi harcos amazon. Sok nemes próbálta már elnyerni a szívét, de ő rájuk sem hederített. Egyszer úgyis megtalálja az igazit. Apja sokat korholta, hogy legalább egy kérő levelét olvassa el. Ő mindig a tűzbe dobta. Szeret hosszú sétákat tenni a természetben. Olykor elképzeli, hogy van egy igaz szerelme, és beszélget vele, kiönti neki a szívét. De ezt senki sem tudja, és titkolja mindenki előtt.
Jó a karizmája, ám sokszor inkább rejtegeti azt. Ha idegen férfival beszélget, igazán szűkszavú, de rettenetesen magabiztos, és kiáll az igaza mellett. Igen, kicsit makacs személyiség, de ha valaki meghúzza a haját,  azt nagyon utálja, és visszább vesz.Emellett heves, és harcos énjében jobban szeret cselekedni mint gondolkodni.  Érzelmeit nem rejtegeti, egyből kimutatja. Jó reflex érzékkel rendelkezik. Ha megbántják arra mindig emlékezni fog. Lehet enyhül majd, de sosem felejt. Ha fájdalmat okozunk neki, akkor szörnyen szomorú tud lenni. Elhúzódik a társaságtól. Bár, ha jókedvű vagy vidám, akkor sem szeret a középpontban lenni.

(nah, kösziheló, majd folytatás)       

tigrancs3 2018. 07. 19. 11:46  
Igen, jelentkeztél. Lovag lehet, de nagyon kihívó esetben. Szívesen fogadlak most is.:')

Wiskey
 
2018. 07. 19. 11:40  
Nem tudom, hogy jelentkeztem- e erre a szerepre régebben, de most lehet fogok. Valószínűleg csak egy lányt hozok, hogy cseléd vagy nemes lesz, azt még eldöntöm. Bár katonának vagy valami hasanlónak, lovagnak jobban el tudom képzelni.

tigrancs3 2018. 07. 18. 21:47  
Wolfy, én azt nem tudom, hogy az milyen><

1. oldal Következő

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat