Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Fantáziai)

Detroit: Become Dreamer (1/2)
Megosztás: f

Detroit: Become Dreamer (1/2)

 

  A liget hófehér galambtollakkal ékesítette fakó alakként vonaglott Connor előtt. A szél elcsendesült, mióta Amanda eltűnt, ugyanakkor a fagyos jégtörmelék tündökölt fürdőzött a nap halovány csókjaiban. A fák, mégis mint fáradt kórok, még rügyet se eresztettek, a gyep, pedig nem ölelt magához virágcsokrokat, mint egykor.
  A színek kivesztek Connor szívéből, mostanában, mintha kevesebbnek is érezte volna magát. Csak ült itt, a semmi közepén, lehunyt szemekkel s hallgatta a gyengéd szellő suhogását, s a madarak keserves sírását, mely mindeddig fel se bukkant lelkének üvegkertjében. Ezek a madarak nem engedték, hogy elvesszen gondolatainak tengerén. Keserves énekük felkeltette Connor érdeklődését, lassacskán kinyitotta szemeit, s végigmérte az aprócska, tarka élőlényeket, melyek a közelében kapargatták a tó felszínét. Az android nem akarta megzavarni őket, így csak némán szemlélte hogyan ugrálnak a tó felszínén, s keresnek táplálékot a közeli fák árnyékában. Sajnos egy mustármagot sem leltek. Connor felállt, óvatosan megközelítette őket, de a madarak, amint meglátták ijedten rebbentek szét.
– Egy kis időt kérek – suttogta, majd pilláit lehunyva visszatért a valóságba.

  Connor következő ébredése Hank autójában történt. Próbálta visszaidézni, hova is tartottak, de képtelen volt, az elmúlt napokban már többször járt így, hogy miközben gondolataiba révedt a kertjében, a valóság, porszemként kúszott ki kezei közül. Hank természetesen ennek tudatában volt, szóval nem tette sose szóvá, bízva abban, hogy Connor hamarosan felemelkedik az android önmagán, akivel harca kél nap, mint nap, s miután legyőzi, nem fogja tovább gyötörni magát.
- Hova is... tartunk pontosan? – kérdezte, miközben kihúzta magát, s megigazította kusza tincseit.
- Kihagy a memóriád Connor, ha nem ezerszer mondtam már el, egyszer sem.
- Az én memóriámnak semmi... – Az android ajkaiba harapott, miközben átgondolta a válaszát. – Nem tartottam, olyan fontosnak megjegyezni a helyszínt, mivel kívül esik a kötelességeim köreiből.
- Nem elég, hogy elfelejted, még sértegetsz is? – dobolt ujjaival a kormányon Hank, miközben a szájának a sarkában cinkos vigyor pihent.
- Sajnálom, hadnagy. Legközelebb több figyelmet szentelek arra, amit közölni próbál.
- Sumo, te tudod hova tartunk? – pillantott a tükörbe Hank, kérdésére, pedig egy boldog vakkantást hallott. – Látod, ő tudja – kacsintott Connorra, mutatva, hogy csak húzza az agyát.
- Hadnagy, nem értékelem, ha gúnyt űz belőlem. – Connor próbálta felmérni a céljukat, de mivel nem láthatott bele Hank agyába, csak sejtései lehettek. Hank nem válaszolt csak motyogott valamit magában, így Connor beletörődve meredt az útmentén elkúszó fénysugarakra. Összehúzta magán bőrkabátját, ujjai közt egy érmét forgatott. Mogyoróbarna szemeiben megvillantak a zöld s piros lámpafények, barna tincsei fáradtak zuhantak homlokára, de ő nem törődöm módon, lentebb csusszant az ülésben, s életében először kényelembe helyezte magát. A forgalmas főúton aprócska pontoknak tűntek az elsuhanó autotaxik, Hank robogó szörnyetege, még versenyre se kelhetett volna velük, mégis Connor közelebb érezte magához ezt a tragacsot, mint a vadonatúj papírmasékat.
- Nem akarsz valamit hallgatni? – kérdezte Hank, még mindig az útra meredve. Connor kérdőn felé pillantott, majd durcásan megjegyezte:
- Nem fogyott ki a viccekből? Meddig akarja még forgatni a tőrt?
- Komolyan beszélek – bökött a rádió felé.
- Akkor üljünk csendben.
- Unalmas vagy, Connor – morogta Hank. – De felőlem.
- Azt mondta én választhatok. Én a csend mellett döntöttem. Talán valami problémája van vele, hadnagy? Marad időnk a saját gondolatainkra. – suttogta Connor, mire Hank felé fordult.
- S min töprengsz annyit?
- .. hogy ki vagyok, ki akarok lenni. Már nincsenek parancsok, amelyeket követhetnék. Olyan nehéz... így egyedül, a gondolataimmal.
- Azért hallgatnak az emberek zenét, vagy ezért szórakoznak – válaszolt Hank, s benyomta a rádiót. – Ha nem tennék, őrületbe kergetnék magukat. Rájönnének, hogy ennek az egésznek, nincs értelme.
- Nincs értelme, meghatározni a létezésünk értelmét?
- Ennyit gondolkozni rajta, annak nincs értelme. Élj, s kész. Tedd meg a legtöbbet, amit tehetsz, de ne azon filozofálj, mivé válhatnál.. tedd, vagy felejtsd el.
- Akkor nincs értelme az álmoknak se? – Hank egy pillanatra ledermedt, majd halvány mosollyal az ajkain megrázta a fejét.
- Erre magam se tudom a választ, Connor. Valakit az álmai tartanak életben, valakiket csak kísértenek... s vagyok én, aki nem hisz bennük. Vagyis nem hittem, ez idáig. De most itt ül mellettem, egy android, aki az álmokról filozofál. – halkan felkuncogott. – Hamarosan megérkezünk oda, talán.. utána te is tudsz válaszolni a kérdéseidre.

Ui: Mint már mondtam benne ragadtam egy darabig a fandomban, de lassacskán visszatérek a kis bl-jeimhez. Remélem elnyerte a tetszésetek, s érdekel a folytatást. Köszönöm, hogy elolvastad.

( 116 megtekintés )

Szólj hozzá:

CreativeRóa 2018. 07. 11. 19:57  
Ez az xD Connor meg ő a két kedvencem ^^

Blurryface 2018. 07. 11. 19:20  
"A fák, mégis mint", a mégis után van a vessző, nem előtte.
"rügyet se eresztettek", sem. A se felszólító mód ;)
"szemekkel s hallgatta", s előtt vessző.
"a valóság, porszemként kúszott ki", nem kell a vessző.
"sose szóvá", sosem. Szintén az igeidő miatt.
"harca kél", kimaradt egy r.
"kérdésére, pedig egy", ide sem kell a vessző.
"nem válaszolt csak motyogott", csak elé vessző.
"tincsei fáradtak", fáradtan.
"szörnyetege, még versenyre", nem kell vessző.
"egésznek, nincs értelme.", szintén.
"értelme, meghatározni", és még ide sem szükségeltetik.

Engem érdekelne a folytatás. ;) Örülök, hogy visszatértél.

  - megszűnt felhasználó - 2018. 07. 11. 14:51  
Köszi, nyugi úgz is marad xd

CreativeRóa 2018. 07. 11. 8:04  
Eddig nagyon tetszik *-* (plusz pont, mert Hank életben van xD)

Lillusi 2018. 07. 10. 21:23  
Hozd hamar a folytatását! *-*
Nagyon tetszett ez az írásod is! Gyönyörűen bánsz a szavakkal

  - megszűnt felhasználó - 2018. 07. 10. 18:46  
Ez történik, ha túlírok valamit. A fürdőzött helyet tündökölt akartam írni, erre ott maradt mind a kettő, válasszatok. xd * Amúgy a tündökölt jobban hangzott, so azt szerettem volna otthagyni*. Elnézést. ><


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat