Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Foltimoki)

Úgy élnék már igazán!
Megosztás: f

Úgy élnék már igazán!

Egy borongós, esős napon történt minden, pont egy évvel ezelőtt. A születésnapomat ünnepeltem, ami nem telt eddig túl jól, ugyanis egyedül ültem otthon a kanapén. Az áram már elment, de én csak ott ültem ledermedve, és meg sem mozdultam. Muszáj lesz gyertyát gyújtanom, hogy ellássak az orromig, hiszen rettenetesen gyáva teremtés vagyok. Nem igazán így képzeltem el a 14. születésnapomat, de nem volt lehetőségem válogatni. Ahogy öcsém mondja: "Ez van, ezt köll szeretni!,, Ez amolyan bölcsesség, bár nem ez a legmegfelelőbb szó rá, inkább valami aranyköpés, vagy felesleges magyarázás. Nem csak azért rossz most egyedül lenni, mert ma van az év legfontosabb napja, hanem azért, mert rettegek ebben a pillanatban. Egyrészt azért, mert a szél mozgatta a ház előtt álló cseresznyefa ágait, másrészt, a tévé hangyás volt. Horrorfilmbe illő környezet vett körül. Sötétség, sárga falak, régi székek. Nem mertem odamenni az asztalhoz, ahol a távirányító volt, ugyanis már sok horrort láttam, és nem akartam, hogy rólam is az készüljön. Nem lennék túl érdekes főszereplő, az életem csupa unalom. A gondolat, hogy előmászhat valaki onnan, eléggé megrémisztett. Ledermedten ültem, majd egy óriási dörgésre felugrottam a székről, s remegni kezdtek a végtagjaim. Idén elhatároztam, hogy nem emlékeztetem anyámat a születésnapomról. Mindig elfelejtik, aztán míg anya megpróbálja elterelni a figyelmemet, apa kiszökik a lakásból, és a közeli játékboltból hoz nekem egy plüssmacit. Ez megy már egy ideje, azóta a barna bundás jószágokból már kész gyűjtemény van nekem. Ez megy már egy ideje, kivéve tavaly, amikor szóltam nekik időben. Ők nem tudják, mire vágyom igazán. Ahelyett, hogy kaptam volna egy háziállatot, gyűjtő lett belőle. Az az igazság, hogy én szívesen gyűjtögetnék inkább bélyegeket, szalvétákat, mint ezeket. Na jó, elég az önsajnálatból: ideje becsukni az ablakot! Már egy csomó eső látogatott meg minket, tehát muszáj lesz intézkednem. Gyertyával a kezemben indultam el. Este volt. Egy hirtelen szellő elfújta a gyertyát, amitől még horrorisztikusabb lett a hangulat. Az egyetlen fényforrás a hangyás tévé volt. Vártam, hogy előugorjon belőle a kócos hajú kislány, de nem történt semmi. Mindigis féltem attól a filmtől, de kilenc éves korom óta nem tudom megállni, hogy ne nézzem meg őket. Még jó, hogy nem az erdőben, vagy a hegyekben lakunk. Hasonlítana olyan filmhelyszínekhez, mint a többi szörnyűség, amiken túlestem. Mind nagyon ijesztő volt. Sokan mondják, hogy a Kör gyagyi, de engem mégis az borzongatott meg a legjobban. A távirányító az asztalon feküdt, a konnektor viszont mellettem van. Kihúztam a tévét, de az még mindig világított. Nagyon féltem. Ekkor egy ismerős hang szólalt meg nem messze tőlem.
- A lámpát húztad ki, pancserkám! - erre nevetni kezdett az öcsém, majd ebben a hangulatban a szobája felé vette az irányt.
- Tudtam én! - szóltam vissza.
- Úgy látom, téged a vártnál is jobban megérintett a kút, meg a kócor hajú kiscsaj! - megállt még ezekre a szavakra, majd elnyelte a szobája.
Egy mozdulattal kihúztam a tévét. Teljesen sötét lett. Se gyertya, se semmi. Eljött az idő, amikor már minden mindegy, tehát az ablakot is becsukhatom. Nyugodtan indultam el, megfogtam, és másra nem is figyeltem. Méf sohasem akartam ennyire ijesmit. Az újjam érintette, majd én is közeledtem. Egy hosszas pillantás, majd egy hatalmas vinnyogás, és valami a fejemen landol.


Rövid kezdetnek.
Ki ismeri? :Just a dream

( 92 megtekintés )

Szólj hozzá:

birosroni 2018. 06. 08. 7:53  
Nem az egész fog ebből állni, nem fog ez a szerencsétlen mindig nyafogni, a tv-ről meg inkább nem is beszélek, lesznek ebbe a történetbe különös dolgok
Ja, és köszönöm, így járok akkor, ha előbb jól leírom füzetbe, aztán átírom kicsit, írok bele többet, majd beküldöm.

I - Love - You
 
2018. 06. 07. 18:23  
Ugyan azokat a hibákat találtam, mint Bettica:3, elgépelések... Olvasd el a részt még beküldés előtt minimum egyszer, és majd csak utána cselekedj!
Egyébként meg tisztára, mintha író alkotását olvasnám. xD Érdekes, mint egy igazi könyvben, van benne leírás, és nem párbeszédekből áll a rész háromnegyede! Ez már haladás, ritkán látni ilyet a neveldén! ;) xD
Én személy szerint várom a folytatást, és öt csillagosra értékelem. Nem tudom, hogy ki, és miért adott csak hármat. :/ Áh, biztos, csak irigy! xD

دُنْيا
 
2018. 06. 07. 18:17  
1. Nem, az első gondolatom obszcén volt, azt nem írom le
2. "Mondás". Ez az a szó, amit keresel. Az "ez van, ezt kell szeretni" egy mondás.
3. Én személy szerint unni szoktam a horrorfilmeket
4. Miért akar mindenki ennyire szenvedni? Miért szeretik az emberek az önsajnáló, melodrámázó főhősöket?
5. "Ez megy már egy ideje", ismételve
6. Jaj, nem kell ebből ekkora dráma. Az én születésnapomra soha nem emlékeznek, mégis túlélem. Pedig kettő van belőle.
7. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. :T Aki nyafog, hogy az emberek nem találják ki a gondolatait, az ne csodálkozzon.
8. Tényleg elég az önsajnálatból
9. "filmtől" és "őket" - rossz a szám-személy egyeztetés (olvasd át egyszer, mielőtt beküldöd)
10. Állj. Ha elment az áram, hogy volt bekapcsolva a tévé?
11. Ujj. Nem "újj", vagy "uly" vagy "új". Ujj.
12. Az a baj szinte az összes CN-es első részben, hogy semmi nem történik benne, ezáltal élvezhetetlen. Nem derül ki belőle semmi, mégis arról a semmiről hosszú sorokat írnak.

Raito 2018. 06. 06. 20:07  
Nekem nagyon tetszik. Tetszik az a remélytelenség.

Bettica:3 2018. 06. 06. 18:22  
Elgépelés még oké..(kócor, méf), de az ijesmit-nél kirázott a hideg. Biztos csak véletlen nem ilyesmit aztán az újjam rövid u.
Összességében nem rossz. Nálunk pont készülőben van egy vihar.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat