Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: دُنْيا)

Lovas történet
Megosztás: f

Lovas történet

Reggel, mikor megcsörrent az ébresztőóra, rögtön felpattantam az ágyamból. De miért csörrent meg?
- Ébresztő! - kiáltott fel apa a konyhából. A telefonomon megnéztem, hogy mennyi az idő és mikor megláttam, hogy háromnegyed hetet mutat, rögtön eszembe jutott, hogy mi kezdődik el ma. A suli! Nagyokat nyögve nyújtózkodtam, majd lenéztem a lila-fehér szőnyegre. Bambán odasétáltam a világosbarna ruhásszekrényemhez és kinyitottam. Néhány ruhakupac... Pizsamák, rövid-hosszú nadrágok, rövidujjú pólók.. Bár ez nem valami meglepő. Mivel kinyit hűvösebb volt a mai nap, ezért egy kék, hosszú farmert kaptam ki a szekrényből, azonban a rövidujjúhoz még ragaszkodtam. Megszületett a döntés, egy egyszerű fekete rövidujjút kaptam magamra, amin egy "Unicorn" felirat díszelgett. Zoknit is választottam, egy egyszerű feketét. A szemeim törölgetése közben lesétáltam a konyhába. Sonkás szendvics volt a reggeli.
- Menj, készítsd elő a cuccaid! - adott utasítást a szendvicsen dolgozó apukám. Lehoztam a táskámat, lapokat és egy füzetet. A tolltartóm is elhelyeztem a táskába, ami egy egyszerű, henger alakú, piros tolltartó volt. Beleraktam egy ugyanolyan sonkás szendvicset, mint amilyen apukám csinált. Egy ivólevet is eltettem, mert az számomra nagyon fontos dolog.  Egy almás-körtés ivólé volt, a kedvencem. De csak az ivólevek közül, mert egyébként a kedvencem a cola. Mikor kész lett a reggeli, leültem az asztalhoz és néhány perc alatt meg is ettem. Elővettem a citromsárga hajkefémet és alaposan kifésültem hosszú, barna, egyenes tincseimet, ,amik nagyon illettek világoskék szemeimhez. Ezután felsétáltam a fürdőbe és elvégeztem a fogmosást is. Végül már negyed nyolc volt és indulásra készen álltam fehér ajtónk előtt.
- Szia! - köszöntem el mosolyogva apukámtól,aki integetve búcsúzott el tőlem. Kiléptem az ajtón, majd lesétáltam a lépcsőkön és kisétáltam a házból. Nem volt olyan messze a suli, szóval nem kellett annyira sietnem. Olyan tíz perc múlva oda is értem az iskola kapujához, amin nagyot sóhajtva léptem be. Kicsit dühösen pillantottam a suli sárga falaira, mivel nem szerettem ide járni. Annyira elgondolkoztam, hogy nekimentem valakinek. Felé fordítottam a fejem. Egy lány volt, akit még sosem láttam errefelé. De az volt benne a nagyon furcsa, hogy ugyanolyan barna, hosszú, egyenes haja volt, mint az enyém, ugyanolyan kék szemei voltak és ráadásul még körülbelül olyan magas is volt, mint én, olyan százhatvanöt centi körüli lehetett. Tágra nyitott szemekkel bámultuk egymást,de főleg én őt. Teljesen olyan, mintha testvérek lettünk volna, de nem csak testvérek, hanem ikertestvérek! De ez lehetetlen, apa sosem beszélt volna arról, hogy van egy testvérem, pedig mindig is arra vágytam.
- Bocs.. - szólalt meg vékony hangján, majd eltűnt a tömegben. Igazából nekem kellett volna bocsánatot kérnem, mivel én mentem neki, de mostmár úgy is mindegy. Beléptem az iskola ajtaján. Találkoztam néhány ismerős arccal, akiknek köszöntem is. Két oldalról lépcső vezetett fel az emeletre. Kis dobogó volt az aula közepén. Mögötte volt egy barna fal, ami fel volt díszítve, hisz évnyitó van! Felsétáltam a lépcsőn, végigmentem a folyosón, majd a legutolsó terem ajtajához mentem. Az ajtón egy kis tábla szerűség volt, amire ez volt kiírva: "7.a osztály". Kinyitottam az ajtót és egy nekem tetsző padhoz sétáltam. Ez a pad az ablak felőli padsor második padja volt. Leraktam a cuccom, majd odamentem a legjobb barátnőmhöz, akit Lucy-nak hívtak.
- Sziasztok! - léptem oda mellé mosolyogva. Azért köszöntem így, mivel többen is ott beszélgettek. Ők is visszaköszöntek nekem. Ott volt Emily, egy szőke, göndör hajú lány. A haja körülbelül a válláig ér. A barna szemei elbűvölőek, rajonganak érte a fiúk. Lisa is ott van még, akinek vöröses haja volt, egészen hosszú, egyenes. Mániája az unikornisok, de emelett még nagyon jó tanuló is. Lucy, pedig egy fekete, hullámos hajú lány. Hasonlít rám, tök jó tanuló és kedves stb.. Tesiből is nagyon jó. A többiek is beszélgettek, közben én nézelődtem a teremben, mikor az egyik sarokban megpillantottam azt a lányt, akibe belefutottam az udvaron.
- Láttátok már az új lányt? - kérdezte Emily.
- Igen! - válaszoltak a többiek egyhangúan.
- Laura, te? - nézett rám is Emily.
- Mi? - nem nagyon figyeltem rá, de mikor megszólított odakaptam a fejem.
- Láttad már az új lányt? - emelte fel kicsit a hangját.
- Ja, persze néztem vissza újra a lányra.

( 109 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2018. 04. 12. 19:59  
Ja és ugye írtad, hogy kétszer mentem be. Én az úgy értettem, hogy ugye, amikor elsőnek írtam, akkor a kapun ment be és utána felsétált néhány lépcsőfokon stb(ezt nem írtam le mert nem lényeges) és ezután lépett be az iskola ajtaján.

  - megszűnt felhasználó - 2018. 04. 12. 19:16  
Noname_Queen! Köszönöm a kritikát, próbálom kijavítani őket! Máskor, majd tényleg elolvasom, mielőtt beküldeném és kijavítom a hibákat!
I - Love - You! Neked is köszönöm! És örülök, hogy tetszik! És igen, a címek terén nem vagyok a legjobb, egyszerűen nem jutott eszembe erre valami ötletesebb cím!

I - Love - You
 
2018. 04. 12. 18:40  
Nekem nagyon tetszett a történet! Remélem, hogy folytatod! A cím lehetne ötletesebb is, lehet, hogy azért nem olvassák. De nekem nagyon tetszett, mindenképpen folytatnod kell! Gratulálok!

  - megszűnt felhasználó - 2018. 04. 11. 17:37  
Volt benne pár hiba... Nem akarom kiemelni, de nagyon szúrta a szemem


Mivel kinyit hűvösebb volt a mai nap „ - ezt a részt nem nagyon értettem

Beleraktam egy ugyanolyan sonkás szendvicset, mint amilyen apukám csinált. „ - *amilyet

- Ja, persze néztem vissza újra a lányra. „   -  itt hiányzik egy kötőjel, de ez nem is akkora probléma


Ha évnyitó van, akkor miért egyszerű, hétköznapi ruhába öltöztetted föl a főszereplőt? Kétszer mentél be az iskolába a történet során, nem tudtuk meg, mégis miért is utálja Laura az iskolát, és nekem hiányoztak az apró leírások. Pl.:

- Mi? - kérdeztem bambán. Nem nagyon figyeltem rá, de mikor megszólított odakaptam a fejem.

Meg még volt úgy két-három helyesírási hiba, de az most nem érdekes. A történet alapsztorija jó, viszont van hova fejlődni. Látszik, hogy kisebb -nagyobb  megszakításokkal írtad meg a sztorid. Ami nem is lenne baj, ha átolvastad volna folytatás előtt. Ezzel elkerülhettél volna logikai bökkenőket is.

És mielőtt leharapnád a fejem, ezt csak építő jelleggel írtam. Remélem, használni fogod a következő részben, mert a történet jó, csak a föntebb említettekre  figyelned kéne
*Szúrták a szemem


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat