Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Paamy)

Just summer
Megosztás: f

Just summer

- Örülök, hogy kipihented magad. Azt hittem, nem tudsz majd aludni. - mosolygott Minerva a fekete kölyökre, aki lendületesen haladt előre. Már megérkeztek a kastélyba, ahol még aznap este meg fogják koronázni. Kicsit várta, de zavarba jött, ha felségnek, vagy királynak szólították. Bár erre még sok alkalom nem adódott, tudta, hogy egyre több lesz. Majd megszokja. “Nem is lesz talán olyan rossz. „ Kipihent volt, szemei tiszták, készen állt a nagy napra. Mert ez az ő napja, róla kell hogy szóljon. A reggel kellemesen hűs szele egy percre felborzolta dús, szénszínű bundáját. Ő pedig megállt, és élvezte, amint a szél simogatja lágyan, láthatatlan karjaival körbeöleli testét. Anyja boldogan nézte. Szerette volna újra gondtalannak, vidámnak látni. (Talán erre a perce sikerült is.) Mellélépett, majd megfogta mancsát. - Ne aggódj, minden rendben lesz. - Mire Dan csak sóhajtott egyet halkan, alig kinyitva száját. - Segíteni fogok neked, mostantól mindig ott leszek neked, ha szükséged van rám. De ezt úgyis tudod... - hallgatag maradt, ami Minervát nyugtalanította. - Te vagy az egyetlen fiam.
- Blacky pedig az egyetlen lányod. Nem írtad meg a levelet, tudom. Azt mondtad, megteszed.
- Neheztelsz rám? Vannak ennél fontosabb dolgok, kérlek. Rengeteg dolgot kellett elintéznem egyetlen éjszaka alatt, hogy most itt legyünk.
Daniel elszégyellte magát. Sosem szokott követelőzni. - Nem, anya...bocsánat. - dünnyögte. Minél előbb tudatni akarta ezt a rossz dolgot húgával. Egykedvűen nézett előre. És a szél újból feltámadt, a semmiből, hirtelen. [I Apa. „ Az ifjú úgy képzelte az apja vele van, ahányszor feltámad a fuvallat. De a szellő messze keletről fújt, ahol Black tartózkodhat. A bak egyszerre elbizonytalanodott.

- Éjfél múlt négy perccel! - mászott bele Moonlight a fekete nőstény aurájába, aki elszenderedett. A nappaliba már bevilágított a Hold misztikus fénye.
- Aa..Moon, mássz már ki a pofámból! Miii, mivan? - álmosan pislogott, ám gyorsan felmérte a helyzetet. Rajtuk kívül senki sem volt a szobában. “Hát, itt meg mi történt? „ A szürke macska eltávolodott tőle, mancsát nyalogatta kényesen, a kanapén ülve. Mézes-mázos hangon megszólalt.
- Megyünk fél egykor kincsekre és szellemekre vadászni. - csillant fel szeme, s rendes hangnemére váltott, majd közelebb hajolt. - Te mondtad, nemde?
- Na oké, oké, de hol vannak a többiek? Miért aludtam? - törölgette a szemét mancsaival. Csak akkor pillantotta meg, mennyire szép a holdfény ahogy a szobába süt.
- Nyolctól, egészen éjfélig Ashley csak mesélt, mesélt, és mesélt...mesélt nekünk egy szellemről, mely minden éjjel megjelent a tükörben, különleges kincsekről, egy macskahölgyről, aki visszatért a halálból, rosszul sikerült szeánszokról, meg ezernyi...
Black-et nem érdekelte különösen ez a sok minden katyvasz. - De, de hogy aludtam el? - dadogta.
- Tulajdonképpen a harmadik történet közepe felé. Tizenegy körül. A többiek jelenleg készülődnek a túrára. Gyere, nekünk is mennünk kell! - Moonlight olyan elegánsan, kecsesen ugrott le a kanapéról, hogy Rose valósággal megbámulta. Akkor sem vette le róla a szemét, amikor a Hold fényében szürke bundája ezüstösen ragyogott. Visszafordult, s egymás szemébe néztek. Black lehajtotta a fejét, mert zavarba jött. - Gyere, ne bámulj! Tudom, hogy nagyon szép vagyok.. - nyávogta. Elmosolyodott.
- És nagyon egoista... - suttogta maga elé Rosy miközben leugrott a kanapéról.
- Ezt halottam! - játszotta a sértődöttet. - Haragszom rád, Black Rose. - majdnem elnevette magát.
- Hát, ne haragudj. Az igazság fáj. - mosolyogta szórakozottan.
A szürke nőstény közelebb lépett hozzá, nagyon jót mosolygott. Szerette a szarkazmust. - Ideje kibékülni.
- Bocs, de szokd meg, hogy bunkó vagyok. - végig egymás szemébe néztek, és Black érezte, hogy már csak centik választják el az arcukat egymásétól.
- Te pedig azt, hogy egy népszerű, egoista hercegnő vagyok. - Tényleg gyönyörű volt, bájos, arca tele kifinomult, nőies vonásokkal.
- Pff...népszerű a semmi közepén.
- Hát, az voltam. - mondta halkan. Bekövetkezett az a kínos csend. Ott álltak, két lábon, egymással szemben, míg az üvegfalon beszűrődött az a természetfelettien szép kék fény.
- Öhmm.. - Rose-nak a nyelve hegyén volt a szó, de mire kinyílt a szája, minden kiment a fejéből.
A nappali ajtaja hirtelen, hangosan kinyílt, és Ed, az az idegesítő Ed kiabált be rajta.
- Gyertek csajok! Indulunk az erdőbe!               
             

( 119 megtekintés )

Szólj hozzá:

tigrancs3 2018. 03. 10. 19:41  
Van az úgy. :$

Speedpaintwolf 2018. 03. 09. 16:26  
Az a kínos érzés, amikor rájössz, hogy elkezdted shippelni Moon' és Rose kisasszonyt. *lenny facek tömkelege*


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat