Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Pinghorizon)

Fánk és Virslikutya 1.rész
Megosztás: f

Fánk és Virslikutya 1.rész

~1. rész - Az örömnap ~

Napsütötte reggelre virradt a farm, ahol születtem. Igazából csak a kacsák gondolják azt hogy csodálatos lesz ez a nap, mert azt hiszik kétszer kaptak reggelit, pedig reggelit nem is kaptak, csak a tegnapi vacsorát, ami időhiány miatt elmaradt. De nem rontom el az örömüket, hadd tocsogjanak csak a saras földön, és csipegessék fel a földről a saras magvas keveréket. A disznóknál ugyan ez a helyzet - ők viszont tegnapi vacsora helyett dupla reggelit kaptak.Na kacsák, irigykedjetek csak... Ők moslékot kapnak, ti meg valami magvas matyit. Igaz, mindkettő gyomorforgató, de legalább meg lehet belőle élni. Én ma meleg tejet kaptam, ínycsiklandó marhahúsos konzervvel és pástétommal. Mondanom sem kell, hogy ennek a svédasztalos reggelinek fél pillanat alatt befellegzett. Igaz, az undok gágogó liba nem hagyott engem elfogyasztani a tápláló reggelimet, mert fél pillanatonként belecsípett a májpástétomomba. Ha tudná, hogy a pástétom libamájból készült, nem hiszem, hogy olyan jó ízűen falatozná. Én csak hetykén odalöktem elé a pástétomot, ha már nem hagy, legalább a tejet és a marhahúsos konzervet hadd pusztítsam el, addig is nyugalomban maradhassak.
De csak a reggelem volt ilyen átlagos. Délben lezajlott az ebéd, mindenki kapott magvas "izét", moslékot, pástétomot, kinek mi járt. Ám jött egy autó, aminek az oldalán napfakította tejes matrica van, és bűzölgött mint a veszedelem. Én megmondom őszintén, félelmemben a tyúkólba bújtam.
Egy magas, széles vállú férfi szállt ki a volán mögül, egy hordozókosárral a kezében. Valami igen aprócska élet lehetett abba a dobozba betuszkolva, ugyanis alig haladta meg az én nagyságomat a doboz, pedig én igen kicsi jószág vagyok. A férfi odament a gazdához, és cseréltek valami ócska papírért. A kis doboz a gazda kezében, a papírka a férfi ujjai közt. Hát, én megkérdeztem a tyúkanyót, hogy mi az a színes papírka, és mi értéke van, de a válasz csak annyi volt, hogy kot.
Na mindegy. Elővettem azt a csepp bátorságomat, és kimerészkedtem a tyúkanyó meleg tollai alól (igen, bebújtam alá), és odaosontam a kis dobozka mellé. Először óvatosan hozzádörgöltem magam a dobozhoz, és nyájasan doromboltam, nehogy megijedjen, és rám förmedjen hirtelen haragjában. Aztán felugortam a doboz tetejére. Szinte érezni lehetett ahogy a doboz tetején a tappancspárnáim dobbannak. Köröztem egyet, idegesen járt a lompos farkam ide-oda, aztán ráültem a doboz tetejére.

~Amennyiben tetszett ez a kis történet, kérlek jelezd nekem, hogy sor kerüljön a folytatásra. ~

( 122 megtekintés )

Szólj hozzá:

Warrior cats fan 2018. 03. 08. 20:54  
Szerintem folytasd, mert nagyon jó kis történet Az, ahogy elé is kell vessző =) Több hibára nem emlékszem.

  - megszűnt felhasználó - 2018. 03. 02. 21:32  
Köszi

  - megszűnt felhasználó - 2018. 02. 27. 17:58  
Tetszik!


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat