Újság >> Gyerekszáj

(ellenőrizte: Paamy)

Rózsa története
Megosztás: f

Rózsa története

Tigriskarom nagy szusszanására felébredt Sárgabundás, és mogorva tekintéllyel nézett a öreg kandúrra. Meghegyezte a fülét, aztán ásított. Sárga bundáját a nap sugarai megmelegítették és álmosították el.
- Jó reggelt, Sárgabundás és Fehértigris! - nyávogta Tigriskarom.
- Viszont! Ma mi lesz a teendő? - nyávogott kedvesen a fehér macska.
- Hát nem emlékszel a tegnap történtekre? Az iskolát alapítani kell, hogy többen legyenek a cicák - válaszolta a fehér kandúr.
- El is felejtettem. Kellene kezdeni akkor, például egy pár munkás macska el kéne - nyalta meg magát Sárgabundás.
- Menj el értük - javasolta a bölcs kandúr.
Némán lépett  a sárga cica a kapu alatt. Egészen az emberek közeli helyére merészkedett. Különböző házak vették körül, illatos növények. Egyre gyorsabban szedte rózsaszín talpacskáját, és vágtatott a legközelebbi munkás macskákhoz. Útközben erősen figyelt és lapult el a csalánosban, nehogy észre vegye az a két ember, és házi kedvencnek tegye. Fülét is lelapította, és surrant el. Egy fekete-fehér, sárga szemű macskával találkozott is.
- Elnézést, akad errefelé munkás macska? - kérdezte a sárga bundás illedelmesen.
- Ha hét utcával arrébb mész, akkor találsz egy egész seregnyit - kukucskált ki egy csinos, kék szemű, hófehér bundás nőstény.
Sárgabundás alig tudott szót közzétenni, úgy megakadt a szeme rajta.
- Rendben - olvadt el majdnem Sárgabundás.
A nőstény mosolygott, és csalogatta a kandúrt. Nem akart volna ellenkezni, de mint egy jó macska, inkább a feladatát folytatta.
Fehértigris és Tigriskarom az iskolába gyalogolt, hogy átvizsgálják a terepet. Tigriskarom elővette a kulcsot, és fordította el a zárat. Bementek a néma iskolába, és nézték át a legutóbbi csapdákat. Egy kupacba helyezték, majd kidobták őket messzire. Egy különös macska szagot éreztek, aminek az illata olyan ibolya szagú. Tigriskarom felismerte az öreg anyját, Inkát.
- Ez az anyukád? - kérdezte meglepettem Tigriskaromtól.
- Ahhh... - nyögött Tigriskarom, melynek arcán látszott, hogy legszívesebben eltűnt volna.
Fehértigris kétségbeesetten halkult el, és várta a következményeket.
- Úgy bánik velem, mintha kölyök le... - súgott Fehértigrisnek, egy befejezetlen mondatot. Ugyanis Inka már ordított, ami kellemetlen volt a két macska számára. Az anyuka bátran szólt fel. Fehértigris csak hallgatott, hegyezte fülét, és várt amíg belép. Mindkét macska szemét lehunyta.
- Drágám! - ordított egy akkorát, hogy elhallatszódott még négy utcányira.
- Inka! Micsoda ö... öröm - mormolt Tigriskarom, és már látta, hogy kezdeni fogja kölyöknek szólítani.
- Én kölyköm! - örült meg Inka, és fia mellé ült.
Fehértigris magában elröhögte magát, de nem akarta megalázni apját, Tigriskarmot.
- Meg nem mondtam! - nyávogta oda a fehér macskának.
A szürkéskék nőstény mosolyt vetett arcára, majd megnyalta Tigriskarmot, aztán Fehértigrist. Csillogó, világos barna szemei készültek valamire. Kisétált az iskolából, és behozta az összegyűjtött ibolya csokrot.
- Hát nem gyönyörű eme napunk? - dobálta szálonként a nagy ibolyákat.
- Tudtam. Mióta megszületett, azóta csak az ibolyákkal játszik, alszik, pihen, hempereg, és csak azt szagolja egész nap! - mondta mérgesen a sötétbarna kandúr.
Fehértigris szemöldökét felhúzta, vállat vont, és nem értett eggyet apjával. Abban gondolkodott, miért tűnik úgy, mintha nem is szeretné anyját, hiszen soha nem beszél róla.
- Tessék drágica, kissé nagyot hallok - kérdezett a szürke nőstény.
- Semmi! - forgatta meg szemét.
- Nem hallok tisztán! - beszélt újból az anyuka.
- Semmi! - mordult anyjára a kandúr.
- Most viszont dolgom van az ibolyákkal, először is egy ibolya füzért, csokrot, koszorút kell készí... - mesélt az öreg, de megszakította mondatát fia.
- Tudjuk, hogy neked kell csinálni ibolya kastélyt is, satöbbi! - kiabált Tigriskarom.
- Lá lá lá! - táncolt ki az iskolából.
- Végre! - fújt az öreg kandúr.
Fehértigris nevetett nagylelkűen, de aztán lekonyult szájjal figyelt apjára.
- Mondd, miért nem vagy vele kedves? - kíváncsiskodott a fehér macska.
Tigriskarom ledöbbent, és gondolkodni kezdett.
- Nem értem én sem... - szomorodott el. - Tényleg nem tudom - aztán elment fia elől. A tanáriba sétált, és bevágta az ajtót. Néma csendet tartott, és szégyelte el magát.
Fehértigris felsóhajtott, és egy mélyet szívott a levegőbe. Elterült a folyosón, és aludni kezdett.
Azonban Sárgabundás a munkásokhoz tartott.
- Mennyi munkás található a környéken? - állt a macskák elé.
- Én nem vagyok az, viszont ők igen - bólintott a csarnok felé, melyben legalább tíz munkás volt.
- Egy iskolát kéne megújítani - szólt oda hozzájuk nyugodttan.
- Teljes örömmel, de vezessen el oda minket - susogott az egyik macska.
- Csak kövessenek! - mosolygott Sárgabundás.
- Várj! - szólt közzé a munkásoknak a vezetője. - Mi lesz az időponttal? Legalább reggel tíztől este nyolcig tudnak dolgozni.
- Mi van? - csodálkozott a sárga bundás macska.
- Hát, tudod ők nem piskóták, kemény fából faragták őket! - dicsekedett a munkások helyében is.
- Tökéletes. Viszont akkor gyorsan végezni fognak az iskolával - örült neki a világos zöld szemű, sárga cica.
Elindultak az iskolához. Útközben a szépséges nőstény ott ült, és mosolygott Sárgabundásra. A fejét elhúzta, hogy, nehogy oda menjen. Odaértek, mikor már a kapuban várta őket Tigriskarom és Fehértigris.
- Szuper! - kiáltott fel Fehértigris. - Neki láthatunk a munkának
Tigriskarom előre lépett, és magyarázni kezdett, hogyan kell újjáépíteni az iskolát.
- Ez itt a bejárat. Ha jobbra megyünk van négy terem a végéig. Még kettő termet kell illeszteni közéjük. Erre tovább van a sok cica alom, külön kandúroknak, illetve nőstényeknek. Szintén nagyobbítani szeretném - magyarázta érthetően a kandúr. A munkás jegyezte fel közben, amit csak kívánt Tigriskarom. - Az öltözőkkel az a teendő, hogy gyakoribban kell betenni. Csak menjünk fel az emeletre. Ott is körülbelül ugyan ez, mivel ugyan ilyen fenn is. Végül még egy testnevelés termet kérnék - füleivel vitorlázott, és pillantást vetett a többi munkásra.
- Minden tiszta - határozta meg a munkás.
Az építkezéshez beszerezték a kellékeket, és hozzá láttak.
Sárgabundás cékla piros arccal ült mozdulatlanul.
- Mi ez a nagy gondolkodás? - lépett közelebb nagy mosollyal arcán Fehértigris, hiszen sejtette, hogy testvére szerelmes.
- Az a szépség... vissza kell hozzá mennem!
- Haha! Mondasz valamit - vigyorgott testvérére.
- Ha keres valaki, mond meg neki, hogy dolgom volt! - lépett le Sárgabundás.
Fehértigris sunyi volt, mivel...

De ezt csak következő részben tudjátok meg!

( 116 megtekintés )

Szólj hozzá:

Warrior cats fan 2018. 02. 15. 7:24  
Dolgozom a következő részen.

Drazsi 2018. 02. 15. 4:05  
Cuki a képen a cicu!

Warrior cats fan 2018. 02. 12. 18:03  
Köszönöm a kritikát! Ez sokat segít :3

Itsme 2018. 02. 12. 16:34  
Érdekes kis mese. Nem láttam az előző részt, nem tudom, hogyan csináltam ezt xd
A közepefele sok volt a párbeszéd. Ez nem lett volna baj, ha szépen leírod a szituációkat.
Pl.: “ - Tessék drágica, kissé nagyot hallok - kérdezett a szürke nőstény.
- Tessék, drágica, kissé nagyot hallok - kérdezett vissza a szürke nőstény megszokott rekedtes hangján, közelebb hajolva a kandúrhoz, hogyha netán elismételné, akkor immáron hallja minden szavát. „ Vagy valami ilyesmi.
"eggyet" helyett "egyet"
"Abban gondolkodott..." helyett "Azon gondolkodott..."
Néha nem egyértelmű, hogy ki melyik párbeszédet szavalja éppen.
Figyelj a vesszőkre és az elírásokra, helyesírásra! Az "egy" mindig egy "gy", akármilyen ragozott formába kerül. "egyel", "egyik", "egyesegyedül", "egyszerre", "egyszer", "egykettőre", "egynek"... stb.
Amúgy folytathatod, de ezeken javíts!

Warrior cats fan 2018. 02. 12. 15:52  
Igen, az az egy probléma. Köszönöm a kritikát! ^^ Nagyon szeretem gyártani a történeteket.

tigrancs3 2018. 02. 12. 15:37  
Elolvastam. Látszik, hogy egyre jobban fejlődsz ^.^ Bár vannak benne még kisebb helyesírási hibák, már kevesebb, mint az előzőben. Folytasd, kíváncsi vagyok. :')


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat