Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Pinghorizon)

Híbridos del Mundo
Megosztás: f

Híbridos del Mundo

Maya

- Mi a baj? - érdeklődtem újra.
Marina nem felelt, csak a könnyeit törölgette. Továbbra is értetlenül figyeltem a nővéremet, aki végül nagy nehezen belefogott a mondandójába.
- Földrengés - mondta.
- Mi? És mi van? Miért vagy itt? A többiek jól vannak?
Itt már Melanie vette át a szót.
- Jelenleg mindenki kórházban. Nincs hová mennünk, a mi házunk sincs jobb állapotban.
- De amúgy ugye csak megfigyelésre vannak bent? - faggatóztam.
- Nem tudom. Megszakadt a kapcsolat, amikor a második rengés volt - mondta Marina.
María az egyik padon ült, és hallgatta a beszélgetést.
Néhány pillanat néma csendben telt el. Aztán hirtelen megszólalt a hangszóró, és viharra figyelmeztetett. De attól mégis ki félne? Inkább figyelmen kívül hagytam és hazamentünk. Mire visszaértünk a házhoz már Miguel is ott volt.
- Lányok, most azonnal el kell mennünk innen! Hatalmas vihar közeledik, nem maradhatunk! - vágott egyből a mondandója közepébe, majd idegesen beletúrt a vizes hajába.
Mire ezt elmondta már a rendőrök is megérkeztek, és megkértek, hogy hagyjuk el a várost. Értetlen pillantásokat vettettünk rájuk, majd a rend őrei közölték, hogy megvan a menedékhely mindenkinek oda kell mennie. Az ország másik végén, de kit izgat. Végül adtak egy órát elkészülni, de akkor már tényleg ugrásra készen kell lenni. Hát nem volt más választás. Mindannyian besereglettünk a házba és összeszedtem a cuccaimat. Miguel már hozott magával néhány dolgot, ami kellett, de így is a többieket én láttam el ruhával. Míg Marina segítségével pakoltam, mondtam María-nak, hogy Miguel-lel készítsék elő az autót az indulásra. Melanie a kutyámmal játszott. A televízióban is figyelmeztettek mindenkit a közelgő viharra. Végül fél óra múlva már indulásra készen toporogtam az előszobában, Miguel pedig bedobálta a bőröndöket az autója csomagtartójába. Aztán elindultunk. Senki sem tudta, hogy mi lesz ezután. Addigra már esett és elég erős szél fújt. Több órányi autózás után megérkeztünk egy iskolához. Az ott lévők már vártak mindenkit. Kérték a neveket, meg azt, hogy ki honnan van. Aztán a tornaterembe vezettek, ahol már egy csomó ember volt. Elfoglaltunk az ágyakat, majd mindenki felvitte az öltözőbe a cuccait, amit rendőrök őrizek. Aztán María belevetette magát az ismerkedésbe, Melanie velem játszott, Marina pedig elaludt. Miguel épp azon volt, hogy elérje, az otthoniakat. Az állatokat az osztálytermekben szállásolták el. Csak tudnám, hogy akkor nekünk miért pont a tornaterem jutott. Na mindegy. Vacsorát azt kaptunk valami keveset, aztán jöhetett a rettegett alvás. Vagyis hát na. Ez kissé fura megfogalmazás volt. Kevesen tudtam csak aludni, a többiek beszélgettek. Senki sem tudta, hogy az ismerőseivel mi van. Sokan még a családtagjaikról sem tudtak semmit. Lassan telt az idő. Hajnal lehetett amikor a dumálós társaság is úgy döntött, hogy ideje már pihenni. Na akkor kezdődött a társasági horror. Volt aki azon nyafogott, hogy túl kicsi a párna, más azt kifogásolta, hogy nem elég puha a takaró. Majdnem falramásztam tőlük. Oké, a párna tényleg kicsi volt, de nem kellett volna akkor sem akkora ügyet csinálni belőle. Az ágy sem volt túl kényelmes, azon is sokan morogtak. Engem nem érdekelt.
"Vajon mire ébredünk reggel?" gondolattal aludtam el.

Igen, tudom. Iszonyúan rövid, és gyors. Kritikát/véleményt kérek!!!

( 58 megtekintés )

Szólj hozzá:

Karina2003107 2017. 10. 09. 20:23  
Híbridos del Mundo.

Helyesírás nem ártana, Geraneon.

Geraneon 2017. 10. 08. 17:07  
Hibridos elmundo
Deizgi :OO


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2017 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat