Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Rex Cryptae)

Egy egoista feljegyzései - 199.rész
Megosztás: f

Egy egoista feljegyzései - 199.rész

Kedves naplószerű jegyzettömb!

A magassarkúm hangosan kopogott az erkély padlóján, miközben kiléptem a februári csípős szellőbe. A ködtől nem látszott a város. Az a város, ahol felnőttem. Ahol azon a bizonyos februári napon megismertem őt és megváltozott az életem. Egy kicsit örültem is annak, hogy nem látom.
Keserűen sóhajtottam egyet, majd a vörös ajkaim közé vettem egy szál cigarettát. Odabentről hangos zongoraszó és nevetés hallatszott. Többek közt az a nevetés, amit száz, sőt ezer közül is felismernék.
- Erik vihog megint a leghangosabban... - próbálta Máté oldani a feszültségem, miközben hátulról átölelt. Mélyen beszívtam a piros Marlboroja bódító aromáját.
Nem is sejtette, hogy ettől csak még nyugtalanabb leszek.
- Szóval elmész? - kérdeztem figyelmen kívül hagyva a mondandóját.
Nagyot sóhajtott, majd a korlátnak támaszkodott. - Sajnálom, hogy csak most kell megtudnod. Dominiknak régi álma Los Angeles, és itt a tökéletes esély arra, hogy...
- Hogy te is elhagyj minket? - támadtam rá dühösen.
- Nem. - túrt a hajába idegesen. - Hogy elköltözhessünk egy másik országba, ahol összeházasodhatunk, és gond nélkül nevelhetünk gyerekeket.
- Igen, épp ezt mondtam én is, csak lerövidítve, cukormáz nélkül. - fontam össze a karjaim magam előtt. - Elhagysz minket, és soha többet nem látunk viszont, egy idióta kapcsolat miatt!
- Roni, kérlek...
- Mit kérsz? Hogy fogadjam el, hogy téged is elveszítelek? - kiabáltam rá, miközben nem tudtam tovább visszatartani a könnyeim.
- Roni, kérlek, fejezd be! - ölelt magához. - Ez az álladó aggodalom nem tesz jót a babának...
Ahogy kimondta a "baba" szót, a testem hirtelen görcsbe rándult. Odabent van Erik, aki semmit nem tud a leendő gyerekéről.
- Ma van a nővéred nagy napja, kérlek ne rontsd ezzel el... - mondta, majd nyomott egy puszit a homlokomra. - Különben is, ez a nap remek lehetőség arra, hogy elmond Eriknek az igazat!
Ahogy Máté befejezte a mondatát hirtelent kinyílt az erkélyajtó, és anyu lépett ki rajta.
- Gyertek, indulunk a Duna-partra! - intett nekünk, majd gyorsan nekiálltam letörölni a könnyeimet, mielőtt beszállnék a kocsiba.

Az anyósülésen ültem, Erik pedig pont mögöttem. Nem mertem hátrapillantani. A szívem úgy vert a bordáim fogságában, hogy azt hittem menten kiugrik.
Ahogy láttam a visszapillantótükörben, egyszerre voltam gyűlölettel teli és halálosan szerelmes. Dühös voltam, hogy még köszönni sem hajlandó nekem, és rám se hederít. Haragudtam, hogy felvesz egy inget meg egy fekete farmert, aztán eljön a nővérem esküvőjére, mintha mi sem történt volna. Mintha ő mindent megengedhetne magának! Azt viszont el kellett ismernem, hogy kegyetlenül jól nézett ki.
Amikor leparkoltunk az esküvő helyszínén, kezdtem rosszul lenni. Amikor kiszálltunk az autóból, sárga tekintete az enyémbe fúródott. Aztán úgy tűnt, mintha a ruhámat bámulná, de nem szólt hozzám egy szót sem.

A nagy esküvői hűhó után jobbnak láttam elvonulni a bárba, miközben a többiek lagziztak. A pultnál a család idős tagjai vitattak meg valami ritka unalmas témát, természetesen holtrészegen. Őket bámultam unalmamban, aztán hirtelen valaki megfogta a vállam...
- Beszélhetnénk?
A szívem hatalmasat dobbant. Újra éreztem azt az édes, mégis férfias illatot, ami annyira hiányzott már, hogy könnyeket csalt a szemembe. Újra éreztem azt a puha kezet a vállamon... újra hozzám ért.
Erik kivezetett a verandára, majd idegesen nézett rám.
- Te ezt élvezed? - támadt rögtön nekem. Az arca vérvörös volt.
- Mégis miről beszélsz? - néztem rá értetlenül, mire ő felhorkant.
- Nem is keresel. Több év után ennyire egyszerűen lemondtál rólam? - faggatott felháborodva. - Persze, én vagyok az idióta, hogy még mindig...
- Még mindig? - bámultam rá továbbra is értetlenül. Mégis hogy gondolja, hogy számonkér?
Láttam, hogy elönti a harag, majd hirtelen nekinyomott a falnak.
- Megígérted, hogy csak az enyém leszel! - nézett rám dühösen.
- Nahát, nem is tudom ki választotta inkább azt a csíkszemű rongyot!
Próbáltam lelökni magamról, de lehetetlen volt. Túl erősen szorított magához.
- Semmi nem úgy van, ahogy hiszed. - sóhajtott. - Rinnel nem volt köztünk semmi, és nem is lesz..
- Na persze, tudod ki hiszi el ezt... - kezdtem kiabálva, mire hirtelen muszáj volt befognom.
Ugyanis valami, illetve valaki betapasztotta a szám. Méghozzá egy csókkal.
Elképesztő érzés volt újra érezni azokat az ajkakat, amikért ölni tudtam volna az utóbbi hetekben.
- Mi ütött beléd? - kérdeztem csodálkozva.
- Szeretlek. - nézett rám sóvárogva. A szeme könnyektől csillogott, miközben egyre jobban szorított a falhoz.
- Én is szeretlek, de ne dőlj ennyire a hasamnak, nehogy baja essen a babának... - mosolyogtam.
Erik döbbenten meredt rám.
- Ba-baba? - dadogta sápadtan. - Mármint... úgy érted...
- Igen. - bólintottam boldogan. - Apuka leszel!

Keserédes rész, és lám, mint Főnix poraiból, én is feltámadtam, több hónap elteltével. Kezdhetnék magyarázkodni, de rövidre fogva a dolgot: kicsit magával sodort a nagybetűs élet, de megpróbálok mától minél többet foglalkozni az írással, hiszen az az álmom, hogy hivatásként űzzem.
Kérem a megmaradt olvasóimat, hogy írjanak valamit! :v

( 392 megtekintés )

Szólj hozzá:

Bettica:3 2017. 05. 06. 16:28  
Imádooom!

tfanna 2017. 05. 06. 12:20  
Először is: A végére majdnem elbőgtem magam. Annyira vártam már, hogy Roni és Erik közt rendeződjenek a dolgok, viszont ez a végén elég ütős volt. :3 Nagyon jó lett!

Esther* 2017. 05. 06. 10:55  
Gazni: Igen, itt igazad van ezt lefelejtettem a végéről.
Redlips: Igaz, bár Rin tényleg egy negatív szereplő és itt egy kicsit rejtett rasszizmus szaga van. Tisztában vagyok vele, hogy nem ez volt a célod, csak halkan megjegyeztem, hogy esetleg ha komolyabb közönség elé viszed, nem árt zárójelben megjegyezni.

  - megszűnt felhasználó - 2017. 05. 06. 0:35  
Gazni: És ha csak elgépeltem? (Igen, ez történt, legközelebb hatodjára is átfutom, bocsi : D)
Esther*: Szerintem azután, hogy Csali hányszor lett kifigurázva a sztori alatt, ez még semmi. :'D Na de viccet félre téve: távol álljon tőlem a rasszizmus. (:
Mindenkinek köszönöm szépen! ❤

Betti:3
 
2017. 05. 05. 20:52  
Ha már kérsz, én írok kíváncsi vagyok, hogy kiről szól az utolsó rész.

gazni
 
2017. 05. 05. 19:37  
De ott hozzátartozik...

Esther* 2017. 05. 05. 15:36  
Nagyon jó. Viszont tudom, hogy nem szándékos, de Rin miatt az egésznek megvan a rasszista beütése...
Gazni: Kötőjel előtt néha van pont, amennyiben a kötőjel mögötti rész már nem a mondattal egyidejű cselekedethez kapcsolódik vagy nem azt írja le, hogy hogyan mondta a szereplő.

gazni
 
2017. 05. 05. 13:07  
Izgi rész volt, de "- Szeretlek. - nézett rám sóvárogva."? Ez komoly? Kötőjel előtt NINCSEN PONT. Ez engem annyira fel tud idegesíteni. Egyébként tényleg nagyon jó részre sikeredett, nem is olyan rövid, de mintha kicsit gyors lenne így visszagondolva. Lehet, hogy egy csöppel jobban kifejthetnéd legközelebb.

Speedpaintwolf
 
2017. 05. 04. 1:43  
Áááááááá, ez az! Végre volt értelme kirakjam ezt az üzenetet is. Csak nehogy közbejöjjön MANDARin és sértse meg Roni babáját, vagy verekedjen vele.
Most azonnal akarom a folytatást! >w<


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat