Újság >> Cikkek

(ellenőrizte: دُنْيا)

Írnál egy történetet?
Megosztás: f

Írnál egy történetet?

A “Tippek kezdő íróknak „ és a “Ha írni szeretnél... „ cikkekhez hasonlóan ez a cikk is azt tárgyalja, hogy mire kéne-kellene odafigyelni, mikor írásra adod a fejed. Tele van a CicaNevelde feltörekvő írókkal, ami nem baj, csak mindannyian ugyanazokat a típushibákat követik el. (Ennek egyike, hogy nem látják be, hogy a kritika nem azért van, hogy őket lehúzza, hanem hogy arra legközelebb tényleg figyelni kéne.)

Hogyan álljak neki?
Történetet írni jó ötletnek tűnhet - egészen addig, amíg az ember oda nem kerül. Ugyanis nagyon sok munkával és odafigyeléssel jár, nem dobhatsz oda valamit az embereknek és várhatod el, hogy istenítsék.
Az ember arról írjon, amit ismer „ , hangzik a bölcs mondás. És ha belegondolsz, ez így is van. Nem írhatsz egy gyár működéséről, egy másik városról, igazából akármiről, ha azt se tudod, mi fán terem. Erre viszont van egy nagyon jó megoldás: az internet. Bárminek és mindennek utána lehet olvasni, és minél inkább utánanézel annak, amiről írni akarsz, annál hitelesebb lesz a világod, és annál élvezhetőbb az írás. De ácsi - minek is kell utána nézni? Milyen világ? Mert hát - miről is írsz egyáltalán?
Témát választani sem könnyű - senkinek nem az. Persze, egy átlagos tinilány élete kézenfekvő lehet, annyi a bibi vele, hogy eléggé lerágott csont. Nem mondom persze, hogy ne azt válaszd - amit csak szeretnél! -, viszont ha olyan témát szeretnél, ami már a csapból is folyik, akkor nagyon oda kell tenned magad, hogy kiüssön a tömegből az, amit szeretnél. Ezenkívül a témád viszont bármi lehet. Fantasy, sci-fi, történelmi, romantikus, misztikus, háborús, varázslat, vámpírok, csillámpónik, nazgúlok, Jehova tanúi, Gipsz Jakab élete, ami jól esik. Ha viszont már kiválasztottad a neked legkedvesebb témát, akkor ragaszkodj hozzá, ne a történet közepén gondold meg magad, és változtasd meg valami teljesen másra. A témákat természetesen variálhatod, annyi történetét és novellát írhatsz, amíg belepistulsz, de ha egyféleképpen belekezdtél, úgy is fejezd be.

Jó, de mégis hogy kezdjem el?
Arra, hogy elkezd a történeted, sokféle lehetőség van.
Az egyik, hogy szép lassan bevezeted, leírod a helyszínt, vagy éppen a főszereplőnket. Ez egy lassabb kezdés, az olvasónak bemutatod a környezetet, a jelenetet, majd utána vezeted be a cselekményt.
Ennek az ellentéte, hogy in medias res belevágsz a közepébe, és teszem azt egy párbeszéddel indítasz. Az olvasó ezáltal rögtön belecsöppen a történetbe, és fokozatosan, a történés előrehaladtával ismeri meg a helyszínt, a szereplőket és a szituációt.
Indulhatsz még messzebbről is, valami olyannal kezdeni a történetet, aminek csak később lesz jelentősége. Ilyenkor fontos, hogy a bevezető egy-két bekezdést és a cselekményt, amikor feltűnik a főszereplő, összekapcsold. A logikai kapcsolások minden esetben nagyon fontosak.
Illetve ott van még egy negyedik, ami nekem az egyik személyes kedvencem, amikor a történet a végével indul. Ez nem egy lineáris történetvezetési forma, nehéz jól megírni, de annál érdekesebb lesz. Gondolom a legtöbben már találkoztatok ilyennel - az első fejezet in medias res valami kusza történés, a következő fejezet viszont ennél sokkal korábban játszódik, és szép lassan jutunk el addig a helyzetig, amit a prológusban megismertük. Ilyen például az Eredet c. film.
Ezek mellett is vannak-lehetnek módok és módszerek, hogy hogyan kezd el a történeted, mindössze meg kell találnod, ami neked legjobban megy.

Várjunk csak, jól láttam? Leírás?!
Jól bizony. Hiszed vagy sem, a leírás egy jó történet kulcsa. Persze, az ember könnyen áteshet a ló túloldalára, ilyenkor jönnek a Jókais tájleírások, a lényeg a Horatiusi középút megtalálása.
A legtöbb CicaNeveldés történet elég szűkmarkúan bánik a leírásokkal. (Ne is tagadd.) Volt egy lány. Barna a haja. Szép a szeme. Hopp egy iskola. Jaj de uncsi. Ismerős?
Az egy dolog, hogy a te fejedben megvan szépen a környezet, de az olvasó ezt nem tudja. Egy leírással máris le tudod kötni az olvasókat. Tudom, most koptathatom a számat, de abból sokat nem értetek. Lássunk egy példát!
Itt egy leírást nélkülöző leírás: “Bement a kávézóba, és kért egy lattét.
És itt van leírással: “Amikor belépett a kávézóba, halkan megcsendült az ajtó fölé szerelt csengő, ami vígan jelezte az új vendég jöttét. A levegőt őrölt és pörkölt kávé, péksütemények és teák édes illata lengte be, kellemes aromákkal töltve meg a teret. A háttérben halkan szólt a rádió, egy régi sláger duruzsolt a hangszórókból. A régi, megfakult asztalok és félretolt székek közt odament a pulthoz, amin egy parafatáblára erősített lapocska hirdette az aznapi ajánlatot. Lustán a zöldre festett fára támaszkodott, hogy rendelhessen egy lattét.
Rögtön más, mi? Ebből remélem érződik a leírások fontossága. És nem csak a kávéknál, szívem csücskeinél, hanem minden más. Egy őszi park. Reggeli utca. Iskolai folyosó. Parkoló. Piac. Akármi. Gyakorold a leírásokat. Vigyél bele minél több érzékszervet! Tényleg. Ha nem szeretsz leírni, akkor is valamit oda kell biggyeszteni az olvasónak.

Hogy adjak címet?
A cím elsődleges dolga, hogy felkeltse a potenciális olvasók érdeklődését. És ezzel egyetemben valahogy utaljon is arra, miről szól a történet. A címnek rövidnek, lényegre törőnek és érdekesnek kell lennie, annak érdekében, hogy valaki arra gondoljon, hogy most ő meglesi, miről is van itt szó.
Tartózkodj olyan címektől, mint "XY élete", "Egy Londoni út", "Új iskola", satöbbi, mert ugyan beszédesek, de szinte ordít róluk, hogy a mögöttük rejlő történet nem nyújt sok újat. Egy jó cím találása talán nehezebb, mint gondolnád, de annál kifizetődőbb. Gondolj csak néhány itteni példára: Csak rózsaszínt ne!, Kedves mesék Júdás-vidékéről, Kereszt a szekrényben, Leszel a hősöm? - mind olyan címek, amik olvasatára az ember elgondolkozik, mit takarhat. Ebből is látszik, hogy a címválasztást nem kell túlbonyolítani, mindössze valami olyan kell, ami kellően figyelemfelkeltő.

De ki legyen a főszereplőm?
A legtöbben nem gondolkoznak a kétdimenziós karakteren rátáján kívül, ami elég elkeserítő. Személy szerint én úgy vélem, hogy a karakter felépítése a történetírás egyik legjobb, legalábbis általam egyik leginkább kedvelt része.
Ne ess abba a hibába, hogy saját magad szánod főszereplőnek. Persze, ezt is lehet. De akkor mindenképp számolj a hibáiddal is! A legunalmasabb, ha egy főszereplő egy tökéletes, Hollywood-i 24 karátos műanyag. Ideje árnyalni a dolgokat.
Gondolkozz el! Mi legyen a neve? Illik-e hozzá a neve? Mennyire választottam sablonnevet? Hogy néz ki? (Egyáltalán - le akarod-e írni őt az olvasónak? Vagy csak a történet során adagolva? Vagy a fantáziájukra bízod?) Vannak-e szokásai? Sajátos szófordulatai? Milyen zenét hallgat? Mi a kedvenc napszaka? Introvertált vagy extrovertált? Kutyás vagy macskás? Egyedül vagy csapatban szeret-e dolgozni? És a legfontosabb: van-e személyisége?
Igazán jó személyiséget írni nehéz. De nem lehetetlen. És egy nem mindennapi főhőssel máris megtetted az utad egy jó részét.

E/1 vs E/3
A legtöbb történet manapság E/1 szemszögben íródott. Ez naplóregényeknél, illetve kamasz főszereplőnél ideális, akinek van valami világmegváltó világnézete. (Mondjuk Dan Wells és Mark Lawrence könyvei.) Azt, hogy te melyik preferálod, neked magadnak kell eldönteni. Gondold végig, mit akarsz írni, hogy melyik passzolna hozzá.
Viszont!! És ezt a hibát nagyon sok helyen láttam már sajnos. Jó, technikailag nem hiba, de az én esztétikai érzékemet nagyon csípi. Ha egyszerre több karakter szemszögéből írod a történeted, az nem baj. Olyan viszont ne csinálj, hogy "Gipsz Jakab 1 szemszöge", aztán két sorral lejjebb "Gipsz Jakab 2 szemszöge", és mind a kettőt ugyanabban a stílusban és E/1-ben írod. Mert ez egyfelől zavaró, másfelől az ember könnyen összekeveri a dolgokat. Mert, tudod, erre találták az E/3 szemszöget. Hiszed vagy sem. Ha több karakter nézőpontjából szeretnéd bemutatni a szituációt, az egyetlen dolgod, hogy a rész/fejezet/bekezdés/anyámtyúkja elé biggyeszted a karakter becses nevét, és folytatod tovább E/3-ban.
No már persze nem úgy, mint valami forgatókönyvben, hogy "Leo: Azt hitte, ez nem így van." Hanem úgy, mint aki látott már könyvet életében: "Leo azt hitte, hogy ez nem így van."
Ennek kapcsán belemehetnék a narrációba is, hogy mennyire adagold vagy ne adagold az információt, de inkább csak egyet mondok: ha minden kiderül az elején, az unalmas. Tartsd fenn az olvasó érdeklődését!

Párbeszédek
A leírásokkal ellentétben ezek viszont tömegesen fordulnak elő a történetekben. Ami nem baj, mert egy jó dialógus nélkül odavész a történet.
Egy párbeszéd célja az információ adás, közlés, kérés, irányítás. Hogyha értelmetlen sziahogyvagy köszjóléste sziamizusemmiazjó kaliberű párbeszédekkel pakolod tele a történeted, ne lepődj meg, ha senki nem olvassa el. Ne azért írj párbeszédet, mert nincs jobb ötleted. Szólaltasd meg a karaktereid, hogy kommunikáljanak egymással. És ne csak elbeszéljenek egymás mellett, hanem figyeljenek a másikra - mint ahogy a való életben kéne. Ugyanakkor a ló túloldalára se ess át: ne a párbeszédből derüljön ki az egész cselekmény, hagyj valamit a leírásra is.

Helyesírás & szókincs
Bizony. Mindenki mumusa. Itt sem győzök más csinálni, mint ennek a kettőnek a fontosságát hangsúlyozni. Helyesírás, összetett mondatok. Lehet akármilyen jó a történeted, ha pocsékul van megírva, senki nem fogja értékelni. És nem, azzal, hogy hisztizel, nem leszel menő. És nem, letojni a helyesírást megint nem menő. Ha írni akarsz, annak az egyik feltétele a helyesírás. Egy másik pedig a szókincs. Hogy honnan szerezz szókincset? Olvass. Nem gondoltad volna, mi? De ne internetet, azt ne. Azzal csak az ellenkezőjét éred el. Igazi, kézzelfogható, tisztességes könyveket. Elvégre, ha magad is írni szeretnél, az a minimum, hogy tudd, milyen is egy már megírt történet.
Alapvetőek: írásjelek után vessző, bekezdésekre tagoltság, a párbeszéd új sorba kerül, a gondolatjel után, ha "mondta" és társai állnak, kisbetű.
A választékosság nem csak a leírások miatt fontos, hanem a szóismétlés elkerülése végett is. Kiküszöbölhető a sok "mondta", vagy a sok "nagyon" (nagyon szép? gyönyörű. nagyon finom? ízletes. nagyon nagy? robusztus.), és a többi gyakran előforduló szó. A szóismétlések is nagyon le tudják laposítani a történetet, még akkor is, ha névről van szó.

Motiváció
Az első és legfontosabb, hogy ha fejlődni akarsz, semmiképp se hagyd abba az írást. Kereshetsz kifogásokat, de saját magad előtt felesleges. Nem kell feltétlen közönségnek írni. Elég csak saját magadnak. Ha elég jól figyelsz, bárhol találhatsz újabb és újabb ihletet. Persze, lehet, hogy nincs kedved, vagy valahogy nem megy, de fontos, hogy soha ne add fel, és fogadd meg mások tanácsait!
(Ennyi volt a motivációs rovat mára.)

( 928 megtekintés )

Szólj hozzá:

Randy 2019. 01. 28. 18:34  
Áriás és fűzoltó is lehetsz. Meg betona. És hadakat terelő gyufász. ^^

دُنْيا
 
2019. 01. 28. 16:39  
én kefelé forduló szeretnék lenni
lehetek? :ccc

Randy 2019. 01. 27. 22:07  
Vagy még inkább kefelé forduló, az jobban rímel a befelé fordulóra.

Randy 2019. 01. 27. 22:06  
Intro: be(felé); lásd introspekció.
Extra: kint, kívül; lásd extraszenzoriális.
Nincs olyan, hogy extro. Ez egy nemlétező szó, és ezen semmit sem változtat az, hogy szakmai körökben is elterjedt, meg egyetemeken is használják. Pontosan olyan, mintha kifelé forduló helyett azt mondanád, hogy küfülé forduló.

rererebi
 
2019. 01. 27. 13:17  
Hidd el, tudom, hogy nem minden arany, ami fénylik. És nem azt mondtam, hogy készpénznek kell venni a fontos emberek által írt dolgokat. Arra akartam rámutatni, hogy sokan használják mindkét változatát a szónak. Jól mondták neked az egyetemen.

دُنْيا
 
2019. 01. 27. 11:11  
Ez olyan, mint hogy hivatalos helyeken és címekben is szokták a "bura" szót ú-val írni.
Az extra- és extrovertált valóban mindkettő helyes, én csak annyit mondok, hogy nem mind arany, ami fénylik
Az egyetem nekem azt tanította, hogy a hivatalosnak és fontos emberek által használt dolgokat sem kell készpénznek venni

rererebi
 
2019. 01. 26. 15:11  
Egy korábbi kommentre reagálva írok most. Az "extrovertált" és az "extravertált" egymás mellett létezik a nyelvben, és mindkettőt nagyon sokan használják. Komoly szakcikkekben/írásokban is előfordul ez is és az is. Én például az extrovertáltat használom. ( Egyébként magyar nyelvészetet tanulok az egyetemen 2 éve, de ha beírod google-ba is ezt adja majd ki, megnéztem.)

Cicuska :3 2016. 10. 30. 20:51  
Sokat segített ez a leírás mivel nemrég kezdtem bele egy történetbe :3

دُنْيا
 
2016. 10. 21. 19:38  
Tippek a leíráshoz
Figyeld meg a környezeted. Nézz körbe a szobádba. De ne úgy, ahogy szoktál! Úgy, mint aki először jár ott. Írd, le akár fejben, akár papírra, mit látsz. Hogyan tudnád leírni azt, ha könyvben szerepelne? Hogyan tudnád átadni a helyszín lényegét.

Tippek párbeszédhez
Egy megtörtént párbeszédet vegyél alapul, amit akár tovább is gondolhatsz. Legyen az tévéből, utcán elkapott részletből, saját beszélgetésedből. Próbáld magadban kommentálni, mintha egy hangoskönyvet olvasnál fel.

Spontaneitás
Figyeld meg az elhaladó embereket. Idegenek, akiket még soha nem láttál. Kik lehetnek ők? Mi az életük története? Ismerik egymást? Próbálj kitalálni nekik egy történetet!

Tippek cím- és névadáshoz
Kezd az egyszavas címekkel. Valami olyan szó, ami összefoglalja a történeted lényegét. És aztán gondolhatod tovább, hosszabb címekig, csak túlzásba ne vidd!
A neveknél pedig keresd meg azt a nevet, ami leginkább passzol a karakteredhez. Keress neveket! Milyen betűk illenek hozzá? Fantázianév legyen? Vagy létező? És ha létező, melyik térségből? Spanyol, francia, angol, orosz, iráni? Ez is ad egy löketet a karaktered személyiségének

Viki5555 2016. 10. 21. 19:02  
Köszi a tanácsokat jók voltak, de viszont nem nagyon segítőek. Igen az a tanács tetszett hogy olvassunk sokat, én is egyet értek. De azért több helyre is írhattál volna tippet.
De ezeket leszámítva tettszett jól leírtad, 5 pont!

دُنْيا
 
2016. 10. 17. 17:01  
Ööö, a Tippek kezdő íróknak NaissanceDesPieuvres, a Ha írni szeretnél pedig Foltimoki cikke xDDD

Dragfly 2016. 10. 16. 19:10  
Kövezzetek meg, eddig én is extrovertáltnak ismertem.

Látszik, hogy írsz közben és fejlődsz, Dunya, az előző két cikk kevésbé volt jó meg átfogó meg összeszedett (: Nekem speciel jelen ponton nem sokat segít (ennél azért kicsit előrébb tartok), de kezdőknek, ha van türelmük végigolvasni, valószínűleg hasznos lesz.

Randy 2016. 10. 16. 15:31  
Angolban is extra. Latin eredetű kifejezések, mindegy, hogy magyarul vagy angolul hallottad. =)
"The terms introversion and extraversion were popularized by Carl Jung, although both the popular understanding and psychological usage differ from his original intent."

Valamiért elterjedt ez az értelmetlen "extro" verzió. Csak ráng tőle a szemem sarka, ha meglátom.

دُنْيا
 
2016. 10. 16. 15:01  
angolban extroverted, magyarul én meg nem tudok xdd

1. oldal Következő

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat