Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Łaura)

Egy lány élete
Megosztás: f

Egy lány élete

Sziasztok! Örülök, hogy bekukkantottatok. Ez fontos, olvassátok el! Nincs sok időm, sőt, még a macskáimat sem tudom gondozni. Sok a lecke, sok a verseny, sok a gyakorlás. Pedig még csak negyedikes vagyok. Magánügyekbe nem mennék bele, de azt tudni kell, hogy... Tudjátok ti. Nem lesz több rész. Jó olvasást az utolsó részhez!

Még Pénteken is otthon voltam, aztán hétfőn mentem suliba. Huszonnégyszer nagyobb voltam az ajtóban, mint általában, mert az összes osztálytársam rám vetette magát. Jó pár hét eltelt. Pöttyösnek nyoma veszett. Hiába erőlködtem a képzelettel, az nem ment. Nem jött hozzám vissza. A napok meg csak teltek és teltek, én meg nem tudtam mást csinálni, mint tengeni-lengeni a házban. Elmúltak a séták, a képzeletbeli botok és játékok dobálása. Eltűnt a legjobb barátom. Biztattam magam: „Képzeld azt, hogy új kutyád van…” de az nem ment. Úgy éreztem, elárulom a kutyámat, az igazit. Most már csak egy kiscicám van. Ők jelentették nekem mindenemet! És már csak Whiskas van itt. Senkire nem számíthatok. Nem lehet igazi kutyám, macskám… Mindenki csúfol. Pedig nekem ők jelentik az egyetlen társaságforrást, mással nem beszélhetek, nem játszhatok, nem alhatok! Nem mehetek senkivel sétálni! És már elment az is, akivel ezt megtehettem. Persze, ott van a macska, szeretem is, de Pöttyi nélkül rossz minden. Bárcsak láthatnám!
Megszólalt a csengő. Pár nap már eltelt. Én voltam egyedül otthon. Kikeltem az ágyból, és lesétáltam a lépcsőn. Az ajtó fele fordultam. Kinyitottam azt. Ekkor elakadt a lélegzetem.
- Szia! Tiéd ez a kutya? – mutatott az ajtóban álló fiú a mellette ülő dalmatára: Pöttyösre.
- I-igen – mondtam lassan – Akkor… Te is látod?
- Persze! Miért? Jaj! Ő nem is létezik? – nézett rám.
- Hát… Csak képzeletben. Azt hittem, kizárólag én látom! Kösz, hogy visszahoztad! – mosolygott a fiúra, és boldogan ölelte magához a képzeletbeli ebet.

( 255 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 13. 16:10  
palacsinta, csak az a baj, hogyha egy történetnek unalmas és sablonos a címe, akkor azt el sem kezdem olvasni..;)

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 13. 14:34  
Hozhatnád ritkábban a részeket...

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 13. 14:18  
Én is sajnálom. Tényleg nincs időm.

Karina2003107
 
2015. 03. 12. 22:04  
máris vége?.. Kár!

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 12. 18:57  
Köszönöm! Szörnyen szerettem volna az elején, hogy megírjak egy jó ötven részt, de mostanában egyre szigorúbb a tanárom... ~ecca.ecca.eccarvú~, persze, mindenkinek lehet véleménye. Hogy én nem fogok besértődni, az garantált! Remélem...

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 12. 18:20  
Titkos olvasója voltam. sajnálom hogy abbahagyod.

huhuhu 2015. 03. 12. 18:16  
Azzal én iis egyetértek, hogy a címe sablonos, de a tartalma teljesen más.
is*

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 12. 18:06  
Nem a borítójáról ítéljük a könyvet. Ha olvasnád a történetet, tudnád, hogy egyáltalán nem sablon.

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 12. 16:42  
Örülök, hogy vége, mert így végre a borzalmasan unalmas és ötlettelen címet nem kell meglátnom, ha néha-néha felnézek CN-re.
Bocs, ha kicsit durva és bunkó megjegyzés, de megvan a magam véleménye az ilyen címekről és nem relytem véka alá + szépen szólva rossz kedvem van.
rejtem*

Hugcsók 2015. 03. 12. 15:20  
Nagyon jó lett... tudom milyen az, ha nincs időd semmire és a versenyre gyakorlást én is jó párszor átéltem...ma épp olvasóversenyre gyakoroltam...
Nem fogom azt mondani (írni), hogy folytasd, mert neked az, csak rossz érzés. Örülök annyinak is, ha a csuklyások (teljesen véletlen írtam vastaggal ) folytatódik.

Wiskey
 
2015. 03. 12. 15:08  
Nagyon jó lett!de kár, hogy ez az utolsó rész.

  - megszűnt felhasználó - 2015. 03. 12. 15:07  
Miért nem lesz???


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat