Újság >> Történetek / Sorozatok

(ellenőrizte: Bettica)

Egy lány élete
Megosztás: f

Egy lány élete

Pötyi, a kutyám kirohant a kutyaajtón. Kölyökkora óta velem van. Nagyon szeretem. Az iskolába is velem jön. Az osztályom is odalenne érte. A baj csak annyi, hogy ő nem igazi. Csupán a képzeletem játéka. Mindent elképzelek, a végére mindenki hülyének néz, mert a levegőhöz beszélek: "Okos, okos Pötyi! Na-agyon okos vagy! Igen, igen, igen, igen!" Magyarán a képzeletbeli kutyámnak gügyögök. Aki persze nem igazi. Amikor elképzelem, hogy fut, a kezem rángatózik. Néha a fejem is csatlakozik ehhez. Aztán mindenki kérdezi:
- Luca, te miért szoktad így rázni a kezed?
Erre pedig két válaszom is lehet. Első: nem tudom, csak úgy jön, és soha nem veszem észre. Második: mert képzelődöm. És ami a legdurvább az egészben, hogy a képzeletbeli kutyámat sétálni is viszem. Amikor régen a képzeletbeli kutyám képzeletbeli pórázon volt, megmarkoltam a levegőt, és úgy tettem, mintha rántott volna. Beteges vagyok. És ami a legdurvább, hogy még órán is ezt csinálom. Néha a tanárom rá kérdez:
- Jól vagy? Nem akarsz kimenni, vagy bármi?
Ezért mindenki csúfol. A két legjobb barátnőm nem, akik tényleges barátok. Ők megértenek. Sajnos azonban van padtársuk, és egyszer sem ülhetnek mellém, az üres helyre. Ehelyett azt képzelem, hogy a kutyám ugrik oda. Néha megsimogatom a levegőt, de olyan, mintha tényleg a fülét tapintanám. Amikor magányos vagyok, még embereket is odaképzelek. Azokkal társalgok, játszok. Ez még röhögségesebb. Ilyenkor még a hajléktalanok is ámulnak. Bárcsak egyszer igazivá változtathatnám őket...! Nekünk nem lehet kutyánk és macskánk. De nagyon *** vagyok. A legjobb az, amikor a képzeletbeli játékot dobálom a kutyámnak. És találgathatok, miért nem tudok leszokni...

Ez volt a bevezető. Remélem tetszik. Ha nem, nem baj, épp elég történetet viszek egyszerre.

( 371 megtekintés )

Szólj hozzá:

Hugcsók 2015. 02. 19. 19:32  
Tetszik, de nem akarsz megszakadni a sok történettől?
Folytasd!

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 19. 15:08  
Catie: Köszi! Nem, nem te vagy a főszereplő, hanem igazából én. Igen, egy újabb megcicomázott napló. Csak nem teljes mértékben csúfolnak. Tulajdonképpen rólam szól. Illetve rólam és Pötyiről. *Lepillant a kutyusra, aztán vissza a képernyőre, mielőtt mindenki hülyének nézi*^^

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 19. 7:08  
Én vagyok a főszereplő, vagy mi? *o* Én ugyanezt csinálom, csak: embereket nem képzelek, nem csinálom annyira láthatóan, egy Rozi nevű labrador a képzeletem szövevénye, ÉS A LEGNAGYOBB: Rozi meg is lesz, és most sem képzelődöm: Rozi itt van! ^^

Folyti! (^.^)

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 21:25  
Köszi!

Karina2003107
 
2015. 02. 18. 21:13  
Folyti!!! Nagyon jó!

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 20:51  
Ez a szó sokat segített az Annabellás kaland után!

Wiskey
 
2015. 02. 18. 20:31  
Johet!

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 19:10  
Holnap az első rész? Már meg van az ihlet

Wiskey
 
2015. 02. 18. 18:47  
Nekem tetszik!Folyti!

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 17:15  
Ötödik történetem. Annyira örülök neki, hogy tetszik. A rövidsége azért van mert bevezető.

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 17:13  
Szerintem folytasd.

  - megszűnt felhasználó - 2015. 02. 18. 16:58  
Rövid. De amúgy jó kritikát nincs kedvem monst írni.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat