Újság >> Gyerekszáj

(ellenőrizte: Bettica)

Cicák,melyekről mesélnek
Megosztás: f

Cicák,melyekről mesélnek

Egy cicának az élete sosem könnyű. Az enyém sem volt. Míg én már felnőttem,boldogan nézem az unokáimat,ahogy játszanak. Hisz még valamikor én is gyerek voltam. Mostmár egy öreg kiscica,aki csak a fiatalokat bámulja. A szüleim mind meghaltak,de ez a történet,amit elmondok.Néhol aztán kemény dolgok lesznek,csupán direkt írtam be a naplómba.

2014.11.30.

Felnőtt vagyok. 10 éves,öreg cica,kinek csak az a dolga,hogy pihenjen. Vagy mégsem? Mindenesetre az anyukám kezdte azt a beszédet,hogy ő most jaj,meg fog halni,de persze nem mondott hamisat. Hisz a szülők mindig azzal a dumával jönnek,hogy ők bizony,akárhogy,elhisszük,vagy sem,igazat mondanak. Hát persze,ez rájuk jellemző. De mért is mondtam volna nemet? Természetesen,mint mindig,most is elvállaltam az unokáim tartását,felnevelését.
Az én gyerekkorom pedig ismeretlen,legalábbis én nem ismerem. De annyi bizonyos:nem voltam talált macska,hisz mért lettem volna az? Nem tudjátok,nem tudjátok. Egyenlőre maradjunk abban,hogy elvállaltam a kicsik gondozását.

2014.12.20.

A szüleim,bár nehéz kimondani,meghaltak. És erről én tehetek? A sors adta nekik az életet,nem pedig én. És a sors is irányította az életüket,de ezt a dumát egyenlőre hagyjuk.
Az anyukám 2014.12.10-én halt meg az apukám meg sokkal később,mindössze 2014.12.19-én halt meg.
Rám maradtak a kicsik,pedig én nem olyan állat voltam,aki el tud tartani,négy kis csöpséget. Legalábbis csak gondoskodni nem tudtam róluk,hiszen még sosem volt gyerekem,és már ilyen öreg korban nem is akarok.

(Remélem tetszett,lehet,hogy fojtatom. De csak akkor,ha max 10,bármilyen komi érkezik).

( 119 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat