Újság >> Történetek / Sorozatok

Tokyo Angel - 5. rész
Megosztás: f

Tokyo Angel - 5. rész

Sophie félve nézett körbe ’Ez most tényleg komoly?’
- A legkomolyabb… nincs sok időnk, szóval siess. Már nyitnunk kéne a kávézót. Ahol amúgy ti is dolgozni fogtok. –kuncogott gonoszan Elliot-
Nicol megint hangos veszekedésbe kezdett a szőkével. Sophie pedig az idegességtől reszketve próbált kizárni magából mindenkit. Amikor ez sikerült, mellkasához szorította az ezüst medált, amin egy pillangó díszelgett.
Hirtelen melegséget érzett a mellkasában. Tudata akaratlanul egy fényes helyre „vitte”. Meglepetten vette észre, hogy meztelenül lebeg a levendulaszínű semmiben. Haja néha szeme elé lebbent, de nem mert mozdulni, hogy megigazítsa a haját. A halványlila térben nyugodtnak érezte magát, minden szomorúságát és félelmét elfelejtette. Mintha kicserélték volna. Nem értette, hogy ez miért van. Hisz Nicol nem ilyen érzésről beszélt. De ezzel nem is törődött többet. Örökké el tudott volna itt lenni. Ahogy jobban szétnézett, látta, hogy lábai alatt kristálytiszta víz hullámzik lágyan.
Épp belemerült a látványba, amikor egy Sötétlila fénygömböt látott emelkedni a vízben. A gömb nemsokára kiemelkedett a vízből. A lány arcához lebegett, majd eltávolodott és nőni kezdett. Hamarosan egy fénylő vörös panda alakját vette fel. Sophie meredten nézte a kis állatot.
Nem is vette észre a változásokat, amik az alatt történtek vele amíg „itt” volt. Vagyis a lelkében.
A két kis törékeny lény sokáig lebegett szemben egymással, majd a pandácska rohanni kezdett. Egyenesen Sophie mellkasát vette célba. A lány összeszorította szemeit, várta az ütközést. Ám ütközés helyett megint kellemes melegséget érzett mellkasában. Ekkor felnyitotta szemeit. A macskamedve eltűnt. „Hová lett?” –nézett szét izgatottan- „Hol lehet?” - nézett le a víztükörre ám megint lemeredt. Egy egészen furcsa látvány tárult elé.
Haja, -lila frufruját leszámítva- sötétszürke színben hullámzott mellette, a második, amit észrevett, hogy füleit vörös pandafülek váltották fel. Háta mögül pedig egy hatalmas bolyhos farkinca bukkan elő. Közelebb hajolt a víz felszínéhez, hogy jobban megvizsgálhassa a változásokat. Ekkor újabb dologra lett figyelmes. Jobb szeme sötétszürke lett, míg bal szeme lila.
- A panda… a lelkemben van? –tette kezét mellkasára majd felhúzta térdeit és lehunyta felemás szemeit- Mikor felnyitotta őket, már a kávézóban volt. Ismerős kérdés következett, ismerős embertől.
- Jól vagy?! –kérdezte aggódva Nicol
- Persze. Miért ne lennék jól?
- Körülbelül 20 percig eszméletlen voltál.
- Egy különös helyen voltam.. És volt ott egy panda! –ugrott talpra sokkal könnyedén, mint általában-
Nicol kuncogva és mosolyogva nézte barátnőjét.
- Miért nevetsz ki? –pislogott kérdőn- rosszat mondtam?
- Pont ilyennek képzeltem ezt az alakod –húzta most ő barátnőjét a tükör elé-
Sophie meglepetten nézett végig magát. Ugyan úgy nézett ki mint ahogy azon a különös helyen látta magát. Csak most szoknyás ruhában volt. Sokáig nézte magát a nagytükörben. Majd hosszas hallgatás után két szót mondott és az ablak felé fordult ’Mew Gin’
- Tessék?  Ezüst? –nézett kérdőn pislogva a lányra
- Ez lesz a mew nevem. –jött a halk felelet, ami ártatlan tekintettel párosult
- Értem. Ezen a név dolgon én is gondolkoztam. Én Mew Ryuu leszek.
- Mew Sárkány? Találó –nézett kuncogva barátnőjére.
- Naa!! –nevette el magát Nicol-
Számukra új élet kezdődött.

Extra: Mew Gin

( 148 megtekintés )

Szólj hozzá:

Még nincs hozzászólás ebben a topicban.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat