Újság >> Történetek / Sorozatok

Diabolik Lovers - 36.
Megosztás: f

Diabolik Lovers - 36.

Az előző fejezetből: Nos, úgy gondoltam, hogy aki ezt a fejezetet olvassa (eltekintve az újaktól) azért csak tudja mi történt az előző részben xD Magyarán szerintem e helyett a kis rész helyett valami jó kis idézetet rakok be, itt találkozhattok sajáttal, a Diabolik Lovers (anime) végén található mondatokkal, és "kunyizásokkal". :3 Szólajtok csak, ha az előző jobban tetszett, pár ember kedvéért visszaváltok a jól megszokottba, de így több hely jutna a fejezetnek is ^^" na jó, mondjuk most nem, pláne, hogy a végén is írni akarok még "pár sort" *az ujjaival mutatja az idézőjelet, amitől már begörcsöltek a csontjai* xD Most ezt így kihagynám, mert már ezzel is elfecséreltem az időt ^^" na de kezdem is :3

-Kérlek, bízz bennem...-a fejét nem fordította oda, a hangján se hallottam semmit. Rideg, egyszerű hang volt, az érzelemmentesség cikázott benne. Való igaz, megbánást, megsértettséget nem tanúsított, de valahogyan mégis előcsalta belőlem a lelkiismeret furdalást. Nagyon nem szeretem az ilyet. Miután eltűnt, a szoba kongott az ürességtől, minden egyes mozdulatom élesen hangzott vissza a falakon. Nem volt éppenséggel fehér, inkább kissé krém színű, amolyan bézses beütésű vakolattal borított közepesen vastag fallal körülvett szobában tengettem napjaim. Ülés pozíciómból visszavetettem magam a fekvő helyzetbe, karomat szemeimre raktam, és nagyot sóhajtottam:
-Nem bízok meg benned?...Chh..És mégis szerinted ki tehet erről?-megbánásból kissé haragos fordulatot vetett hangom, habár legjobban még mindig magamra voltam dühös.-Nincs kedvem ezt a játékot játszani...-ültem fel, és vettem az irányt a fürdő felé. Jó forró vizet engedtem, hátha befejezem egy időre ezt a lázas gondolkodást. Levettem ruháimat és azonnal beleültem a kissé arany lakkozásos kádba, de az agyam még mindig nem hagyott nyugodni. [Talán az lenne a legjobb, ha megutáltatnám magam vele...]-bújtam magzatpózba a meleg vízben.-[Mondjuk ez elég régi fogás...tisztára úgy értem magam, mint valami shoujo manga idióta főhősnője...]-fúrtam fejemet egyre jobban térdembe.
-...de...-folytattam.-Ha ebből a szemszögből nézzük, tényleg jó döntés lenne...-emeltem fel fejemet, és elkezdtem üres tekintettel a plafont bámulni. Fájdalmasan elmosolyodtam:
-Hé, Alice...Te milyen álmot látsz az üvegszemeiden keresztül? Elégedett vagy vele? Mozdulatlanul ücsörögsz, várva várva...A szíved könnyezik, de emlékeid beragadtak a megfoltozott résekbe. Azokkal a gyönyörű, puha ajkaiddal kit szeretsz? Megsiratott valaha?...A szerelem dala, már soha többé nem cseng senki ajkán.-mikorra befejeztem, már a mosolyom teljesen lehervadt arcomról.-Mint valami szabadulhatatlan bábu. Ott csüngsz azokon az egyszerű, átlátszó szálakon, és csak egy mondat vágná el ezeket a tartózsinórokat. Csakhogy, ha rosszat mondasz, mind elszakad, és gazdád már soha többé nem vesz fel újra a régi, poros színpadról.-egyenesedtem ki, lábamat a kád másik szélére rakva.-Mondjuk nem mintha más lennék.-tettem kezemet fehér szememre.-Ostoba, örökké maszkot hordó, gyáva szörnyként születtem. Azt hiszem...-dőltem be háttal a kádba.-tényleg h.ülye vagyok.-ezzel a mondattal már gondolataim eltöröltem, csak ott pihentem a vízben. Mivel alapból most úgysem járok suliba, a felkelés miatt nem kell aggódnom. [Még utcára sem engednek ki, magyarán beszorultam azok közé a gyengén bézs színű falak közé.]-sóhajtottam. Kikecmeregtem a forró vízből, megtörölköztem, felvettem pizsamám, és ismét belefeküdtem a hatalmas ágyamba. Viszont gondolataim ezekkel a cselekményekkel lassacskán visszavándoroltak fejembe, és ismét nem hagytak nyugodni. [Mégis mi lenne a legjobb döntés?]-kérdeztem magamtól.-[Tovább játszani ezt az ostoba játékot, vagy esetleg végre meghúzni magam, és megtenni az első lépést...? Ha tovább hajszolom, tovább űzöm, így  sem- úgy sem lesz jó vége. Pláne, ez hosszú megoldás. De, ha most esetleg elkezdem a rossz oldalamat mutatni, talán rájön, hogy hiba volt pont engem szeretnie...Az nem érdekel, hogyha önmagam bántom, de legalább neki ne okozzak fájdalmat...valahogyan...]-fordultam oldalra. Még egy ideig elgondolkoztam ezen, de lassan az álommal vívott csatámban vesztésre hulltam. Reiji pakolására ébredtem, látván éppen a reggelim a fő téma. Köszöntem, és próbáltam illendően viselkedni. Kihúzva ültem, kezeimet gondosan magam elé téve, óvatosan nézelődvén. Nem nagyon volt megelégedve, de szerencsére nem különösebben szúrt neki szemet semmi sem. Igyekeztem tökéletes porcelánbabához illően cselekedni, mondjuk még így is szúrós szemekkel nézett. Szépen elém készítette az ételt, és elmagyarázta, hogy most nem engednek ki a szobámból egy ideig. Akármilyen apró kis dolog is képes megzavarni "mentális egyensúlyom" tehát inkább bent tartanak. Ekkor elgondolkoztam:[De hiszen még több mint egy másfél hónap mire eljön a 17.évforduló, addig mi a jó eget csinálnék én itt?]-kezdtem neki az étkezésnek. Reiji eközben elhagyta kis ketrecem, és kérte, hogyha befejeztem csak rakjam az ételt az asztalra, és menjek lezuhanyozni. Engedelmeskedtem, így nem sokkal utána ismét beültem az ágyba, és most már törökülésben vészeltem át lázas gondolataim. Nem tudtam mit tenni, így inkább egész nap odabent feküdtem, egészen mostanáig, a 3. hétig, amikor az agyam most már tényleg nem hagyott nyugodni...

Kon'nichiwa minna!~ Bocsánat a késésért ^^" de ha tudnátok, hogy miket csináltunk a kiránduláson xD vagyis inkább jobb, ha nem keveredtek bele xD Na de nem is ez a lényeg, hanem most megszerkesztettem a képet, tehát reménykedem, hogyha kirakják, drága szadista bishounen Ayato-nkat, látszik a feje xD így írás közben ezt nem nagyon tudom megítélni, tehát xD Áh, és még van egy hírem: Ha rámentem a “Történetek/Sorozatok „ résznél arra a picike, bővebben gombra, feltűnhet, hogy drága kis irományom ott van a hirdetőben. Őszintén nagyon megörültem, mikor Trefi-san felhívta rá a figyelmem, mert máskülönben nem vettem volna észre, amekkora szerencsétlenség vagyok xD Más szóval ezer hála érte ^^ Jut eszembe, akkor “Az előző fejezet „ résznél kérném a szavazatokat :3 ^^ Bocsánat, ez a rész is lehet, hogy rövidre sikeredett, de kirándulás után álltam neki, és most marha fáradtan írtam meg ><" nem akartam már halasztani, meg úgymond "jött az ihlet" is, ilyenkor pedig bekapcsolom a jó kis acer laptopom, és csak úgy nekiállok bepötyögni a betűket xD tehát elnézésetekért esedezem >< na most pedig Köszönöm az Olvasást!~ /egyéb hír, most nem nagyon jut eszembe, de majd írok kommentbe, ha beugrik még esetleg egy-két dolog, mert olyan érzésem van, mintha elfelejtettem volna valamit :'D/

( 821 megtekintés )

Szólj hozzá:

Trefi 2013. 10. 06. 11:51  
igen, igen, gratulációt elfogadok *meghajol*!! xDD máshova nem is való ez a történet, csodálom is, miért nem előbb rakták be. izgulok, mi lesz a pecséttel, nekem is van egy kis baljós előérzetem...szóval #folytasd, hamaaar!! ^^

b.v.m.
 
2013. 10. 05. 21:25  
Imádom!! ^o^ Folytasd! Már alig várom a kövi részt!:3

EpreshCsoki^.^♥
 
2013. 10. 05. 14:40  
Remek lett ez a rész is, nagyon várom már a folytatást.

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 05. 12:17  
Köszönöm, igyekszem, hogy a következő részben már a cselekmények kerüljenek a főtérbe :3 másrészt: hát ezt még én sem tudom xD így nem nagyon terveztem még elő, hogy mégis mi legyen, (legalábbis ezen a téren) >< mert ha most feltörik, az olyan "számított rá" rész lesz, de ha meg nem, félek, hogy unalmas lesz xD tehát ennél a kis szálnál most még agyalok, hogy mi legyen xD

Rimaa<3 2013. 10. 05. 11:59  
Jut eszembe Riyu-chan..Ugye nem véletlenül van rossz érzésem ezzel a pecséttel kapcsolatban..ugye?

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 05. 9:44  
Nagyon jó rész lett, már nagyon-nagyon várom a következő részt. *.*

Fufu-chan 2013. 10. 05. 9:15  
Hurrá, alig vártam hogy megjöjjön a folyti *.* És örülök hogy jól érezted magad, és annak is hogy épségben tértél vissza xD A történetet meg folytasd, kíváncsi vagyok, hogy mik lesznek a fejlemények. ^^

Rimaa<3 2013. 10. 05. 8:20  
Nagyon de nagyon jó rész lett!Szerintem így is tökéletes!Folytasd hamaaar!

Tündikécske 2013. 10. 04. 23:45  
Ó, végre látszik Ayato szadista vigyora. Imádom. :3 Hú, hát, gondolkodós rész volt, de szeretem az ilyeneket, folytasd hamar! ^^ A hirdetőbe kerüléshez gratulálok, nagyon szép teljesítmény, pont oda illik a történeted. (: Egyébként nekem sem tűnt volna fel, ha nem említi Trefi-san, meg Te. xD Az előző fejezet rész helyett nekem tetszik az idézetes ötletet.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat