Újság >> Történetek / Sorozatok

Valóra vált álom
Megosztás: f

Valóra vált álom

Előző rész


...´Tudtam, hogy nem régen aludhattam el, amikor levegőért kapkodva ugrottam meg az álmom képeit még mindig magam előtt látva. Talán az volt a leghitelesebb rémálmomban, hogy közben tudom, az álmaim mindig jelentőség teljes szerepet töltenek be a sorsomban. Nem akartam, hogy ezek a képek a valóságban is gyötörjenek. “Ahogy a sötét szobába belépek, csak a berácsozott ablakon szűrődik be a kora reggeli gyér fény, a helyiség fekete-fehér színben pompáztat mindent, kivéve egy ismerős alakot a földön feküdve...Még gondolni is nehéz arra, ami akkor végig futott bennem, ahogy rájöttem, hogy lélekben csak egyedül vagyok a szobában. Végignéztem a földön fekvő testen. Kezei lazán hevertek a padlón, lábai egymásba kulcsolva, mellkasán golyó által okozott véres seb tátong, a gyomrom remegő érzést vált ki, ahogy végig nézek erős arcvonásain, fájdalommal behunyt szemén...szőke haján. A saját életem pergett le előttem, ahogy felismertem Őt. Az álombeli énemben felvillanó emlékek még fájdalmasabbá tették a helyzetet... „ Nem akartam megérteni a jelentőségét, Niall halálának. Csak egy dologgal tudtam lenyugtatni magam... Zokogva rohantam végig a folyosón Niall szobája felé. Megragadtam a hideg kilincset és szinte kitéptem az ajtót a helyéről. A szobájában halvány narancssárgás fény világított. Szemem a viszonylag nagy szoba másik végében lévő fekete, széles fotelre tévedt. Niall kényelmesen, félig lecsúszva hevert az ülő bútoron. Danielle (?) az ölében, felhúzott térdekkel arcát takarva kuncogott míg nem ugrott meg gyors cselekedetemre. Egyszerre kapták rám fejüket Mikor végigmérték arcomat, amin könnyek száguldottak végig, tekintetük rémültről aggodalmassá vált. Riadtan csaptam be magam után az ajtót. A folyosón vakon, könnyeimet törölgetve szaladtam végig. Az alacsony faasztalnak ütközve kipattantak szemeim, mikor megláttam az üvegvázát, ami abban a pillanatban hatalmas zajjal csapódott a kőre. Ahogy meghátráltam elvesztettem egyensúlyom és a szilánkok közé zuhantam. Alkarommal próbáltam védeni magam, de ösztönből felsikítottam, ahogy éreztem bőrömbe belevésődni egy nagyobb üveg darabot. Egy hirtelen mozdulattal rántottam ki a karomból kiálló szilánkot. A vér hosszú csíkban buggyant ki a felvágott sebből. Térdemre rogyva figyeltem, ahogy a sötét vérfolt növekszik alattam a fehér járólapon. Zihálva vettem a levegőt és a könnyeim még mindig szüntelenül folytak arcomon. Halottam, ahogy kivágódik mögöttem az ajtó és Danielle jön ki rajta, rémült tekintetét hátamon éreztem. Mikor feleszmélt mögém lépett és megfogta a vállamat. Összeszorítottam a szemem.
-Ne érj hozzám!-sikítottam élesen, zokogásommal küzküdve. Niall eszeveszett tempóban rohant ki a szobájából és mellém guggolt. Kezével megragadta sérült karom csuklóját, amit rögtön ki is rántottam szorításából. Kérdőn nézett rám, amiért nem fogadtam el segítségét. Bármennyire is bujkáltak bennem kétségek felé, csak egy embert akartam a közelembe engedni...
-Zayn!-kiáltottam fájdalmasan. Az említett rögtön előttem is termett és félénken nézett rám. Tudta, hogy csak Ő segíthet.
-Azt a ro.hadt...-szitkozódott alkaromat nézve, amin mély vágás éktelenkedett, amiből folyamatosan folyt a vér végig karomon a fehér kőre csöpögve. Körülöttem az üvegváza különböző mérető maradványai szóródtak szét. Ahogy a lüktetés erősödött karomban egyre jobban kezdtem elveszíteni önmagam, homályosan láttam, összefolyt körülöttem minden. Hirtelen megingott alattam a föld, zuhanást éreztem míg nem Zayn karjaiba érkezetm térdelő helyzetemből. Egyre több vért veszítettem, ahogy tehetetlenül Zayn nyakába kapaszkodva sérületlen mégis gyenge karommal. Tudtam, hogy el fogok ájulni...


Ez lehet egy kicsit rövid lett, de remélem azért jelentőség teljes lett számotokra, vagy legalábbis egy kicsit komolyabb hatást keltett, mint pölö az előző! ;)

( 4372 megtekintés )

Szólj hozzá:

Grétii1
 
2013. 10. 12. 11:59  
Indulok!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 11:57  
Gréti, bekerült az új rész! Oda menjünk!

Grétii1
 
2013. 10. 12. 11:55  
Visszajöttem! Van még vki.?

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 11:17  

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 11:15  
Akkor visszatérek a magányba Hozzám is jönnek ketten délután, addig meg itt fogok ülni gyilkos tekintettel, és unatkozok tovább!

Demi.♥ 2013. 10. 12. 11:14  
Mit csináltál?
Bocsi, amúgy itt a barátnőm és én sem biztos, hogy sokáig leszek.

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 11:14  
Ugye? Pedig nem csináltam semmit! Csak három csillag helyett kettővel káromkodtam... Na akkor mi van, összedől a világ? Na mindegy, mire való a pótfeli?

Te hogy vagy?

Demi.♥ 2013. 10. 12. 11:13  
Egy hét? Az szép!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 11:10  
Demi na végre valaki! Most már komolyan elindultam fát keresni, vagyis baltát, de igenis, nem fogom felakasztani magamat!

És igen, gyönyörű tiltást kaptam. Majdnem egy hét!

Demi.♥ 2013. 10. 12. 11:06  
heart, amúgy most is tiltáson vagy? Mármint a heart feliden.

Demi.♥ 2013. 10. 12. 11:04  
Na drágám, nem kéne felakasztani magad, nekem akkor lenne a világ vége, ha te nem lennél! :P
Ha már én megígértem, hogy nem vágom fel az ereimet!
Amúgy szia! :3

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 10:58  
Mi ez? Világvége volt nálatok?

  - megszűnt felhasználó - 2013. 10. 12. 10:12  
Nehogy már most menj el, amikor ideértél! És igen, nagyon unatkozoook :c

Senki? Szuper!

Grétii1
 
2013. 10. 12. 10:08  
Na, megyek! Viszlát! :*

Grétii1
 
2013. 10. 12. 10:05  
Heart, látom, nagyon unatkozol!

1. oldal Következő

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat