Újság >> Történetek / Sorozatok

Diabolik Lovers - 31.
Megosztás: f

Diabolik Lovers - 31.

Az előző fejezetből:Miközben a cica kobakját simogattam, minden átfutott a fejemen: [Miért öltem? Hogy voltam képes ilyen lényeknek véget vetni az életének? Miért?]-fúrtam tekintetem egyre jobban az előttem álló kis élőlénynek. Végül Ayato szakította ezt félbe, akin meglepő módon egy kissé aggodalmaskodott. Mikor megálltam a lépcsőnél, megtérdeztem, ami már rég nyomta a szívem: "Szörnyeteg vagyok?". Meglepő választ kaptam, amitől azért boldog is lettem. Ezek után még két kérdés követte egymást, mely mind a 2 ugyanazt takarta: "Boldog vagy?". Most még boldogabb lettem a feleletétől. Ezt a "csodálatosan drámai" pillanatot viszont a fiú szépen félbe...nem is félbe, inkább szó szerint kettészakította. Perverz és szadista énje még mindig motoszkál benne, ami most se hagytam nyugodni. Végül felmentem a szobámba, és elkezdtem gondolkodni...

-Az a perverz!-dőltem végül hátra a pihe-puha ágyra az ülés helyzetemnek véget vetve. A gondolataim most nem érzelmesek és drámaiak voltak, inkább durcásnak vagy haragosnak mondanám magamat. [Mi a f.rancért akarja ennyire?]-temettem tenyereimbe arcomat. [De most komolyan ennyire vonzó nem vagyok...]-tártam szét újra karjaimat sóhajtva-[Mondjuk csak pasiból van, ez természetes nem?...És én mégis miért félek ennyire ettől? A fájdalom zavar, vagy hogy mégis kivel? Valószínűleg mind a kettő...]-sóhajtottam ismét, majd belefeküdtem az ágyba. Negyed 3-kor sikeresen elaludtam, és most csodák-csodájára sikeresen felkeltem. Habár a tükörbe nézve elég kialvatlan fejet pillantottam meg, ami nem is nagyon csoda...[Pár óra alvás nem elég egy kama....Áh...hiszen már lassan 595 éves vagyok hol vagyok én már kamasz....?]-lankadt még jobban le a kedvem. Felkaptam magamra az iskolai egyenruhát, és visszamentem a szobámba kutakodni valami pénz után, mivel nem volt kedvem kaját csinálni. [A tegnapi kis történet, és kaland után valahogyan nem éreztem jól magam...Mondjuk nem is valami meglepő...Ha az egyik éjszaka csak úgy a szemedbe mondják, hogy szörnyeteg vagy, és elmesélik az egész életrajzodat, amiről semmit sem tudtál, ráadásként olyan dolgokat követtél el amik életed végéig kísértenek és még ki is derül, hogy lassan már a 600. életévedet töltöd be...Na jó, így visszagondolva tényleg sok dolog történt...]-sóhajtottam és lehajtottam a fejem.
-Eeeh...ez így nem lesz jó.-fogtam meg a homlokomat a gyötrő fejfájást csillapítva, ami csak úgy belém hasított az elmúlt 2 másodpercben.-Ráadásul pénzem sincs...-[Minden bizonnyal ráment a görcsoldókra...]-folytattam magamban. Egy "kicsit" még visszafeküdtem, hátha elmúlik a fejemben ez a gyötrő fájdalom, de nem figyeltem az időt, így már csak 15 percem maradt, hogy beérjek csengetésig. Habár holdkórosan, és émelyegve indultam neki futva az útnak, sikeresen beértem fél perccel a csengetés előtt. A tanár bent volt, de mivel akkora szerencsém volt, hogy a csengő még nem szólalt meg, így elengedte a büntetést, így megkezdődött az első óra: Idegen nyelv, más szóval angol.  De most egyszerűen nem tudtam figyelni...Kivételesen nem Ayato miatt, vagy a szörnyeteg létem okából, hanem pusztán a figyelő képességem hagyott cserben. A kicsengő mentett meg, viszont a következő óra rosszabb lesz: Testnevelés. [Na ha ezt túlélem, örökre hálás leszek Istennek...]-fogtam meg ismét kobakomat. Nagy nehezen lecsászkáltam a lépcsőn a női öltöző felé, és csodák-csodájára sikerült át is öltöznöm. Igaz, hogy ez ilyen jól sikerült, viszont óra közben omlottam össze. Az első kör futás után egyszerűen elájultam. Furcsa fertőtlenítő szagot éreztem, mikor kinyitottam a fehér szobában a szemeimet. Elmosódott látképemből nem sokat szúrtam ki, éppen sikerült leszűrni, hogy az orvosiba kerültem. A lábam egy kissé sajgott, de nem tudtam felülni. Mintha minden erőm elhagyott volna abban a pillanatban, így nem tehettem mást, minthogy körbenézzek. Megpillantottam egy embert, aki közvetlen azon ágy mellett ült, ahol én pihentem. Nem tudtam tisztán kivenni, hogy mégis ki az, de egy-két pislogás után sikeresen felismertem: Shuu. Mondjuk ilyen helyzetben, még szép, hogy ő jön értem. A tesicuccom még rajtam ékeskedett, egy rám hosszú fehér póló, egy rövidebb cicanadrág kíséretében. A zokni és a cipő valahogyan lekerült rólam.
-Végre felébredtél.-sóhajtott Shuu.-Mielőtt megkérdeznéd mi történt, tornaórán elájultál, és esés közben egy kissé kificamodott a bokád. A tanár azonnal az orvosiba hozatott, és itt fekszel már egy jó ideje.
-Ahha....-adtam ki a halk hangot, miközben a fiúról a plafonra fordítottam a fejemet.-[Várjunk csak....]-De....mégis hogy eshettem úgy, hogy kificamodjon a bokám?-néztem ismét Shuu-ra. [Ilyen szerencsétlen lennék...?]-vetettem unott és szúrós pillantásokat.
-Hát nem nagyon tudom, de annyi biztos, hogy ilyen nagy szerencsétlenséggel se találkoztam még.-ez azért kissé fájt. [Tényleg egy irtó nagy h.ülye vagyok...]-sóhajtottam.
-És most hova tovább?-kérdeztem ismét.
-Hát, ha majd fel tudsz kelni a legcélszerűbb lenne hazamenni.
-Áh, értem....-vetettem gondterhelt pillantásokat ismét a fehér színű falra fölöttem. Zavart a gondolat, hogy valami démon vagyok. Kissé féltem, hogy ez kihatással lesz a 17. évfordulómra. [És ha nem tart ki a pecsét?...]-aggodalmaskodtam.
-Ugye már tudod?-szólalt meg Shuu megtörve a nagy csendet, és aggódó gondolatmenetemet...

Kon'nichiwa! „ ^^ Bocsánat a késésért, de manapság egyre jobban leterít a torokfájás, és az álmosság >< Amíg nincsen lázam addig suliba kell hogy járjak, így kénytelen vagyok ott gürcölni a suliban miközben valami marja szegény torkomat xD De mondjuk annyira nem vészes, meg én se nyavalygok, hogy ne kelljen már suliba menni, de viszont éjszaka korábban feküdtem le (volt már olyan, hogy délután 5-kor már az ágyat bújtam) így a fejezetek írása e nagyon jött össze ><" Ezért Bocsánatotokért Esedezem! >< Most a Diabolik Lovers-el kapcsolatban csak egy manga van ami még úgy hírnek is számít :3 “DIABOLIK LOVERS Sequel „ néven ismert, és a fiúk múltját meséli el ^^ elég szívszorító történetek vannak benne, mondjuk én még csak Ayato-ét, Kanato-ét meg Reiji részéből egy kicsit kukkoltam meg, de mondjuk alapból ismertem a múltjukat, tehát nem okoztak olyan nagy meglepést xD Na, mára ennyi ^^ ha valamit még tudni szeretnétek, írjatok kommentet, de levelet is szívesen fogadok ^^ Kérdezzetek bármit, mindenről informált vagyok Daibolik Lovers terén xD  Köszönöm az Olvasást!~ ˇˇ

( 657 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 23. 21:03  
Remélem hogy hamarosan folytatod Nagyon szeretem a sztorit ^^

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 22. 14:03  
igenis ^^ már el is küldtem a leveleket ^^ és igyekszem kigyógyulni *szipog* ^^" szerintem még ma megírom a folytatást, habár most az egyik cikkemmel lennék elfoglalva, de ennyi "Folytatás!" mondatocska után egyszerűen muszáj nekiállnom ^^ ráadásul tegnap kaptam egy kis biztató rajongói levelet, amitől nagyon feldobódott a kedvem, tehát Ganbatte! xD  mindent beleadok ^^

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 22. 10:02  
Én is szeretném levélben a múltjukat, főleg a kis szadistáét és Subaru-ét! ^^

Bia456 2013. 09. 21. 22:44  
Nagyon jó lett ez a rész is csak úgy mit a többi =) és jobbulást és engem is érdekelne a fiuk múltja =)

Nyawi:3 2013. 09. 21. 21:57  
De jó rész lett. *--* Jobbulást kívánok. ^^
Folytatást!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 21. 17:02  
igenis Rimaa-san ^^

Rimaa<3 2013. 09. 21. 16:49  
Levél nekem is jöhet!
És még szép hogy Ayatoról!
Na meg Subaruról!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 21. 14:45  
igenis ^^ folytatom a fordítgatást, és a folytatáson is agyalok, habár írás közben szokott jönni az ihlet xD de igyekszem, hogy mindent leírjak ^^ azután várjátok csak a levelemet ^^ és b.v.m igen gondoltam hogy "Ayato-sama"-ra utalsz xD ki másra vajon? :'D nade akkor nem húzom az időt, és bele is kezdek ^^

b.v.m.
 
2013. 09. 21. 14:41  
Folytasd minél hamarabb!:3 IMÁDOOOM! *o* És nekem is jöhetne pár infó a srácokról :3 Főleg a kis szadistáról!*.* Úgy is tudod hogy Ayato-ra gondolok.. xĐ És nekem is megfelel levélben^.^
Előre is köszii!♡ ^-^

Tündikécske 2013. 09. 21. 14:26  
Nekem levélben is tökéletesen megfelelne, jó lesz többet tudni róluk. (:

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 21. 12:08  
köszönöm ^^ igyekszem felépülni~ T^T lehet, hogy akkor hozok pár infót a múltjukról~ ^^ asszem ez lesz már a 3. vagy 4. ismertető akkor? xD de vannak benne durvább részek, így nem tudom, hogy így beküldve kirakná-e tehát lehet, hogy üzenetben küldözgetem el inkább ^^ tegnap úgyis nekiálltam a családi hátterük fordítgatásának, tehát akkor elküldöm, ha szeretnéd/szeretnétek ^^ és bocsánatot kérnék a szóhibákért, gépelési bakikért, és szóismétlésekért, de még mindig nem hagy nyugodni a fáradság >< vagyis pont hogy túlságosan nyugodni is hagy :'D tehát ha szeretnétek fordítgatok és elküldöm ^^

Tündikécske 2013. 09. 21. 11:42  
Jaj, amúgy meg gyógyulást! ^^

Tündikécske 2013. 09. 21. 11:29  
Még mindig fantasztikus. (: Nagyon várom a folytatást, és ha már ilyen informálódott vagy a fiúk múltját illetően mesélj róla nekünk is kicsit. ^^

Rimaa<3 2013. 09. 21. 10:48  
Riyu-chan!Én is dög beteg vagyok,de a te sztorid miatt szinte el is felejtettem!Fenomanális lett!Még mindig imádom!Kérlek a kövi részt hamarabb hozd!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 09. 21. 10:47  
Nagyon tetszett ez a rész. Hamar folytasd! *.*


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat