Újság >> „Cicám emlékére“

Mikor ellep a gyász tengere
Megosztás: f

Mikor ellep a gyász tengere

Mielőtt belekezdenék, szeretném elmondani, hogy Micy (a tarka és fehér színű, a kép bal oldalán) június 14-ike előtt töltötte be az 1 életévét, Hédy kutyusom (akiről sajnos kép nem készült) még 1 éves sem volt. Június 14 egy átkozott nap lesz számomra mindig! És a mai napig ha végigolvasom e verset s megnézem Micy-mről a fényképet könnybe lábad a szemem. Ugyan is Micy-t megmérgezték, látszott rajta, hisz utolsó erejével még haza vánszorgott az éjszaka. És bűntudatom van miatta, hogy várta , segítsek rajta. Hédy kutyusom pedig a kutyákra jellemző szupronyica betegséget kapta el, és szintén.. előző este, június 13án, én búcsúztam el tőle utoljára, jóéjszakát kívánva.....Nem igen fogom ezt kiheverni úgy érzem.

És akkor a vers:

Valószínűleg a mai nap a vakáció kezdetét jelenti a legtöbb ember számára ,
A nyugodt , hajszolás nélküli, boldog nyaralás kezdeti szakaszára.
Azokkal tudsz lenni, akiket mindennél jobban szeretsz,
Két és fél hónapig csak velük lehetsz.
Azt gondolnád nem vagy egyedül s hogy ők ott lesznek veled
Jóban s rosszban és mindent megtesznek neked.

Utolsó tanítási napodról hazaérve azt várod,
Hogy odafussanak hozzád boldogan s mégis fájón,
Mert itt hagytad őket pár órára egyedül,
S nekik fájdalmat okozva ezzel, bizony helytelenül.
Várod, hogy körbe táncoljanak
Édes,mindig mosolygó arcukkal.

Csakhogy az élet mindig közbe szól,
Az élet törvényeit nem lehet venni félvállról.
Mindig és mindenhol ott van a nyomunkban
Keresztbe tesz ahol csak tud, nyomasztóan.
Egy ilyen vakáció kezdetéből én semmit sem kérek!
Miért nem tud legalább ilyenkor minden megmaradni szépnek??!!
Úgy érzem mintha el lennék átkozva,
Szörnyű, megtörhetetlen átokkal sújtva!

Sokan azt kérik gondoljak másra, szépre,
De a történtek után nekik sem sikerülne!!
Hisz nincs fájóbb annál a pontnál ,
Mikor az élet elveszi azt akiről gondoskodtál.
Karodban foghattál, dédelgethettél, s szerethettél,
S most egy pillanat alatt nincs többé, csak az emléke él.
Viszont lehet ennél is rosszabb cselekedet
Hogyha pár órával később egy másik tragédia lengi be az életedet?!

Mindkettő testére magad találsz rá, s nincs akivel megoszthatnád fájdalmad,
Ráadásul pont azokkal történt meg, akikkel eddig fájdalmad megosztottad!!

Azt hinnéd nincs fájóbb s a gyász elönti szíved-lelked,
Ha egy kedves barátod, lelki társad elmegy.
Aztán mégis , egyik tragédia jön a másik után,
Baj a bajt követi , s nincsenek már melletted akikre támaszkodtál ,
Bíztál, szerettél, hittél,  akikben lelki társra akadtál.

S itt a vakáció kezdete, azt hitted velük együtt töltheted el,
De egy pillanat alatt minden megváltozhat, bizony...minden.

Egyetlen nap, egy huszonnégy óra,
S máris két jó barát veszett oda.
Az élet kegyetlen, goromba, szívtelen.
Senkit sem kegyelmez még őket sem.
Az ember legjobb barátja és lelki társa....
Elmentek, s nincs semmi ami életre kelthetné őket újra.
Nincs...
De hogy ezt kiheverni nem fogom bizony az tény és való!
Az élet ezzel a lépésével örökre tán kiölte belőlem a boldogságot, a jóságot.
Soha nem bocsátom meg neki SOHA!!!
SOHA nem gondoltam volna ezt róla!!

Így történt mégis, nincsenek itt mellettem, nincsenek hozzám bújva,
Soha többé nem érinthetem meg őket újra..

Egyetlen egy dolog vigasztal az egész dologban.
Mégpedig az , hogy amíg itt éltek játékosan, boldogan
Telt életük , fájdalom nélkül vígan.
Ahol most vagytok a másik világban,
Legyetek boldogok és vidámak!!
Kerüljön el titeket a szomorúság,bánat!!

Álmomban remélem majd megjelentek,
Addig is nyugodjatok békében!!!
Hédy-m és Micy-m,
Egyetlen piciny kincseim!!!!!!

Micy-mről pár képa bal oldali piciny cicám az Micy)

itt a jobb oldali Micy:

Egy másik versem, még hozzájuk:
Kint kellemesen meleg tavaszi szél fúj,
Bent a szívemet pedig elönti a bánat s a bú.
Kinyílt virágok, repdeső madarak,
Belül mégis csak a fájdalom marad.

Zöldellenek a fák, virágokba tornyosul,
Néhányunkra pedig sötét fátyol borul.
Madarak énekében, szikrázó napsütésben
A lágy szellőben fekete kendő lebben.

Rózsakoszorú, gyászruha, szomorúság,
Ez maga a halál, a kegyetlen igazság.
Hiába minden, senkinek sem kegyelmez,
Utol ér mindenkit , bármit is tegyen.

A Halál biztos s ha elragadja egyikünket,
Szomorúság, bánat követi szívünket.
Lelke testéből eltávozik, megtérül,
Itt hagyja a földi létet, elrepül.

Gyászba borul a környék lakossága,
Temetőben rózsakoszorúk sokasága.
Testét-lelkét örök nyugalomra helyezzük,
S könnyek ezrei hullnak a szomorú szemekbül.

A lágy földben mely körülvesz a temetőben,
Aludd örök álmod Nyugalomban s Békességben!!




Köszönöm hogy végigolvastad!

/~Yuuko94~/

( 937 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2013. 05. 26. 11:59  
Yuuko94: a patkánymérget már betiltották, mégis vannak olyanok akiket ez nem érdekel. hihetetlen milyen gonosz emberek vannak!
egyébként sajnálom az állataidat a versek pedig nagyon jók lettek!

Yuuko94 2013. 05. 26. 10:33  
Yoyo55: nagyon szépen köszönöm. Sajnos mikor a kedvem a szokásosnál is lentebb esik, olyankor szoktam verseket írni. És igen sajnos.. valószínű hogy mérgezett egeret is ehetett szegénykém , pedig már a patkányméreg is be van tiltva tudtommal -.-
Köszönöm hogy végig olvastad és örülök hogy tetszett ^^ <:]

Yoyo55
 
2013. 05. 26. 8:56  
gyönyörűek a versek... ügyes vagy. sajnálom az állataidat... sajnos gyakori hogy megmérgezik az állatokat, csak azért, mert pl. zavarja őket a szomszédban levő kutya vonyítása, vagy valami...

Előző 2. oldal

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat