Újság >> Történetek / Sorozatok

Életem felnőttként - Eltelt 10 év! - 4. fejezet
Megosztás: f

Életem felnőttként - Eltelt 10 év! - 4. fejezet

3. évad: 3. rész: Utolsó simítások

- Bocsánat, hogy megzavarom ezt a szuper hangulatot, de dolgunk van! - Levi végre visszanyerte uralmát nevetése felett, és átváltott szigorú arckifejezésbe.
  Elhallgattunk, és ránéztünk, mintha most jöttünk volna a Holdról, és azt sem tudnánk, miről van szó.
- Hahó! Szükség volna a hölgyek bűvös-bájos kezecskéjére, hogy megterítsék az asztalokat! - mondta az öcsém.
- Hoppá! - csaptam a homlokomra. A szülinapommal jár, hogy megőrülök, mindent elfelejtek...
- Egy pillanat, előbb megfésülködünk! - szólt közbe Kata, aki még mindig ennél a témánál volt.
- Nem, hugicám, sok időbe telik, míg kicsinosítjuk a frizuránkat. Elvégre nem baj, ha kócosan terítünk meg, ugye? - néztem Leventére. Ő vállat vont.
  Kata lebiggyesztette egy kicsit a száját, de azért megpróbált mosolyogni, és kipattant az ágyából. Pizsamástul rohant ki a kis faházból, és máris elkezdte kirángatni a karámból a nagy terítőket. Levi odament hozzá, és segített neki.
  Tíz perc múlva mind a három asztalon ott pompázott a szép, narancssárga terítők. Mire Leventéék végeztek, Fanni és én előszedtük a kredencből a legszebb porcelánokat (hiába tiltakoztam előzőleg Levinek, hajthatatlan volt; azt mondta, megérdemlem, hogy a legszebb terítékkel ünnepeljük meg a szülinapomat), és türelmetlenül vártuk, hogy végezzenek.
  Na, végre! Az utolsó terítő utolsó csücske is a helyén volt már. Fanni és én megkezdtük a terítést. Rábíztam a húgomra a tányérokat, míg én bementem az evőeszközökért. Azt a szép evőeszköz készletet, amit előszedtem, még Ágitól, András húgától kaptuk. Mi lett volna velünk, ha nincs a Marosi-család!
  Fanni épp az utolsó asztalra kezdte el kirakni a tányérokat, mikor megjelentem a késekkel, villákkal. Kanál nem kell, mert csak olyan... bolti rágcsálnivalót, meg persze a tortát fogjuk enni.
  Ez a sok minden mind annak köszönhető, hogy Fanni, Levi és én nyáron eljártunk diákmunkára. Címereztünk (azt jelenti, hogy a kukoricák fejéről letépkedjük azokat a bigyókat...). És hát, mivel maradt még belőle, megpróbáltuk úgy hasznosítani, hogy a legolcsóbb, de mégis legfinomabb harapnivalókat vegyük. Köztük volt a kedvencem, egy sós keksz. Abból biztos, hogy jól bezabálok!
  No, és a torta! Azt Levi szerezte be, titokban. nem tudom, honnan kerített rá pénzt, de nemsokára megtudom...
  Elkészültünk a terítéssel. Kató türelmetlenül topogott:
- Mostmár mehetünk megfésülködni?
  Odamentem hozzá, és megöleltem nevetve:
- Igen!
  Levi unott, jaj-ezek-a-lányok arckifejezésére fittyet hányva hívtam magunkkal Fannit, és hárman bementünk a lány-házba.
  Egy fiúnak sem árulnám el, hogy milyen titkos-bűvös technikával készített, mindenesetre gyönyörű hajviseletekkel jelentünk meg. Már Katón sem a pizsamája volt, hanem a legszebb blúza és nadrágja. Az ő haja két, virágokkal díszített fonatba volt fonva. Fanni egy gyönyörű lófarkat csinált magának, az én hajam pedig ki volt engedve, és be volt fújva halványan csillámmal. (Nem tudom, ilyen létezik-e egyáltalán, mert nem vagyok az a nagy hajszakértő.)
  Levente gúnyosan fütyült egyet. Rávigyorogtam. Tomi tapsikolt, Peti pedig csak állt, és mosolygott.
- Nem kérünk megjegyzéseket. - tettem csípőre a kezem.
- Oké-oké. - röhögött Levi.
- Van még valami tennivalónk, főnök úr? - kérdeztem fintorogva.
- Hány óra is van?
- Mindjárt fél nyolc. - feleltem.
- Akkor már csak annyi, hogy mosolyogva várjuk a vendégeket! - mondta Levi, és egy mosoly-paródiába kezdett.
- Fejezd már be a bohóckodást! - csattantam rá mérgességet színlelve.
- Hé, Peti! - hívtam oda magamhoz az öcsémet. - Volna kedved lesben állni?
- Mi, hol, ki? - értetlenkedett Peti.
- Tudod! Felmászni egy fára, és nézni, hogy jön-e valaki. Ha pedig jön, visszajössz és jelented, lehetőleg úgy, hogy az illető ne vegyen észre.
- Bolond vagy! Hogy képzeled, hogy egyik fáról a másikra fog ugrálni, ráadásul úgy, hogy közben még csak egy levél se hulljon le?! - morgott Levi.
- Egy: már alig van levél a fákon. Kettő: lehet, hogy te még nem láttad Petit kétméteres távokat átugrani, de én igen! Akár arról a fáról is átugrana arra! - mutattam a két említett fára. Két és fél méterre volt egymástól a kettő lombkorona.
- Képzelődsz! Ezt még Tarzan se tudná megcsinálni! - tiltakozott az öcsém tovább.
- Nem hiszed? - horkant fel a büszke Péter. - Hát figyelj, és tanulj!
- Ne, ne! - kérlelte Fanni. - Inkább csak a földön maradj! Ne törd össze magadat Ami születésnapján, kérlek!
- Igaza van Fanninak! - szólt Tomi.
- Ne veszekedjetek! - húzta be a nyakát Kató.
- CSÖND LEGYEN MÁR! Lépéseket hallok! - halkítottam le a hangom.

( 418 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2013. 02. 03. 17:04  
3. évad: 5. rész: A buli kezdetét veszi

Mindannyian az ösvény egy távolabbi részére pillantottunk. Lám, ott rohan egy magas, vékony, csinos, fenékig érő, fekete hajú lány, és mosolyogva közeledik felénk. Ági!
  Barátnőm, mikor ideért, elnevette magát. Kezében ajándékcsomagok.
- Boldog születésnapot, Amanda! - nevetett, és átölelt. Lassan átragadt rám is a lelkesedése.
- Köszönöm...
- Én értem ide a legkorábban? Ó, tényleg, még csak háromnegyed van! - pillantott az órájára Ági. - Nem baj. Milyen szépen megterítettetek!
  Hát, igen. Ági ilyen. Szóhoz sem hagyja jutni az embert, de mégis olyan vidám és vicces, hogy csak egy szívtelen tudna rá haragudni. Nagy, zöld szemei úgy elbűvölnek engem, mint kiskoromban Fanni nagy, csokibarna szemei.
- Mindjárt ideér a papa is! - hadarta Ági. - Csak lemaradt, mert én már nagyon fel akartalak köszönteni!
- Szuper! Ági, megtennél nekem valamit?
- Mit?
- Vegyél levegőt! És, ha ezt megtetted, beszélhetsz tovább!
- Ha-ha! - húzta fel az orrát Ági.
- Csak vicceltem! - karoltam át a vállát.
- Boldog szülinapot! - hallottunk egy jól ismert hangot.
- Pista bácsi! Köszönöm szépen! - mondtam. Gondolatban elájultam. Te jó Ég! Ő is egy óriási ajándékcsomagot hozott...
  Morzsa, Pista bácsi régi kutyája, Fickóval az élen, üdvözölte az új vendéget. Nemsokára megérkeztek Kató, Tomi, Fanni és Peti osztálytársai is, akiket meghívtunk. Mind-mind ajándékcsomaggal. Uram segíts... Megérdemlem én ezt?!
- Boldog 21. születésnapot, nővérem! - bökött meg hátulról hirtelen Levi.
  Jé! Míg én a vendégek fogadásával voltam elfoglalva, Leviék elővették a tortát! Buli után alaposan kikérdezem Levit, hogy honnan szerezte ezt a tortát, és a pénzt rá!
  Citromtorta volt. Citromos tejszínhab volt a torta körvonalára téve, és középen a citromsárga felirat: "Boldog 21. születésnapot, Amanda!"
- Lassan ideje volna asztalhoz ülni, hm? - kezdte az öcsém az asztalhoz terelgetni az összegyűlteket. Éppen annyi szék volt, mint amennyi vendég. Én a középső asztal végéhez ültem, mellettem jobbra Ági, balra Levi. Majd a testvéreim, és a többiek a többi asztalnál.
  Mikor már mindenki elhelyezkedett, én köhintettem és felálltam.
- Kedves vendégeim és testvéreim! Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek velem együtt megünnepelni a 21. szülinapomat! Nagyon sokat jelent nekem! Észrevettem, hogy sok ajándékot is hoztatok. Tényleg nem kellett volna. Mindazonáltal jó étvágyat kívánok mindenkinek!
  Leültem, és hallgattam a tapsot. Nem érdemeltem ki, de mégis kaptam.
  A torta gyertyáit csak én, meg a testvéreim fújtuk el. Úgysem fért volna körénk minden vendég, ezért a többiek csak ettek a többi asztalnál. Kivéve Ágit, aki részt vett a tortázásban.
  Hatan együtt elfújtuk a 21 gyertyát úgy, hogy egy se maradt égve. Én vágtam fel a citromos édességet, és enyém volt az első, jól megtermett szelet is belőle. Úgy befaltam, mint egy "disznó". Annyira finom volt!
  Miután mindannyian jóllaktunk az isteni finomságokból, a vendégek követelték, hogy ajándékosztás következzen. Mivel eredetileg nem is volt különösebb tervem a sorrendre, hagytam, hogy örüljenek, igent mondtam.
  Ági lelkesen beállt a sor elejére, és a kezembe nyomta a nagy ajándéktasakot. Izgatottan leültem a székre, és belenyúltam. Kihúztam az első dolgot, ami a kezembe akadt.
- Egy pénztárca! Ági, de mire használnám ezt? Vásárolni nem járok, pénzem különösebben nincsen...
- Nem baj! Illetve... nem tetszik? Azt hittem, a piros a kedvenc színed, ez jó lesz... - Ági kezdett elkomorodni.
- Nem, tökéletes lesz! - nevettem el magam.
  A csomag tartalmazott még továbbá két tábla Milkát és egy plüssmackót. Pista bácsitól fényképezőgépet kaptam. A többiek is egytől egyig hasznos dolgokat adtak: noteszek, tollak, képkeretek, finom teák, parfümök...
  Az ajándékozás után jött a tánc. Levi előszedte a magnót, és betett egy szuper zenét tartalmazó CD-t. Párokba álltunk, és táncoltunk. Én Ágival táncoltam.
  Barátnőm egyszerre csak elkomorodott. Majd fogta a kezemet, és berántott a fa mögé. Ezt súgta a fülembe:
- Nem akarlak kétségbe ejteni, de a “kedves „ bátyám és a sárkány, állapotos felesége parti-elszúró látogatást terveznek! - nem ismertem rá Ágira. Hiszen ez nem az a szórakozott, mindenen nevető lány, akit én eddig ismertem!
  A hír viszont a földig taglózott. Hogy mi?! András és a felesége... Na ne! Ezeknek aztán van bőr az arcukon! De miért...? Miért kell elrontani a születésnapomat? Ha már egyszer mást vett feleségül, akkor legalább hagyjon engem békén!
- Hát itt meg mi folyik? Csak nem csajos lelkizés? - lépett oda hozzánk Levi, mellette Fanni, akivel eddig táncolt.
- Nem éppen...

  - megszűnt felhasználó - 2013. 02. 03. 16:07  
Köszi!

rózácska64 2013. 01. 26. 15:26  
Szuper! Folytasd, Lau!

jumboobmuj 2013. 01. 26. 15:08  
Nekem tetszik! 5 pont, és folytasd, Kormocskám!
Adrienn0714: De kár...

Adriennn0714 2013. 01. 26. 13:37  
Folytasd, jó lett!
---
lilla.16: ~Az év története~ versenyt én csinálom, láttam, hogy említetted. El kell, hogy szomorítsalak: ez a történet 2013-ban már nem indulhat, mert az előzőt megnyerte. Hogyha nem került volna be a top 3-ba, akkor indulhatna az idei megmérettetésen, de így nem lehetséges.

  - megszűnt felhasználó - 2013. 01. 25. 16:50  
Köszönöm, Lulum!

Lillulu 2013. 01. 25. 16:32  
Szuper! Folytasd!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 01. 25. 16:27  
Köszi, Pannám!

  - megszűnt felhasználó - 2013. 01. 25. 16:18  
Nagyon jó lett, már egyszer olvastam is, de ilyen szórakozott professzort...

  - megszűnt felhasználó - 2013. 01. 25. 15:47  
Oppácska! Miért csak most tűnt fel, hogy egy másik felimről küldtem be a cikket?
Köszönöm mindenkinek! <3

Wasabi 2013. 01. 25. 15:37  
Szuper! 5 pont, és folytasd!

lilla.16 2013. 01. 25. 15:15  
Nekem tetszik! Mostmár legalább pontosan értem, miért lett ez a töri az előző év legjobb törije! Ne félj, Kormocska, érzem, hogy a 2013-as évnek is ez lesz a legjobbja! ♥
Én legalábbis annyiszor szavazok rád majd, ahányszor csak lehet!

foltika477 2013. 01. 25. 14:51  
Kormocskám: Leírhatatlanul szuper lett, de az elején elírtad, mert ez a 3. évad 4. része! Nem olvastam minden részt, és szinte egyikhez sem komiztam, mert tudod, hogy nem sokat vagyok fenn... De folytasd, ha nem is azért, hogy én olvashassam, hanem, hogy azok, akik törije ennek a nyomába sem érhet, tanuljanak belőle!

foltika477 2013. 01. 25. 14:50  
Amim: Már én is alig vártam!

amerikairövidszőrűek 2013. 01. 25. 14:38  
Köszi, hogy végre betettétek!


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat