Újság >> Történetek / Sorozatok

Életem felnőttként
Megosztás: f

Életem felnőttként

12. fejezet: Házépítés az erdőben

Elámultam, mikor láttam, hogy Pista bácsinak még saját szekere is van. Hiszen ilyen csak régen létezett! De nem, mert Pista bácsinak most is van. Hát jó.
  Felpakoltunk a szekérre annyi vályogtéglát, amennyi csak elfért rajta. Andris kivezetett az istállóból két lovat, egy barnát meg egy szürkét. A mérnök befogta őket a szekér elé, majd hellyel kínált minket a szekéren.
  A macska az ölembe helyezkedett, én pedig törökülésben ültem a téglahalomnak döntve a hátam. Fanni, Fickó és Morzsa mellettem. András a bakra ült az apja mellé. Pista bácsi a kezébe vette a kantárat.
- Merre is kell mennünk? - szólt hátra a mérnök.
- Hát az erdőbe, Pista bácsi! - mondtam.
- Ja, persze! Elfelejtettem.
  Pista bácsi elindította a lovakat. A lovak patája kopogott a betonon. Lassan haladtunk. Hirtelen megint fújni kezdett a szél, pedig az előbb már szélcsend volt. Összehúztam magamon a kabátot, és próbáltam melengetni a kezemet a cica bundáján; de ez nem járt túl sok sikerrel, mert ő is fázott, s a bundája se volt nagyon meleg.
  Fanni odabújt mellém. Átkaroltam a vállát. Lassan-lassan közeledtünk az erdőhöz. Pista bácsi ismert egy utat, amin bemehettünk még a szekérrel is, egészen a mi fánkig. Arrafelé mentünk. A fék között már kicsit izgalmasabb volt szemlélni a tájat, ugyanis sok mókus mászkált az ágakon, sőt egyszer egy őzt is véltem látni.
  Nemsokára megpillantottuk a hatalmas fát, amint Levi integetett, fenn.
- Ki az ott? - kérdezte Andris gyanakvón.
- Itt maradt három öcsém és egy húgom. Levente majdnem olyan idős, mint én; ő integet. - mondtam. Andris bólintott.
  Megálltunk. Pista bácsi lekászálódott, Andris leugrott a szekérről. Én óvatosan leléptem, nehogy leejtsem a cicát. Levente, ölében Tamással, felénk futott.
- Jó napot kívánok, Pista bácsi! - az öcsém kérdőn nézett a mérnök fiára, nem tudta, tegezze-e, vagy magázza.
- Szia! Pista bácsi fia vagyok. András a nevem. Nyugodtan tegezhetsz. Ha jól tudom, te vagy Levente? - szólt András.
- Én vagyok. - bólintott Levi. - Szólíthatlak Bandinak?
- Szólíthatsz. - mosolyodott el Bandi.
- Gyerünk, fiam, házat kell építeni! - Pista bácsi máris nekiállt, hogy alkalmas helyet találjon két vályogháznak. Ki is szúrt egy elég nagy göröngymentes földdarabot, pár méterre a nagy fa törzsétől.
- Öhm... Pista bácsi? - nyögött Levente, látva, hogy a mérnök akár most rögtön nekikezdene az építkezésnek.
- Hm?
- Már nehogy megharagudjon, de... áh, semmi.
  Pista bácsi a lovakat a kantárjuknál fogva húzta kicsit közelebb a kiszemelt terephez. Leemelte a malteres-vödröket,  és lerakta őket a földre. Előkapott a zsebéből egy gyűrött alaprajzot, rápillantott, és máris rakni kezdte a téglákat. Először csak legalulra rakott le egy sort, az oldaluknál, malterrel összeragasztva, majd egy újabb sort épített arra, és így tovább. Bandi is beszállt a munkába.
  Egy óra múlva pihentek meg először. Ekkor már másfél méter magasan állt a téglafal.

( 388 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2012. 12. 27. 18:01  
Mielőtt belefogok, elmondok néhány dolgot: Először is, mostantól új képe van a törinek. Másodszor: 10 évet ugrottunk az időben, persze a töri keretein belül, nem is úgy gondoltam, hogy a valóságban! () Harmadszor: Új évada kezdődik a törinek. Nem jelentettem be előre, mert csak ma, a vonaton, utazás közben gondolkoztam rajta. Negyedszer: Mostantól hosszabb részek legyenek, hogy egy cikkbe beleférjen egy rész; mert belekeveredtem már abba, hogy a részek száma mindig más, mint a fejezetszám... És ötödször: Ez a töri nyerte meg "~Az év története~" nevű versenyt!!! És végül: Jó olvasást! Remélem, tetszenek az újítások!


2. évad: 1. rész - Eltelt 10 év, avagy: Amanda naplóbejegyzése

Kedves naplóm!
Tíz éve vallom magam a mosoni erdő lakójának. Ma azért kezdtem el egy naplót vezetni, hogy papírra vessem az elmúlt tíz év eseményeit.
Pista bácsi és Bandi segítségével felépítettük a két vályogházat. Napokba telt; de amióta a második vályogház legfelső és egyben legutolsó tégláját is a helyére tettük (magyarul elkészült a második ház), nem láttam Bandit. Bandi húgát, Marosi Ágit annál inkább! Pista bácsi, miután elkészültünk az építkezéssel, elhozta az erdőbe, és azóta a legjobb barátnőm. Ő amolyan cicababa (nem mintha bántani akarnám). Miatta szőke most a hajam. Bizony, átfestették! Ági elvonszolt a fodrászhoz, és megcsináltatta a hajamat, hiába tiltakoztam! De azért nagyon kedves lány, és, ha jobban belegondolok, tetszik nekem ez a szőke haj. Igen, én vagyok a képen, amit idecelluxoztam, kedves naplóm! Persze, kicsit már kidekoráltam a filctollaimmal, de remélem tetszik!
21 éves vagyok. Levi 20, Fanni 14, Peti 12, Tomi 10 és fél, Kató pedig 9 éves már. Hogy eltelt ez a tíz év!
Ágitól tudtam meg azt, amitől azóta is sírok éjszakánként. András megnősült, és már van egy kisbabája is attól, aki elvett. Gyűlölöm... de mégis szeretem, ennek ellenére.
Hogy hogy zajlik az életünk az erdőben?! Ettől eltekintve nagyon jól! Már van két szép vályogházunk, és Marosi Pista jó szívének köszönhetően azokban berendezési tárgyak, és egyszerű, általános dolgok is vannak. Úgy élünk, mintha anya még mindig velünk lenne, és ott laknánk a Derelye utca 8-ban, még mindig, mintha semmi sem változott volna...
Pedig változott. Sok minden változott. Nem csak, hogy anya meghalt, és nem csak az, hogy beleszerettem valakibe... Mindannyian megkomolyodtunk. Még Kató és Tomi is. Amilyen zord életünk volt, nem csoda, hogy érettebbek vagyunk a korunkbeli gyerekeknél.
Kató, Tomi, Peti és Fanni iskolába jár. Sok évvel ezelőtt Levi és én is visszamentünk a suliba, és elvégeztük a tanulmányainkat. Egyetemre egyikünk sem megy, mert hát nekünk ott van a házigazda-szerep az erdőben.
Azóta aput se láttuk. Pista bácsi mesélte, hogy elköltözött messzire... És ez így is van jól! A szemét... Anya majdnem megbocsátott neki, akkor régen, pedig mennyire aljas! El nem tudom képzelni, mi lett volna, ha anya akkor, azon a napon, mikor apu eljött hozzánk bocsánatért könyörögni, anyu megbocsát ennek a... ennek a...
Pista bácsi nekünk adta Morzsát, akiből ennyi év alatt már idős kutya lett. Fickó javában benne van a középkorában, már majdnem 8 éves. A kiscica pedig, akit találtunk, a Tarkácska nevet kapta, mert az összes szín, ami csak lehetséges macskabundaként, szerepelt rajta. Én csak Tarkának hívom.
Azt hiszem, mindenről beszámoltam, amiről kellett. Megyek lefeküdni, mert már késő este van, és holnap korán kelünk. Ja, tényleg! Még nem is mondtam a nagy hírt, jellemző, hogy az egyik legfontosabbról feledkezek el! Holnap, 2022 október 4-én, betöltöm a 21. életévemet!

Online kérdések:
1. Jó ötlet volt az időugrás?
2. Jó a töri új képe?
3. Jó, hogy új évadot kezdtem?
4. Általában, ha valami szülinap van, a történetekben szokott lenni valami, ami elszúrja az összhangot. Szerinted mi lesz az, ami Amanda szülinapját fogja tönkretenni?


Üdv: Igazi Kormocska

  - megszűnt felhasználó - 2012. 12. 27. 17:11  
Köszi!
Etuka: Én úgy tudom, az Andrást szokták becézni Bandinak. Bár lehet, hogy nem jól tudom... Hát ja, utólag jöttem rá, hogy mondhattam volna kevesebbet is...

Adriennn0714 2012. 12. 23. 14:23  
Folytasd, jó lett!

ETUKAPETUKA
 
2012. 12. 22. 17:42  
Folytasd!De Bandi?Jó becenév!!Am. ha a másfél méter az 1 és fél, akkor eléggé magasra jutottak 1 óra alatt.

  - megszűnt felhasználó - 2012. 12. 22. 16:19  
Folytasd!


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat