Újság >> Történetek / Sorozatok

Gyász
Megosztás: f

Gyász

Első szakasz.. Tagadás
Második szakasz.. Düh
Harmadik szakasz.. Alkudozás
Negyedik szakasz.. Depresszió
Egy gyönyörű álomból felébredni szörnyű dolog, vissza akarok aludni, újra akarom álmodni mindazt amit szerettem. Mindent amit vesztettem, ami olyan tökéletesnek és öröknek tűnt. Amit nem kellett volna elveszítenem mégis megtörtént. Sikerült felkelnem pedig eszem ágában sem volt. Igazából a kutyám keltett fel, de nem értem miért.. ő is tudja, hogy nem akartam felkelni, csak még egy kicsit tovább álmodni azt ami volt. Bár elvileg ő egy kutya.. az éhség beszél belőle, azaz meg kellene etetnem. Ki is megyek a konyhába adni a kutyának enni, de furcsa mód nem éhes, és ahogy észre veszem nem is azért keltett fel, mert játszani szeretne. Mi ütött ebbe a kutyába? Jobb döntés inkább ha vissza fekszem az ágyba, a fejem csak úgy lüktet. Alighogy beesek az ágyba az ajtóm már nyílik is. Hallom ahogy nyílik az ajtó, bár engem ez ebben a pillanatban nem érdekel, akárki jött az mehet is, hameg valamiféle rabló vagy hasonló akkor meg sok sikert neki. Pár perccel az ajtó nyikorgás után viszont egy kicsit halkabb beszélgetést hallok odakint. Hirtelen a beszélgetés abba marad és valaki egy határozott mozdulattal szinte kiszedi a szoba ajtómat a helyéről. Persze a csukott szememet erre én is kinyitom és egy kissé dühös Reitával, a háta mögött pedig egy kicsit aggódó Kaival találom szemben magam. Fejemre húzom gyorsan a párnámat és meg is szólalok.:
-Mit akartok már srácok? Ijesztgetni akartok?- alig hallatszódik a hangom a párna alól, de azt hiszem érthető voltam.
-Nem emlékszel Ruki-san, hogy ma munka nap van? Ahogy látom elfelejtetted, szóval öltözz!-kiabál rám Reita miközben a párnát jó erősen a fejemhez nyomja. Nagy nehezen ledobom magamról a párnát és egy hirtelen mozdulatal egyből fel is ülök, alig kapok levegőt.
-Mégis mi a jó eget csinálsz te idióta?-kapkodok még mindig levegő után.
-Nem akarsz te meghalni Ruki.. miért csinálod ezt? Márpedig a bandáért muszáj leszel kicsit megeröltetni magad.-válaszol Reita már egészen nyugodt hangon.
-Miért gondoljak mindig másra Rei'? Mindig azt mondod, hogy gondoljak másokra is, nem vagyok önző ember.. egyáltalán nem, de ez most az én dolgom... kérlek érts meg engem.-mondandóm közben felállok az ágyról és mint egy megsértődött gyerek elmegyek duzzogni egy sarokba.  Reita épp egy mély levegőt vett, gondolom, hogy valamivel ismét letudja kiabálni a fejem, de Kai nem hagyja.
-Talán úgy gondolod, hogy ez a te dolgod, ez csak rád tartozik és másnak ebbe nincs beleszólása. De nagyon is tévedsz ebben Ruki-san, mi mind, még Koron-chan is aggódunk az éppséged miatt, egyikünk sem szeret aggodalmaskodni, és ahogy Reita is elmondta neked.. Neked eszed ágában sincsen meghalni,  te élni akarsz, te tovább akarsz élni Ruki-san. Bármennyire is valószínűtlennek gondolod ezt, de mi is ezt akarjuk, csak ezt még nem láttad be.-Kai kisebb monológjára Reita csak bólogat, miközben én feléjük fordulok, teljesen könnyes arccal. Hiszen Kainak igaza van, arra gondoltam, hogy meg akarok halni.. de én nem akarok ilyesmit.
-Srácok.. én élni akarok, élni csak miattatok, mert ti itt vagytok nekem.. és én sajnálok mindent, olyan felesleges vagyok.-Könnyeim szinte patakokban folynak, hiszen itt vannak a barátaim, akik mellettem állnak, és álltak is mindig. Mindaketten megölelnek engem, kapok tőlük egy kis hátba veregetést és őszinte mosolyokat.

Köszönöm srácok, hogy ti mindig itt vagytok nekem.

( 589 megtekintés )

Szólj hozzá:

Łaura
 
2013. 03. 26. 20:49  
De jó volt ezt most újraolvasni. *q*

Lakala 2012. 08. 28. 18:06  
Nagyon jó lett ^^ Szerintem jobb is így, hogy ilyen lett a "Happy End". Örülök, hogy Rukinak nem történt komolyabb baja, és sikerült leküzdenie ezeket az érzéseket
Szeretnék még olvasni tőled másik történetet
Csak így tovább! ^^

  - megszűnt felhasználó - 2012. 08. 28. 16:25  
Nemárnemár!Vége??!!A francba....Amúgy meg....ennél hosszabbra is írhattad volna...Na, de ne csak rosszakat mondjak, nagyon jó!Remélem más történeteket is írsz majd:33

ETUKAPETUKA
 
2012. 08. 28. 15:38  
Kár, hogy vége.De ez egy nagyon jó Happy End lett.^^

Łaura
 
2012. 08. 28. 13:00  
Én köszönöm, hogy olvashattam.

agi1025 2012. 08. 28. 12:59  
csak ezt a részet olvastam ,de jó kis töri

Réka100070 2012. 08. 28. 12:01  
Ó, nagyon jó lett. Tényleg kár, hogy vége.

Balexa
 
2012. 08. 28. 11:12  
Rukim: Nem baj, ha késtél. ><

jony12
 
2012. 08. 28. 11:10  
Én meg azt köszönöm nektek srácok, hogy olvastátok. Még akkoris ha Jonyka kicsit késett a befejezéssel.

Balexa
 
2012. 08. 28. 10:13  
Vége?? Erről engem miért nem tájékoztattak?? xdd Hát nekem ez a történet nagyon tetszett és az egészet átlehetett érezni! Szuper lett annyira jól fogalmazol, hogy arra már nincsenek szavaim!

Norcica
 
2012. 08. 28. 9:43  
Nagyon szép lett a befejezése.....Ugyan azt tudom mondani, amit az előttem szólók. (Bocs, de én jobban szeretem ezt a smileyt, mint a : D-set^^) Na mind1. Jó lett nagyon.

B°gica
 
2012. 08. 28. 9:06  
Nagyon jó lett, mint mindig.

Łaura
 
2012. 08. 28. 9:00  
Hű... Szóhoz sem jutok... Gyönyörű befejezés lett. Alig várom, hogy olvashassak még a műveid közül valamit az újságban.

kgergő
 
 
2012. 08. 28. 8:46  
Ez aztán...Happy End.*-* Fúú, én majd nem megkönnyeztem a végét.:3 Csodálatos lett Aoim.Nagyon tetszett az egész történet, kár, hogy nincs több része.Várom következő történeted.


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat