Újság >> Történetek / Sorozatok

Gyász
Megosztás: f

Gyász

Így az elején elmondanám, hogy a történet Ruki szemszögéből van.. és röviden leírva a Gyász öt szakaszáról szól. Ha valaki nem ismerné őket: tagadás, düh, alkudozás, depresszió, elfogadás.. persze már elnevezés is ismert, de a lényeg egy és ugyanaz. Ez az öt részes kis történet arról szól, hogy egy igazán erős ember, hogyan tud megtörni.. hogyan tud megélni egy ilyen csapást.


Itt ülök a kórház egyik szegletében.. az egyikben a sok közül. Mégis mit keresek itt? Hogyan kerültem én ide? Talán röviden elmondani nem is tudnám.. egy hívás volt, igen, egy hivás ami azt hiszem mindent elfeledtetett velem. Rövid mégis azt kell mondjam, hogy lényegretörő. “Ruki-san... Ruki-san.. Suzu-chan.. Ő balesetet szenvedett.. Kó-kórházba került. „ - Alig hallottam valamit a sírásától, annak az embernek a sírásától akit még az előtt sosem hallottam sírni.. de ezt megértettem. Rögtön oda siettem,majd rögvest közölve lett velem az is, hogy nagy valószínűséggel nem éli túl a sérüléseit.. de reménykedni szabad, nem igaz?! Talán ez nem ilyen egyszerű.. ha ennyi várakozás után egy orvos jelenik meg az ember előtt, azt hiszem nem sok jóra számíthat, elég pesszimista gondolkodás ez, de én az ellenkezőjében reménykedem. De mégsem. Csak a kín és a fájdalom.. ennyi ami marad nekem. “Kihara Suzume, halál időpontja: 2012. augusztus 12.-e, hajnali 4 óra 2 perc. „ Mondhatnám, hogy megértettem a dolgot, de ez egyszerűen képtelenség. Neki még élnie kell, ő egyszerűen nem halhatott meg. Tegnap még jó volt minden. Ő és én, a megszokott együtt lét. Most felsorolhatnám azt a szokásos nyálas szerelmi drámát, de ez mégsem volt olyan. Minden szép és tökéletes, mégsem az a megszokott idill. De én nagyon is szerettem ezt a fajta megszokott életet, együtt.. ez így volt szép. Képtelenség, hogy elveszítettem, nem veszíthettem el. A mosolyára emlékszem, legutóbb is ezt láttam tőle. “Nem lesz semmi gond. „ Milyen álszent szavak ezek. Talán inkább én vagyok a szánalmas, hogy ezt elhittem.  Szép szavak, melyek teljesen üresek. Mondhatnám, hogy nem bíztam benne, abban hogy tényleg igaza van, de én elhittem mint egy jó gyerek és meg sem szólaltam. Csendben és nyugodtan.. aztán az ember hajnalban kap egy ilyen hívást és összeomlik, mert ilyen egyszerűen nem történhet meg. Furcsa dolog az ha elveszteítessz valakit akit nagyon szerettél.. valakit aki igazán közel állt hozzád, olykor annyira mint még senki más az előtt. Hihetetlen és fájdalmas dolog ez, mert hát ki gondolna bele abba, hogy az egyik nap boldog és gondtalan életet él, de aztán az elkövetkezendő napon elveszti azt ami ezt az egészet tökéletessé tette. Hosszú gondolkodás.. ez az ami nekem jutott.
- Ruki-san.. mennyünk haza, itt már.. itt már nem tehetünk semmit.- fogta meg egy váratlan mozdulattal a vállamat az az ember aki felhívott engem..akin a szomorúság és a szánalom egyszerre látszik, de ő.. ő már nem tud sírni, egyszerűen csak fáj. Ő pedig nem más mint a banda egyik tagja, Reita, a basszusgitáros.
-Rendben.. az jobb lesz.-bújok ki közben a keze alól és hirtelen fel is állok. Nem tudom miért, de inkább rá sem nézek, jobb így, márha jobbnak lehet nevezni.

( 940 megtekintés )

Szólj hozzá:

TíMea™ 2012. 08. 16. 20:56  
Nagyon jó lett.(:

B°gica
 
2012. 08. 16. 10:08  
Nagyon jó,  ügyi vagy Orsi!

Bettucka♥ 2012. 08. 13. 22:27  
Khm.
Hát,ez egy fantasy darab!Fantasy!Csak néha értetlenkedtem,de hát nem vagyok egy lángész.Folyt.

Lakala 2012. 08. 13. 21:19  
Ez nagyon jó lett!Nagyon megfogott a történeted.Én is átéltem már ugyanezeket, gondolom, hogy mások is...
Szerintem sem számít, hogy kik a szereplők.A történet "mondanivalója" a fontos...
Remélem, hogy folytatni fogod.Nagyon szeretném tovább olvasni ezt a történetet

Lee
 
2012. 08. 13. 21:04  
Nagyon jó

Łaura
 
2012. 08. 13. 14:59  
Aoi-shii, attól függetlenül én még megkaphatom levélben.

Balexa
 
2012. 08. 13. 14:40  
Rukim: Akkor jó. (:

jony12
 
2012. 08. 13. 14:31  
Tora-chii Ez volt a lényege, köszönm, hogy te megértessz.
Alexám Már megvan a folytatás.. de szerintem kicsit durvára sikeredett ahhoz, hogy kirakjam.. szóval még finomítom.

Balexa
 
2012. 08. 13. 14:27  
Nagyon, nagyon, nagyon szuper történet! Remélem folytatod! Nagyon jól tudsz írni, gyönyörűen írod le a történetet! Nagyon jó!
+A kép is jó választás. ;)

Łaura
 
2012. 08. 13. 14:19  
És egyébként, egyetértek Aoi-shiivel. Szerintem egyáltalán nem lényeg, hogy ki ka szereplők, csak a cselekmény-/élmény-/érzelemsorozatra kell figyelni. Ismerem az érzéset, teljesen átélem. Egyszerűen... fantasztikus.

Łaura
 
2012. 08. 13. 14:13  
Ez... Ez egyszerűen... Nem találok rá szavakat. Annyira lekötnek a történeteid, Aoi-shii, hogy az már fáj. De ez... Olyan elgondolkodtató... Mintha... Mintha rólam szólna ez az egész történet... Ez... csodálatos.

jony12
 
2012. 08. 13. 14:06  
Annám Egy kitalált karakter..

voldemort
 
2012. 08. 13. 14:05  
Jonym, mondd már meg ki az a Kihara Suzume!O.o

jony12
 
2012. 08. 13. 13:17  
Virág1997‘~‘ Értem én mit szeretnél nekem mondani. De mivel nem lényeges a történet szempontjából, hogy Ruki kicsoda így szerintem teljesen lényegtelen. Nem szeretek bevezetőt írni, ez csak egy kitalált történet és igen elég szomorú, de gondolom sokan átéltek már ilyen fájdalmat ha nem is máshogy talán az egyik állatuk kapcsán. A történet pedig ezt a gondolatmenetet bontogatja, a történet nem nagyon halad... egyik pillanat a másik után. És nem tudom hogyan is jött.. de igazából tényleg az vagyok. ><
A címről szólva pedig.. igen, lehetett volna jobb is, de azt hiszem ez elég lényegretörő.. végülis erről szól az egész.

voldemort
 
2012. 08. 13. 11:48  
Huhh,ez tök jó azon kívülis jó, hogy fogalmam sincs ki az a Kihara Suzume. Amúgy ti hogy tudtok ilyen vigyorgós szmájlikat írni?Én tök szomorú lettem..

1. oldal Következő

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat