Újság >> Történetek / Sorozatok

Me&He
Megosztás: f

Me&He

 Mikor kiléptem az ajtón, egy piros falú nappaliba tévedtem. Piros fal… citromsárga kád.. furcsa stílusa van ennek a Hiruka Arinak. De azon kívül, hogy furcsa volt a piros fal, még nagyon kis otthonos szoba volt. Volt egy nagy tévé, ami egy nagy fekete kanapé előtt volt. A kanapé pedig le volt takarva egy rózsaszín pléddel, azon pedig volt egy fehér párna, és egy hálóing. A kanapé végére pedig le volt terítve egy gesztenyebarna takaró. A fürdőszoba ajtóval szemben volt egy tetőtéri ablak, aminek a peremén ott ült Yuji.
- Áh Misaki-chan. –nézett rám, majd vörösen elkapta a tekintetét. Csak most jutott eszembe, hogy egy szál törölközőben feszítek előtte. –A…- a ruháid száradnak, szóval… szóval anya adott neked egy hálóinget. –bámult ki az ablakon, vörös arcszínnel. Én is elpirultam, majd odasétáltam a kanapéhoz. Felvettem a hálóinget, majd visszavonultam a fürdőbe magamra venni azt. A barackszínű ruha kicsit még tapadt a testemhez, de egyelőre megfelelt. Hajam eddig össze volt kötve egy hajgumival, de most kiengedtem, és néhány vízcseppel ráomlott a vállaimra fekete loboncom. Újra kimentem a fürdőből, majd Yuji parancsára lefeküdtem a kanapéra, majd magamra terítve a takarót bámultam a fehér hungarocellből álló plafont.
- Miért idehoztál Yuu-chan?- kérdeztem, szinte már félig aludva.
- Ahw.. ne hívj így légyszi. Anyu szokott így hívni.
- Miért hoztál ide Yuji?
- Senki nem volt otthon nálatok, így idehoztalak, mert nem hagyhatlak az ajtóban. Most a szüleidet lesem, hogy mikor jönnek haza.
- Apámra ne várj, anya meg valószínűleg tesómért van oda az oviba biciklivel.
- Akkor még ne várjak?
- Felesleges… majd ha eláll az eső, hazamegyek. –hunytam le a szemem.
- Jó. –itt hosszú csönd következett. Lassan újra felnyitottam a pilláimat, bár úgy éreztem, hogy mázsás súlyok vannak rajtuk. Yuji, a maga stílusában figyelte az esőt. Egyik térde fel volt húzva, amin pihentette az egyik kezét, a másik lába, pedig lelógott a párkányról. Fejét az ablakkeretnek döntötte, és úgy kémlelte a kinti világot. Szőke haja még mindig össze volt csurizva, és még mindig az iskola egyenruha volt rajta.
- Te miért nem öltöztél át? –kérdeztem szinte suttogva.
- Áh… nem fontos.
- De az. Te ne fázz meg úgy, mint én.
- Nem fogok megfázni egy kis víztől.
- De megfogsz. Menj, öltözz át!
- Nem. –nézett rám határozottan.
- Ne legyél makacs, menj és öltözz át! –ráncoltam össze a homlokom.
- Nem megyek. –farkasszemet néztünk. Kínos csend következett be. Sóhajtottam. Felültem, majd odamentem hozzá, az ablakhoz. Megfogtam az inge gallérját, és lehúztam az ablakpárkányból. Ő elsőnek majdnem elesett, majd furcsán rám nézett.

( 347 megtekintés )

Szólj hozzá:

  - megszűnt felhasználó - 2016. 02. 11. 21:00  
Pokoli lányos kép cx

  - megszűnt felhasználó - 2014. 10. 26. 11:06  
JÓ!

  - megszűnt felhasználó - 2012. 08. 18. 18:15  
Folytasd!Nagyon tetszik!

  - megszűnt felhasználó - 2012. 08. 01. 10:04  
Folytasd!!!!

Łaura
 
2012. 07. 31. 21:16  
Húú... Ez nagyon izgalmas lesz. Alig várom a folytatását.

  - megszűnt felhasználó - 2012. 07. 31. 17:45  
köszi, már írom a következő részt

Vatttacukor 2012. 07. 31. 15:48  
Nagyon - nagyon jóó, folytasd
Nagyon - nagyon jóó, folytasd

Rokudo Mukuro 2012. 07. 31. 15:31  
Nagyon szeretem ezt a sorozatot!
Folytasd kérlek!

ETUKAPETUKA
 
2012. 07. 31. 14:39  
Folytasd!

Lakala 2012. 07. 31. 14:25  
Nagyon jó lett^^
Folyti!


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat