Megosztás: f i
   Our only hope...
 
Our only hope... ×Szerep vezetője×: Cicuska :3

×Történet×
Létezik néhány olyan ember akiket összekötöttek egy csillagképpel. Ezek az emberek különleges erővel rendelkeznek. Az éjszaka leple alatt sokkal hatékonyabb az erejük. Hogy miért? Mivel ilyenkor olyan lények jelennek meg, amik a csillagképek elpusztításán munkálkodnak, így azokat az embereket pusztítják aki összeköttetésben állnak a csillagképekkel, hisz akkor az összeköttetés megszakad és ha nem találnak elég gyorsan egy új csillagharcost, aki elvállalhatja az előző szerepét, akkor a csillagkép lassan elhalványul.  Idáig a visszaszorításuk könnyen ment, de egy nap korábban jöttek, már naplementekor, és a csillagharcosok nagy része elpusztult a harcban. Kevés ember felel meg csillagharcosnak, de az utóbbi időben egyre több alkalmas lélek született. Sage, már rég óta csillagharcos, és a városban amiben játszódik a történet több alkalmas lélek is van, egymás közelében. Egy iskola tanulói ezek a lelkek mind.

×Karakterek×:

K. Ruby


Név: Kiara Liverwood
Kor: 15
Nem: Lány
Csillagkép: Farkas csillagkép, képes farkasokat megidézni, és ha elég sokan vannak, mondjuk hatan-heten, burkot generálhatnak. (remélem, jó így)
Tulajdonságok: Kiara egy nagyon kedves, de komoly, céltudatos lány, aki tudja, mit akar. Makacs és ambiciózus, ha egyszer valamit elhatároz, akkor biztosak lehetünk benne, hogy végre is hajtja. Meglehetősen kiforrott személyiség. Nem lehet őt átformálni a világért se, mondhatják rá, hogy furcsa, de úgy gondolja, hogy aki így nem barátkozik vele, az nem is lehetne igazi barátja. Nem szereti a hazudozást, a gúnyolódást, ilyen téren bátran szembeszáll akárkivel, aki szekálja a másikat. Olyannyira maximalista, hogy képes felrobbanni, ha a könyvespolcán az egyik regény fejjel lefelé áll, és nem teheti rendbe. Komoly teremtés, de azért tud szórakozni is, amit jócskán megkönnyít a BFF-e, Carly. Imádja a természetet, az állatokat, a zenét, és persze olvasni is, egy száz oldalas regényt fél óra alatt kiolvas. A varázslat a mindene, álmodozó, hisz a csodákban és a csodás lényekben, amelyek tudtunk nélkül segítenek minket. Megszállott karkötőbolond, sorra fűzi a szebbnél szebb ékszercsodákat, hogy aztán magára aggassa, így nem meglepő, ha öt-hat műremeket is látunk a csuklóin. Az ásványok gyógyító erejében is bízik, zsebében mindig ott lapul a rózsakvarca. Utálja a horrort, a drámát, picit fél a sötétben, és élvezi a mezők édes illatát.
Történet: Kicsinek is imádta az állatokat, különösen a madarakat, olvasni pedig már négy éves korában is teljesen jól tudott. Van egy fája, amit nem is olyan rég vett munkába, hogy (némi segítséggel) faházat készítsen rajta. Ez lett a kedvenc helye, itt ücsörgött naphosszat, figyelte a verebeket és a fa széltől hajladozó ágait. Tizenhárom éves korában kapott egy kölyökkutyát, Sialyt, a hófehér huskyt, akivel rengeteget játszott és "beszélgetett". Meggyőződése volt, hogy az állat érti őt, ezért hosszasan mesélt neki, mindent elmondott magáról és a dolgairól, így a kutya lett a második legjártasabb személy Kiara dolgaiban. Carlyval egy vidámparki napon találkozott, amikor összeütköztek, mert a pink hajú lány által cipelt rengeteg vattacukor eltakarta a kilátást előle. Aztán kiderült, hogy ő az "új lány" az osztályban, és az egyébként zárkózott Kiaránál rögtön megtörte a jeget.
Kinézet: (szeme barna)
Egyéb: A pókoktól nemhogy félne, rengeteget tud róluk, és egy időben szerette is őket. Tehetséges íjász, rendszeresen űzi ezt a sportot. Íja:


Név: Carly Hopkins
Kor: 15 év
Nem: Lány
Csillagkép: Egyszarvú, ehhez kapcsolódóan képes illúziókat kelteni
Tulajdonságok: Carly egy vidám, pattogó, idegesítő kis energiabomba, aki sokaknak teljesen az agyára megy, kivéve Kiarának. Ugrál, pörög-forog, soha le nem áll, aminek nem is annyira jelleme, mint a rengeteg cukros üdítő az oka, amit fogyaszt. Olykor rájön az öt perc, és kikiáltja a világnak a jókedvét, szó szerint, de szerencsére ilyen ritkán esik meg. Egyébként kedves, szerethető figura, csak nagyon könnyen megsértődik, és olyankor napokig nem áll szóba az illetővel, helyzettől függően akár hetekig sem. Nem bírja a hazudozást, ha valaki hamis ígéreteket tesz neki, olyankor nagyon kiakad, és kialakul a rettegett Carly-harag, ahogy Kiara nevezi. Ilyen még csak egyszer fordult elő egy Ben nevezetű fiú esetében (akit akár hozhattok is). Szereti a pokemonokat, ismer rengetegfélét, de ez csak amolyan megunt hobbiféle. Ja igen, nem egy kitartó fajta, ha nem tudja érvényesíteni az akaratát vagy elérni egy kitűzött célt, esetleg akadályt kell legyőznie, könnyen feladja.
Történet: Nem idevalósi, egy alabamai kisvárosból, Mooresvilleből való. Sosem tudott beilleszkedni, oviban mindenki utálta, kénytelen volt hát egyedül játszani, és üdítőbe fojtani efeletti bánatát. Alsóban ugyan volt egy barátja, de ez nem tartott sokáig, ő is elfordult tőle. Apja még régebben beíratta valamilyen harcművészetre, hogy esetleg ott szerezzen barátokat, de ez csak arra volt jó, hogy otthon szerencsétlen vázákon és porcelántányérokon gyakorolta tudását. Képzelni lehet, micsoda csatatérré vált a lakás. Pár éve átköltöztek egy másik városba, megvolt már a jövendő iskolája is, ő pedig elment az éppen megrendezésre kerülő fesztiválra. Kiarával kezdettől fogva nagyonnagyonnagyon barátkozni akart, és hamar BFF-ek lettek. Egyszer egy "új fiú" jött az osztályba, Ben, és sokat sértegette Carlyt. A lány egy darabig alázatosan tűrte, hiszen tapasztalt már ilyet, de mikor Kiarát kezdte ócsárolni, rávetette magát szó szerint. "Hála" apja jóvoltából szerzett harci ismereteinek, jópár sérülést okozott neki. Ebből aztán hatalmas haccacáré lett, ami sok gondot okozott nekik, de végül rendeződött az ügy.
Kinézet:
Egyéb: Kedvenc színe a rózsaszín, haját is ilyenre festette.


Név: Scarlet Bloodywell
Kor: 17
Nem: Leányzó
Csillagkép: Sárkány, képes tüzes lávát idomítani, amit meg is kövesíthet
Tulajdonságok: Heves és csipkelődő, nincs sok barátja, de ezt nem is tartja szükségesnek. Neki senki nem tud parancsolni, fékezhetetlen és csökönyös, ráadásul könnyen megharagszik. Utálja, ha alábecsülik, ha lenézően bánnak vele, ilyenkor legszívesebben széttépné az illetőt. Igazi lázadó, forrófejű, előbb cselekszik, csak azután gondolkodik. Jól harcol, lány létére nem éppen gyenge, legfőbb ügyessége pedig a kard forgatása. Jobb szeret egyedül lenni, ha mérges, azt vagy elfojtja, vagy az illetőt megfojtja, de mivel utóbbit nem teheti, megelégszik azzal, ha egymagában gyakorol. Ilyenkor egy fatönköt vagy hasonlót vágcsál fegyverével, és magában fortyog, ebben az állapotában jobb hozzá sem szólni. Azért vannak érzései, kis tőrrel néha szobrokat farigcsál, amikor épp nincs jobb dolga. Bár ez ritka eset. Titkon igaz barátokra vágyik, akikkel megoszthatja érzéseit, de csak az válhat barátjává, aki megmássza a maga köré épített "falat".
Történet: Apját nagyon régen látta, mielőtt az elhagyta a családjukat, így nem is sokat tud róla, még annyit se, hogy él-e még. Nem hiányolja látványosan, mert ha szeretné őt, most itt lenne, de legbelül szomorú emiatt. Is. Meg amiatt is, hogy sosem voltak barátai. Egyetlen barátja egy Suzy nevű leány volt, de az is rútul cserbenhagyta, méghozzá nem is akárhogy. Kiadta legféltettebb titkát az osztálynak, azok pedig kinevették, mert a bizonyos titok egy kínos videó volt. Scar nem árulta el szüleinek a dolgot, valami méltóságteljes makacsság által vezérelve. Helyette ezentúl kegyetlenül bánt társaival, a szülőknek mindig csak a panasz érkezett verekedős lányukról, és hiába akartak elbeszélgetni vele, az elzárkózott a dolgok elől. Végül elköltöztek szülőhelyéről, a Connecticut-i Hartfordból, és ebben a városban kötöttek ki.
Kinézet:
Ügyel a kinézetére, a kihívó ruhák a kedvencei, azon belül is a piros. Haját is ilyenre festette.
Egyéb: Kardja: (fogója rövidebb és pengéje hosszabb.)


Név: Connor Hood
Kor: 15 év
Nem: Fiú
Csillagkép: Vadászebek, különleges érzékekkel lett megáldva. Sokszor jobban hall, lát, szagol, tapint és ízlel, mint a többi ember. Továbbá nagyon jó harcos.
Tulajdonságok: Connor egy vakmerő, talpraesett, eszes srác, aki minden helyzetből kivágja magát, vagy a fejével, vagy az íjával. Jó harcos, szereti az íjászatot, az erdőt és "mindent, ami a földből nő". Tágra nyílt szemmel járja a világot, minden apró részletre ügyel, semmi sem kerüli el a figyelmét. Pontos és precíz, emellett megbízható, ha valamilyen feladatot bízol rá, akkor azt száz százalék, hogy megcsinálja. Inkább számít erdésznek, mint hercegnek, ezért is parázik az iskolától, mivel véleménye szerint nagy valószínűséggel megbukik majd. Kicsit talán irányításmániás, és merev, de amúgy szerethető srác. Romantikusabb lélek, mint neme többsége, ráadásul a hölgyekkel kifejezetten előzékenyen és udvariasan bánik. Bátor lélek, de nem biztos, hogy lenne elég mersze nyíltan szerelmet vallani egy lánynak, az kissé nagy falat volna neki. Bár ki tudja...
Történet: Egy kis erdei házikóban élt valahol, elvonultan a város zajától. Kicsi korától fogva érdekelte a természet, s mivel ott volt a közvetlen közelében, fel is fedezte azt. Találkozott már mókusokkal, őzekkel, sőt egyszer egy vaddisznóval is, amint kicsinyeit kísérte. Mikor iskolás lett, nemes egyszerűséggel a városba vitte minden nap. Megtanulta a nyomolvasást, ért a növényekhez, ráadásul remekül céloz fegyverével, ám mindezek ellenére úszni nem tanult meg. Apja büszke volt harci ügyességére, ezért egy próbát kellett végrehajtania; lelőni egy vadat. Connor talált is egyet, rászegezte fegyverét, megfeszítette a húrt... és nem. Képtelen volt megölni azt az ártatlan állatot, apja sürgető tekintete ellenére. Akkor nagyon rosszul érezte magát, amiért gyáva volt és csalódást okozott. Később kiheverte, de gyilkolni azóta sem tud. Alig pár hónapja a városba kültözött.
Kinézet:


Aurum (Au-chan)

Név: Alfred McLogan (Al)
Nem: Fiú
Kor: 17
Tulajdonságok: Közönyös és számító ember, aki semmibe veszi az érzelmeket, legyenek azok a sajátjai vagy épp máséi. Feleslegesnek gondolja őket, az emberi léttel járó elkerülhetetlen hátrányoknak, amiket ki kell küszöbölni. Ennek a mentalitásnak köszönhetően az arca is érzelemmentes, kifejezéstelen, nem szeret mosolyogni vagy bármilyen más érzelmét kimutatni, a dühöt és az utálatot leszámítva. Hűvös és kritikus, azonban az érzelmi világában bekövetkezett hiányokat az intelligenciájával és a logikájával pótolja. Szokatlanul okos ember, könnyen mutatja meg másoknak a dolgok teljesen új megvilágítását, hamar felfigyel az apróbb, de annál fontosabb részletekre. Nagyra becsüli a tudást és a stratégiát, harc közben ő maga is ezekre támaszkodik, imádja a pontos terveket és a meghatározott napirendeket. Nehezen tud kijönni az emberekkel, mert bár van benne egy adag jóindulat is, de ezt mások számára olyan hidegséggel tudja csak kimutatni, amit a legtöbben a legjobb szándékával együtt sem értékelnek. Emiatt van amikor szomorú és kétségbeesett, elvégre képtelen kapcsolatot létesíteni másokkal, de ezt még magának sem vallja be, sőt, gyűlöli a saját esendő oldalát, amit képtelen elnyomni. Nem akar másoknak ártani, de az érzelmek semmibe vétele miatt ez meg szokott esni vele, ezért szinte nincsenek is olyanok, akik kedvelnék őt.
Történet: Törvénytelen gyermekként született, soha nem ismerte az apját. Nehéz körülmények között nőtt fel, szegénységben, már-már a nyomor határán. Kisebb korában az anyja rászokott az alkoholra, gyakran megverte őt vagy szedett össze idegen férfiakat. Ekkoriban kezdte el semmibe venni az érzelmeit, mert könnyebb volt számára értelmetlen, a külvilág által kiváltott céltalan kémia reakcióknak tartania őket, mintsem megélni a fájdalmat. Ez idővel egyre könnyebben ment neki, hatéves korában pedig rátalált a könyvek világára, így végleg el tudott menekülni a saját életéből is. Nyolcéves kora környékén az egyik tanára felfigyelt rá, és beajánlotta egy bentlakásos intézménybe, ahová ugyan először nem akarták felvenni, de végül engedtek neki. Itt jött rá először, hogy mennyire más a többi gyerek élete, mint az övé, aki egy lehetetlen közegben nőtt fel. Ennek hatására a kitárulkozás helyett csak még jobban magába zárkózott, a magányt sokkal jobban becsülte az emberek társaságánál. Elvégezte azt az iskolát, majd több munkát is elvállalt, így sikerült beadnia az anyját rehabilitációra, az élete pedig kezdett egyenesbe jönni. Jelenleg is egyedül él, egy rendezett és tiszta lakásban, és folytatja a tanulmányait.
Csillagkép: Orion, ehhez tartozó képessége a “Részleges Halál”. Az Orion csillagképet néhány kultúrában a Kaszásnak is nevezik, és gyakran összekötik magával a halállal is. Al képessége az, hogy képes egy adott szervre koncentrálva legyengíteni az ellenfeleit, ha akarja, akkor ezt a szervet tetszőlegesen el is pusztíthatja. A képessége egy bizonyos fokon túl visszavonhatatlan, maradandó károkat is tud okozni az élőlényekben, és nagy koncentráció szükséges hozzá, így “véletlenül” senkinek sem tudna ily módon ártani. Ez a képesség a harctéren nem túl hatékony, így általában soha nem öl kizárólag ezzel, inkább csak legyengíti az ellenfeleit, majd a fegyverével teríti le őket. (Nem tudom, ez így megfelel-e, ha máshogy gondoltad a képességet vagy valami gond van vele, akkor átírom^^)
Kinézet:

Magas, azonban nem túl erős testalkatú, senki sem nézne ki belőle nagyobb fizikai erőt. A haja és a szemei sötétek, ez pedig a sápadtságával párosulva szinte kísértetszerű megjelenést kölcsönöz neki. Nagyon halkan lépked, a mozgása elegáns és kecses, az átlagosnál talán valamivel megfontoltabbnak és lassabbnak tűnő.
Egyéb: Ez a kardja, amit elsődleges használ harc közben:


Név:  Wayne Jackson
Nem: Férfi
Kor: 22
Tulajdonságok: Komor és határozott, erős ember, aki mostanra már kizárólag a harcnak él. Régebben vidámabb volt, szeretett nevetni és viccelődni, azonban az életében történt rossz események fokozatosan vették el a jókedvét, kiölték belőle a régi, kedves énjének nagy részét. Keveset mosolyog, de akkor őszintén, mindig figyelmes az emberekkel, és a múltjából okulva soha nem ítél el senkit sem, legyen az bármilyen szörnyű ember is. De még így is erősen kritikus hozzáállása van, ami azt illeti, magát sem ítéli meg túl pozitívan, sokszor túl magasak az elvárásai önmagával szemben. Nehezen bocsátja meg a hibákat, főleg ha azok elkerülhetőek lettek volna. Jó mentor, szereti az embereket, főleg a gyerekeket és erősen védelmező alkatú. Nem tűri a gyengébbek elleni erőszakot, komoly erkölcsi kódexe van, soha nem bántana senkit sem az ellenséget kivéve, de még azzal is igyekszik kíméletes és gyors lenni. A felesleges durvaságért könnyen megharagszik bárkire. A harcossá válása előtt is tanult harcművészeteket, és már akkor is komoly bajban volt, ha lányok vagy fiatalabbak ellen kellett harcolnia, legtöbbször inkább hagyta magát összeveretni, mintsem hogy megüssön egy nála gyengébbet. Ezzel volt, amikor megsértett pár embert, de ez a fajta hozzáállása a legnagyobb jó szándékából fakad, így a legtöbben hamar megbocsátják neki, de persze nem mindenki.
Történet: Egy kétpetéjű ikerpár idősebb tagjaként született, mindig is ő védelmezte a kishúgát, Lilyt, akit a világon mindennél jobban szeretett. Ők ketten kívülről alig hasonlítottak egymásra, inkább tűntek két egykorú gyereknek, mintsem ikreknek. Bár kívülről mások voltak, azonban a természetük nagyon hasonló volt, már kiskoruktól kezdve rendesek és önzetlenek voltak, a szüleikhez hasonlóan, akik egy kórházat vezettek. Nagyon közel álltak egymáshoz, bármit elmondhattak a másiknak és mindenben segítették egymást. Később, tizenöt éves korukban mindketten csillagharcosokká váltak, és megkapták a saját csillagképüket. Boldogok voltak, hogy így is segíthetnek másoknak, de Wayne mindig nagyon aggódott Lily miatt, és mint kiderült, nem alaptalanul: két évvel később a lány túl nagy kockázatot vállalt az egyik csatában, és halálos sérüléseket szerzett. Attól fogva Wayne nem volt ugyanaz az ember, ha nem lettek volna ott számára a barátai és a szülei, akiket nem akart magukra hagyni, akkor lehet a kishúga után ment volna. Így életben maradt, és foggal-körömmel kapaszkodott minden másba, amit fontosnak tartott az életében, így a harcba is, gyakran szerzett maradandó sebhelyeket. Később, a legutóbbi, legnagyobb csatában a legtöbb barátja is meghalt, ő is súlyos sérüléseket szenvedett, de végül túlélte. Ez volt számára a végső csapás, az idősödő szülein kívül nem maradt senkije sem. Most a csillagképek megmentésén igyekszik, segít az új harcosok megtalálásában.
Csillagkép: Taurus, vagyis a Bika, ebből adódó képessége az emberfeletti fizikai erő. Képes nagyon nehéz tárgyakat is hordozni, a csapásai pedig, ha mindent belead, akkor pusztító erejűek tudnak lenni, ebben segítségére van a fegyvere is. Ennek a képességnek a hátránya a csökkent sebessége a támadások között, így olyan társak nélkül, akik fedeznék, könnyebben és hamarabb megsérülhet. Az állóképessége is jó, így a normálisnál tovább képes talpon maradni, de persze az ő erejének is bőven vannak határai, mert a támadásokhoz nagy erő szükséges, ezért még ezzel együtt is hamarabb kifáradhat egy harc során.
Kinézet:

187 centi magas, nagyon izmos és atlétikus testalkatú. A sebhelyei miatt elég veszélyes embernek tűnhet első látásra, egészen addig, míg valaki meg nem ismeri és rá nem jön, hogy nincs semmi félnivalója.
Egyéb: Fegyvere, aminek elég komoly súlya van, ezért hordozni sem túl könnyű:


Név: Hope Powell
Nem: Lány
Kor: 17
Tulajdonságok: Céltudatos és higgadt, megbízható lány, aki ugyan nagyon kevés munkát hajlandó elvállalni, de az összes ilyen feladatába maximális energiát és teljesítményt fektet. A dolgokat azok egészében szemléli, praktikus ember, aki mindig két lábbal áll a földön, emiatt azonban néha nehéz elvonatkoztatnia a valóságtól. Empatikus, de nem mindig a dolog jó oldaláról, gyakran próbál manipulálni másokat vagy kipuhatolni a gyenge pontjaikat, hátha jól jöhetnek majd a későbbiekben. Bár az emberi érzelmeket és mimikát remekül ki tudja ismerni (elméleti szinten), azonban magukhoz az emberekhez nehezen tud viszonyulni, gyakran mond olyan dolgokat, amik nem illenek a szituációba vagy éppen megbotránkoztatnak másokat, de ezt ő sokszor nem is érzékeli. Ő maga is elég szarkasztikus és cinikus tud lenni, ennek ellenére azonban van, hogy ezt másoknál nem ismeri fel. Már próbálták randira is hívni, de eddig senki sem járt sikerrel, ugyan nem azért, mert visszautasított volna bárkit, hanem egyszerűen csak általában nem érzékeli a közeledést, de ha igen, akkor sem tud mit kezdeni vele. Alapvetően nem akar ártani másoknak, habár nem is a többi ember segítése a célja. Tökéletesen megvan egyedül is, de értékeli az intelligens társaságot is, legyen bárki a partnere ebben. Ilyenkor szívesen beszélget, sőt, akár a rá nem jellemző szószátyár oldalát is megvillanthatja. Ha akar, tud nevetni is, és a testvérei tanácsa lévén igyekszik az olykor nem is létező barátságosabb arcát mutatni a többiek felé, több-kevesebb sikerrel.
Történet: Egy gazdag és befolyásos család egyetlen és legfiatalabb lánygyermekeként született, emiatt nem nagyon irányult rá a szülei figyelme és szeretete, ez inkább a fivéreinek jutott ki. Fiatalabb korában magántanuló volt, szinte nem is találkozott korabeliekkel, így soha nem tanulta meg igazán, hogy kellene barátkoznia vagy helyesen viszonyulnia másokhoz. Amikor végül tizennégy éves korában egy központi iskolába került, azonnal kiszorult az osztály peremére, különc természete révén. Idővel az ismerkedési nehézségeit az udvariassággal kezdte el kipótolni, mert feltűnt neki, hogy a legtöbb helyzetben ez beválik. Páran próbáltak belekötni is, de olyan szinten nem törődött a szóbeli, ritkábban fizikai bántalmazással, hogy hamar ráuntak. Mostanában a napjai többségét egyedül tengeti, néha próbál szóba állni másokkal, a próbálkozások után pedig hazatér a saját hideg családi környezetébe.
Csillagkép: Nyúl, ehhez kapcsolódó képessége az emberfeletti gyorsaság és reflexek, utóbbi a másikból ered, mivel a gyorsulás közben szüksége van rá, hogy időben érzékelje az őt körülvevő környezetet. Az ereje hátránya ugyanaz, mint Wayne-nél: hamarabb kifárad, és rengeteg energiát kell bevinnie ahhoz, hogy hozza a formáját, de rövidebb harcokban komoly ellenfél tud lenni. Bár gyors, de a fizikai ereje nem nagyobb egy átlagos emberénél, így szüksége van a fegyverére, hogy a lehető leghatékonyabban tudja felvenni a harcot a szörnyetegekkel szemben.
Kinézet:

163 centi magas, vékony, de viszonylag izmos lány, tipikus atléta alkat. Általában egyszerű, sötétebb színű ruhákat hord, de szereti a szép ékszereket, főleg a nemesfémekből készülteket.
Egyéb: Fegyvere:


Szunyogmatka(-senpai)



✧Név✧ Daniele e Nataniele Rossi
✧Kor✧ Tizenöt évesek mindketten
✧Nem✧ Hááát… fiúckák :3
✧Háttér✧ Az ikreknek magányos gyermekkora volt, szüleik állandóan úton voltak, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani a gyerekeknek. Ez meg is lett, mindenük megvolt, amire csak vágytak, de semmilyen apró tárgy nem kárpótol egy szülinapot, amin nem tudtak megjelenni anyáék, mert megint valami ostoba biznisztrippen vannak ki tudja, hogy merre. Sokáig nem tudták pontosan mit is jelent az, hogy anyai és apai szeretet, csak elképzelésük volt arról, hogy milyen is lehet és a végén már nem is igazán érdekelte őket. Nem volt senkijük egymáson kívül és nem is akartak senkit. Nagyon jól megvoltak a saját kis világukban, mindent együtt csináltak. Nem bíztak senkiben, nem voltak barátaik, mert nem álltak szóba senkivel. Ez így ment a suliban is. Nem szóltak hozzá másokhoz, elvoltak maguknak, mindig csak együtt játszottak és különcségük miatt az évfolyam alfája sokszor kikapta őket a többiek közül. Ez volt nagyjából harmadikban. Rengeteget szekálták őket, még annál is jobban kiközösítették, mint amennyire ki voltak és nem csak mentálisan, fizikailag is bántották őket főként a méretük miatt, valamint sportjuk miatt, ami mindig is jelen volt az életükben. A jégen nőttek fel, mondhatni korcsolyázni hamarabb tanultak meg, mint járni, ez anyjuknak köszönhető, ő mutatta be nekik a műkorcsolya gyönyörű világát. Nem mindenki bántotta őket, voltak, akik távolról figyelték az eseményeket, ők voltak azok, akik végül megelégelték, hogy ezt teszik és egy alkalommal, mikor már tényleg túlment az évfolyam minden határon megvédték őket, amiért rendkívül hálásak voltak. Gyakorlatilag innentől kezdtek ténylegesen élni. Barátokkal megspékelve és belekezdtek a szociális életbe. Új embereket ismertek meg és kezdtek megnyílni a világ felé és megtanultál élvezni az életet. Tök jóóó :’333
Deh... Velencében születtek és ez után még úgy körülbelül hat évig ott is éltek, csak utána költöztek oda, ahol a szerep játszódik. Kiválóan beszélik az olaszt és az angolt is.
✧Jellem✧ Két sokat mosolygó fiú, ki a világ pozitív oldalát nézi. Arcukon mindig van egy apró mosoly, melyet nem lehet róluk levakarni. Visszafogott és komoly, de ugyanakkor két jópofa kisfiú, aki imád játszani. Csak nem mindegy, hogy mivel. Virtuális világ az otthonuk, és inkább vallanák Los Santos-t otthonuknak, mintsem azt a házat, ahol él. Szerencsétlen fiúcskák, mivel képesek bármit összetörni. Lyukas markúak és gyakran megbotlanak mindenben. Vagyis csak Nate. Daniele azért ennél magabiztosabban mozog. Általában. Egyébként barátságos, mindenkiben a jót látó emberek, akik „enyhén” egoisták és piromániások is. Vagyis most már a jót látják az emberekben, bár a szivatás a lételemük és, ha valakiben meglátják az áldozatuk, azt csúnyán lealázzák, de amúgy jófejek. De ha meglátod a fejükön azt a „Támadt egy ötletünk” mosolyt, akkor jobb, ha futsz, mert az az ötlet egyenlő azzal, hogy elkezdődött a III. Világháború. Az „Oops” meg annyit tesz, hogy elindítottak egy nukleáris bombát, vagy hasonló. Nate szemüveges, de nem az imént említett ’kütyüzéstől’, hanem örökölte szüleitől. Kiskora óta fején van és, ha leveszi, akkor nem mondok nagyot azzal, ha azt mondom semmit nem lát. A színes pacákon kívül. Lassan két éve, hogy kontaktlencsét hord, de szeme sosem szokta meg rendesen, így inkább a hagyományos üveg mögötti életet választotta. Csak bizonyos eseményekkor szánja rá magát, hogy betegye, mert akkor muszáj neki. Bár~ mostanában egészen rákapott, így inkább azt látjuk, hogy be van rakva. Nem a nagy keretet. Azt csak akkor hordja, ha a számítógépen játszik. Ja, és csokoládé függőségük van. Mindkettőjüknek. (:3) Ja és rendszerint játszák a „Találd ki, melyikünk Daniele?” játékot. Mindkettejüknek kifogásolhatatlan kézügyessége van a rajzoláshoz, különleges rajzstílusuk van, és az érdeklődésük is a művészet felé hajlik. Teljesen jó. Igazából van pár igen apró különbség még közöttük. Nate higgadtabb és nyugodtabban képes kezelni a dolgokat és kicsit nehezebben kezeli a tragédiákat. Mindig hamarabb gondol másokra, minthogy a saját javait szolgálja, míg Dani inkább a hangosabb, lobbanékonyabb fajta. Viszont együtt ugyanolyan hangosak és felvágósak. Imádnak másokkal versenyezni, mert tudják, hogy túlnyomó többségben úgy is ők nyernek, mert ugye ketten vannak és ketten minden könnyebb. Így elérik azt, amit akarnak. Viszont, ha valami történik és külön kell válniuk akkor már megy a kétségbeesés, hogy ugye jól van meg ilyenek és, ha csak tíz perc is telt el anélkül, hogy látnák egymást úgy esnek a másiknak, mintha már vagy harminc éve nem látták volna a másikat. És akkor tanúi lehetünk egy cuki tesós pillanatnak (:3). Nate súlyos problémája van, amire érdemes mindig figyelni, mégpedig, hogy már lassan két éve leukémiában szenved, mellé járulva hozzá egy pánikbetegség is, de mindig is félt az orvosoktól is és maga a tű gondolata is elborzasztja, így akárhányszor próbálták betenni kórházba mindig ellenkezett és képes lenne mindenkit lerúgni, ha csak felvetik a gondolatot. Foggal-körömmel képes küzdeni ellene.
✧Csillagkép✧
- Daninak a daru; Oldalán található két hosszú kard, mely a daru két szárnyát jelképezi, valamint hatalmasakat képes ugrani, amitől olyan, mintha repülne. (wat) Hozzá nem fűződik legenda, de aranyos, hogy mindkét csillagkép Hermészhez köthető^^
- Nate-nek a lant; van egy lantja, amit olyan frekvencián képes megpengetni, ami legyengíti azokat a bigyulákat, amik ellen harcolnak, valamint íjként is helyt áll, ugyanis húrjai nyúlékonyak, tökéletesek egy nyíl kilövésére. A mitológia szerint a lant képes megmenteni a biztos haláltól.
✧Kinézet✧ Körülbelül százhatvan centiméter magas és rettentően karcsú fiatalemberek genetikájuknak köszönhetően. Izmosnak izmosak, pont annyira, mint amennyire egy hetedikes kisfiúnak kell és rettenetesen hajlékonyak. Mindenük. Arcuk tiszta, pattanásmentes, egyedül egy anyajegyük van, ami jobb oldalt, az arccsontjukon helyezkedik el. Szemöldökük vékony, enyhén íves, hajukhoz hasonló árnyalatú, mely világos, barnás, de inkább bézshez hasonló szemeik felett ékeskedik, melyet gyakran természetes hatású sötét, vöröses színű nem is hosszú, de nem is annyira rövid hajuk takar el. Hajkoronájukat általában úgy hagyják, ahogy felkeltek, azaz amolyan pumukli kinézettel, de, ha alkalom adódik rá, akkor fel van zselézve. Különleges ismertető jelük, hogy Daniele haja jobb oldalra van simítva, míg Nate-é balra, de gyakran cserélnek ezzel is a többieket szivatva. Ajkaik vékonyak és halvány rózsaszínek, felettük egy apró, hegyes orrocska helyezkedik el. Bőrük szinte fehér, mint a porcelán. Mindig belebújós pulóvert látunk rajtuk, és naponta más színű magas szárú vászon tornacipőt. Nem az a feltűnési viszketegséges egyének, így öltözékével inkább beleolvadnak a tömegbe, ami egyáltalán nem zavarja őket, sőt, örülnek is neki. Ebből is látszik, hogy a srácok tényleg ugyanúgy néznek ki. Szóval, ha nem látszik, hogy merre áll a hajuk, akkor lehetetlen megkülönböztetni őket. Így már érthető a „melyikünk Daniele?” játék, mi? Bár azóta kicsit változtattak a dolgokon, rájöttek, hogy jó az, ha meg tudják mondani, melyikük kicsoda. Nekik is jobb érzés, ha két külön személyként néznek rájuk és mivel ezt csak úgy tudják megoldani, ha változtatnak kicsit a megjelenésükön Dani úgy döntött, hogy a haját feketére festi, aminek Nate-nek először nem igazán örült, de utána megtetszett neki.
✧Pikcsörtájm!✧
Daniele kardja: Ebből van neki kettő :3


Cicuska :3(jómagam)


|Név|: Sage Knight
|Nem|: Lyány
|Kor|: 19 (Azért, hogy ő ne legyen már suliban.)
|Háttér|:A családfája tele volt csillagharcosokkal. Már rég óta felállt a hagyomány, hogy az anya a fiának csak azt engedte meg, hogy más csillagharcossal házasodjon, hogy a családfának a következő utódjai is csillagharcosnak szülessen. A lány ezért is csillagharcos. Viszont az anyja nem volt az. Az apja már belefáradt, hogy nem eshet a családból senki szerelembe és mások döntik el kit szerethet. Elszökött és találkozott egy nővel, akibe beleszeretett. A lány szülei csillagharcosok voltak, mégsem lett ő maga az. A családja kitaszította. Viszont megismerte Sage édesapját, akibe beleszeretett. A férfi úgy döntött hazamegy, megmutatja a szerelmét családjának, még akkor is, ha a nő nem volt csillagharcos. Az anya nem akarta engedni, hogy házasok legyenek, de a férfi nem hallgatott az anyjára. Összeházasodtak és lett egy lányuk: Sage. Eléggé introvertált volt már akkor is, saját szüleivel sem beszélt sokat. Egy nap a nagymamája haragja elég nagyra nőtt, hogy felbéreljen valakit aki megöli a családját. Nem lett volna semmi baj, annyit mondott a nő, hogy mindenkit öljön  meg aki a házban lesz akkor, amikor menni fog. A gyilkos pedig egy családi összejövetelkor érkezett, amikor szinte mindenki a családból ott volt. Kivéve Sage. Ő az udvaron játszott. Mikor bement annyit látott, hogy az édesapja és édesanyja holtteste a szoba közepén van egy rakás másik holttesttel. A kislány odament, megsimogatta az apja arcát, az anyjának még egy utolsó puszit adott és elindult a városba. Éjjel volt már, egy szörny meg is támadta őt. Egy csillagharcos nő megmentette. Megkérdezte, hogy ilyen fiatalon, amikor ilyen késő van miért mászkál az utcákon. A lány elmesélt neki mindent. A nő ledöbbent és hazavitte a lányt. Elkezdett iskolába járni és egy normális életet élni. Viszont a történtek csak még zárkózottabbá tették őt. Egyre kevesebb emberrel beszélgetett és ahogy nőtt egyre inkább a munkájára kezdett összpontosítani. Ekkor megkérték, hogy látogassa meg az iskolát és segítsen a csillagharcosokon. Elvállalta.
|Jellem|: Kedves és vidám személy, de ezt az arcát kevesen látják, mivel senki nem tud igazán közel kerülni hozzá. Akiknek még is sikerül a vasbörtönbe jutni amit maga köré épített, azokat közel fogja tartani magához és vigyáz rájuk. Aki először meglátja eléggé bunkónak írhatja le, hisz nem szokása visszaköszönni és sosem indít beszélgetést. Legtöbbször csendes és visszahúzódó ezért nem szereti ha valaki is megzavarja az ő nyugalmát. Nem édesszájú és nem válogatós, viszont vegetáriánus. Nem szereti a hús ízét. Szeret énekelni, a hangja is elég szép, még anyjától örökölte. Sokszor szokott zenét hallgatni, leginkább a klasszikust kedveli, de minden zenefajta megfelel neki. Állatbarát, régen volt egy macskája. Nem volt sosem szerelmes, sosem volt senki aki csupán tetszett volna neki, nem csókolózott. Eléggé tudatlan ebben a témában, elvégre nagyon barátai sem voltak. Igaz, nem kedveli az embereket, de sosem hagyná őket meghalni, vagy megsérülni. Hiszen ő nem azért utálja őket mert azok akik, hanem azért mert nem kedveli azt, ha sokat kell szocializálódnia. Egész segítőkész. Maximalista, mindent a legjobban akar teljesíteni. Keveset alszik, minél többet szeret tevékenykedni, de nem hiányzik neki az alvás túlságosan. Bátor, szinte semmivel nem lehet megijeszteni, viszont utál minden ízeltlábút. Nem fél tőlük, de amint meglát egyet annak pár pillanat múlva el fog járni egy táncot a halállal. A kinézete sosem érdekelte túlságosan, de mindig törődött vele, mivel ha semmit nem tenne vele, mindenki leszólította volna, hogy milyen ronda és csak még többet kellett volna szocializálódnia. Szeret olvasni, szerinte aki olvas az több száz életet élhet, míg aki ezt hanyagolja csupán egyet. Senkit sem ítél el igazán, mindig úgy van, hogy szeresd azt amit, vagy akit, engem nem érdekel, hisz nem az én dolgom.
|Csillagkép|:Horologium, avagy az ingaóra. Le tudja lassítani az időt, viszont ő tovább tud gyorsan mozogni benne. Nehéz elmagyarázni, de olyasmi mint mikor a Hellblade-ben Senua fókuszál. Van egy kardja emellett.
|Kinézet|:Haja sötétbarna,egy kis fekete árnyalattal benne.Szeme szintén barna. Orra pisze, szája telt. Magassága 165 centi. Ruhastílusa egyszerű,fehér, szürke, esetleg fekete pólókban és pulcsikban merül ki és egyszerű farmerekben.


¤Név×:Areum Jeong
¤Kor¤:16
¤Nem¤:Lejányzócska
¤Háttér¤:Egy szokványos családban nőtt fel koreában, mivel édesanyja és édesapja is koreai. Volt egy bátyja és egy kutyájuk. Az első iskolai éve elején elköltöztek európába. Nem nagyon sikerült neki a beilleszkedés így inkább mindig magában rajzolt és babázott. Tipikus lány volt, szerette a rózsaszínt és minden lányos dolgot. Viszont a többi gyerek bántotta őt, mert "furcsa" volt mivel nem beszélgetett szinte senkivel az osztályból. Néha ezek csak verbálisak voltak de sokszor ez elment addig, hogy több fizikai bántalmazás is érte. Mikor már kék-zöld foltokkal jött haza az iskolából a szülők tudták, hogy a lányukat bántják az iskolában. Először a tanárhoz fordultak, de az nem sokat törődött ezzel, így a rendőrségre mentek. Az egyik gyerek aki bántalmazta Areumot eléggé befolyásos szülei voltak, így a rendőröket is elintézték. A család úgy döntött, hogy megint elköltöznek: a városba, ahol a történetünk zajlik. A lány ekkor tíz éves volt. Az új helyen senkit sem érdekelt a lány, eléggé egyedül volt mindig, de legalább senki nem bántotta. A bátyja beiratkozott egy egyetemre és elhagyta a várost, ami csak még mélyebbre taszította a lányt, mivel a bátyjával közel álltak egymáshoz. Viszont a lány élte tovább az életét. Később a városban lévő művészeti középiskolába ment, mivel megszállottja lett a rajzolásnak. A szüleitől kapott egy tablet-et amin elkezdett rajzolni és a művészetét megosztani a világgal az interneten. Ez adott neki erőt és célt. Egyre többen követték és támogatták a munkásságát, alkották újra a műveit. Így elhatározta, hogy a jövőben is ezt fogja csinálni. Amikor megosztott egy képet magáról már az utcán is felismerték páran ami sok boldogsággal töltötte el őt.
¤Jellem¤: Eléggé visszahúzódó, félénk lány, viszont sokszor meg tud nyílni. Próbál mindenkivel kedves lenni és úgy bánni velük mint egy emberrel. Néha eléggé szarkasztikus a humora. Hatalmas művész, sok dolgot próbált már, kiskorában járt szobrász szakkörre és egyéb kreativitást igénylő órákra, így eléggé tehetséges minden hasonló dologban. Egész szép hangja van, viszont nem sokszor énekel, az nem az ő asztala. Sosem szerette ha túl sok figyelmet kap, éppen ezért vannak kettős érzései a követőivel való találkozásoktól. Oda van a zenéért, a legtöbb rajzát egy szám inspirálta. Animézik és egy-két népszerűbb játékkal is játszott már. Mostanában elkezdett cigizni, amit a szülei elől titkol. Nem szokott sokat beszélni a szüleivel, legtöbbször a szobájában van és rajzol vagy egyéb hobbijait űzi. A haját néhány éve befestette, aminek a színét azóta is imádja és hordja. Imádja a háziállatokat, leginkább a cicákat, oda van értük. Már kiskorában is imádta őket, de csak pár éve jutott el odáig, hogy szerzett magának egy sajátot. Pozitív ember, mindig próbálja a dolgok jó oldalát nézni és mosolyogni, akkor is ha az nagyon nehéz neki. Sokszor idézi fel azokat az időket amikor a kék és zöld foltok az apró testét beborították, de mindig arra lyukad ki, hogy felesleges ezen gondolkoznia. Mikor még nem a művészeti iskolába járt akkor nagyon gyenge volt minden tantárgyból, épp ezért is örültek a szülők amikor a lány az új iskolából jobbnál jobb jegyekkel jött haza. Kávé nélkül nem tud felkelni, néha még nap közben is szokott inni egy bögrével, viszont sosem viszi túlzásba, legalább is próbálja, nem túlzásba vinni.
¤Csillagkép¤: Lynx, avagy hiúz. A különleges képessége az, hogy az éjszaka leple alatt is tisztán tud látni mindent és sokkal messzebbre tud látni mint egy átlagos ember vagy csillagharcos. Emellett van három hosszabb fekete kése fegyverként.
¤Kinézet¤:Barackszínű, narancssárgás haja van, amit először csak néhány hónapra, majd később véglegesen befestetett. Nem visel sok sminket, ha visel akkor sem túl feltűnőt, maximum valami természeteset. A ruhák terén nem túl válogatós, de szereti a kék pólókat, amikben rendesen tud mozogni és a farmereket. Magassága 165 centi, szemei barnák. Szereti a chokereket.
¤Egyéb¤:Van egy fehér lány cicája, Charm.


Speedpaintwolf


Név: Sky Hunt (ismertebb nevén a csillagharco
Nem: lány
Kor: 20
Háttér: A családja nem volt tiszta vérű csillagharcos család, ugyanis az édesanyja csillagharcos volt és az apja csupán ember. Örökletes volt a vérvonal, viszont a testvérei már nem örökölték anyja tulajdonságait. Sima lányként született, akin pár évvel később különös anyajegyek jelentek meg. Ugyebár normális volt, az anyja pigmenthibáknak minősítették. De aki ismerte és összehasonlította vele a Skorpió csillagképpel, "Skorpiónak" keresztelte el. Ez így ment egész élete át, míg csillagharcossá nem vált. Ismerte leginkább a vele egyidős csillagharcosokat (aki Wayne és Sage is beletartozik). A nagy harc során elveszítette ismerőseit és barátait, így a nagy harc során lelki sebeket is szerzett. Ennek ellenére is folytatja a harcot és ugyanúgy az új csillagharcosok tréningjében is.
Jellem: Pozitív lány ezernyi aktivitással. Ebben egyetértenek a barátai is. Szeret mások társaságában lenni és ott beszélgetni a vele történt vicces helyzetekről. Túlságosan élénk gondolatai vannak, ezért félreérthető mondatai soha nem maradnak el. Ami titok, el nem hallgatja. Jobb, ha az emberek rá nem bízzák titkaikat Sky. Édesszájú, szereti az édes süteményeket, főleg a habos tortáktól, egészen a kis süteményekig. Anyajegyeiről annyit, hogy éjszaka villannak fel a lények közellétét érzékelve. De amit nem ismernek fel olyan, az a kegyetlen és agresszív természete. Ettől erős és magabiztos. Szeret szabadidejében sütni és órákon át aludni. Közben lusta és a tevékenysége mindig éjszakára nyúlik érettségije után. Nappal használja ki az alvást, de néha egy egész napot képes ébren maradni.
Csillagkép: Skorpió. Ezzel egyenlőre fejleszthető három főképessége van. Az első a "Méregostor csapás", amivel a fegyverének pengéje kinyílik négy-öt méterre és nagy erejű csapásokkal képes elintézni az ellenfelét. Második a "Méregtövis", ami a saját anyajegyeinek a felvillanása ad erőforrást. Ez azt jelenti, hogy amikor fel van töltve az energiája, akkor lecsap a mérgezett kardjával és az ellenség egyik lábára összpontosít, ezzel fájdalmat okozva. Végül a "Antares-i csillogás", Sky legfőbb képessége. A szívén lévő anyajegy felvillan vöröses fényben (a kardjával együtt) és megszúrja az ellenfelét. Emellett még tartozik hozzá, hogy anyajegyei fluoreszkálódik a sötétben, ezzel láthatóvá teszi magát.
Kinézet: Fekete színű haj összefogva, de ki van engedve a haja nappal. Sápadt fehér bőr sötétbarna anyajegyekkel, ami a skorpió csillagjegyet lehet összekötni vele. Szemei kékek. Magassága 170 centi. Nappal:
Éjszaka:
Egyéb: Van egy ostor kardja, mint fegyver. A kard hosszúsága 120 centi hosszú, míg kinyitva 4-5 méterig kinyúlhat.


Walker Joins (még nincs befelyezve a karaktere.)


Név: Diamante Royale
Kor: tizenhat esztendő
Nem: L Á N Y
Jellem: Igazából kedves ha jobban megismerik, már ha valaki egyátalán megakarná ismerni, hisz elsőre eléggé undok és óvatos mindenkivel, kivéve a fiú nemmel. Na, velük sokkal jobban kijön, mint saját nemével. Kiskora óta a foci és a jéghoki a szenvedélye, és mivel ez nem igazán kedvelt téma a nőknél, inkább a fiúkhoz fordul, ha ilyenekről szeretne beszélni. Ő is gyakran használja a cinizmus nevezetű fegyvert ha esetleg megsértik valamivel - vagy a krokodilkönnyeket. Olyankor mindig segítenek neki. Nagyon hatásosan tudja játszani az érzékeny lány szerepét, és mindenkivel tudatni, hogy ő bizony genetikai betegségben szenved. Van egy kicsi feltűnési viszketegsége, így a legvadabb, legmutatósabb, márkás (Chanel-től kezdve a Converse-ig) öltözetben jelenik meg. Természetesen ezzel nem dicsekszik, megvárja, míg valaki megdicséri. Ízlése különös: szereti a countrey zenét, a balettot, és az AC/DC-t. Ezzel nem lenne baj, hogyha ez a három dolog nem ütné egymást. Szóval senki se lepődjön meg, ha countrey zenét hallgat, de Angus Young slágereit énekli közben, miközben balett lépéseket tanul. Ezek a bizarr mániái szülei eltérő ízlése miatt. Apja igazi rocker, anyja a prűd kisasszony, szóval mondanunk se kell ki volt közülük csillagharcos.
Háttér: Apja mint Angus Royale látta meg a napvilágot, édesanyja mint Danielle Moon egy walesi faluba.


cica%


Név: Allen Hill
Nem: fiú
Kor: 18

Háttér: Allen egy teljesen átlagos és hétköznapi családba született, és teljesen átlagosan is telt. Az első intenzívebb emléke öt éves korából van amikor is eléggé súlyos autóbalesetet szenvedett az anyja, ő pedig a hátsó ülésen ült. Mind a ketten kórházba kerültek, bár Allen nem szenvedett nagyon súlyos sérüléseket, ellentétben az anyjával aki gyakorlatilag megmentette a kisfiút azzal, hogy előtte ült. Sajnos a az anyja végül a korházban életét vesztette a sérülései miatt, Allan pedig hosszú hetekig kórházban volt, mire teljesen felépült. Ezek a hetek eleinte eléggé magányosan teltek neki, természetesen az apukája és a nagyszülei rendszeresen látogatták, de mégsem volt könnyű úgy neki, hogy elvesztette az anyukáját. Mivel egészen fiatal volt még nehezen fogta fel a halál jelentését, de azt tudta, hogy az anyukája már sosem fog visszajönni és ez igazán elszomorította. Egy hét után kapott egy kórházi szobatársat, Lizát egy eléggé élénk kislány személyében, aki észrevette a fiú szomorúságát és mindenképpen fel akarta vidítani, annak ellenére, hogy nem igazán ismerte. A két kisgyerek egy idős volt, és igazából nagyon hamar összebarátkoztak, Allennek sem kellett egyedül lennie, amikor épp nem volt bent nála senki, és a kislány is nagyon megkedvelte a fiút, és bár az anyja miatti bánata nem múlt el teljesen, valószínűleg ez a találkozás segített neki abban, hogy nem szerzett akkor semmilyen lelki sérülést. A két kisgyerek olyan jól összebarátkozott egymással, hogy miután kikerültek a kórházból is tartották a kapcsolatot, és mivel nem laktak messze egymástól úgy összenőttek, mint két testvér. Később egy iskolába mentek, így még több időt tudtak együtt tölteni. Eléggé különböző volt a személyiségük, mindig is Allen volt a komolyabb, míg Elizabeth sokkal szórakozottabb természet, de a fiú pont ezt szerette benne, hogy mindig olyan vidám, és majd kicsattan az életkedvtől, így hát szinte sosem veszekedtek és bár nem volt köztük korkülönbség azért mindig igyekezett megvédeni a lányt. Az érdeklődési körük is más volt, Allen kicsit elvontabb volt, művészlélek aki nagyon sokat rajzolt és az érzéseit és így fejezte ki a legkönnyebben, míg Liz egy nagyon közvetlen személyiség, aki nagyon megértő volt és elfogadó, a fiú csodálta is. Később mikor a lány beiratkozott zenét tanulni, otthon gyakran Allent is tanítgatta így neki köszönheti, hogy most tud zongorán játszani, bár mostanában már nem szokott, csak nagyon ritkán, túl sok szomorú emléket idéz fel neki. Ahogy az idő haladt ez a barátság kettejük között lassan átalakult szerelemmé, bár erre talán Allen jött rá először. Nagyon kötődött a lányhoz és a csodálaton kívül egyre jobban kezdte azt is érezni, hogy sose akar távol lenni Liztől, de sajnos a dolgok nem alakultak túl jól. A lány mindig is beteges volt, annak ellenére, hogy csak úgy sütött róla az életvidámság, és ahogy idősödött egyre több alkalom volt, hogy kórházba került, és bár ilyenkor Allen rendületlenül látogatta, nagyon is aggódott érte. Később az is kiderült, hogy a lány miért ilyen gyenge immunrendszerű és miért gyakoribbak egyre jobban nála az ájulások. Liznél ugyanis rákot diagnosztizáltak, na ekkor volt az amikor fordult a kocka, most Allennek kellett lelki támaszt nyújtson a lánynak. Ekkor még mind a ketten csak 15 évesek voltak. Pár hónap elteltével, amikor a lány már kezdte elveszteni régi vidám önmagát, Allen közölte vele, hogy szereti, ezzel visszacsalva a lány szemébe a fényt. Ez után egy olyan időszak volt kettejük életében, hogy tervezgettek, a fiú megígérte Liznek, hogy ha felépült rengeteg helyre el fogja vinni, hisz a lány mindig utazni szeretett volna, rengeteget fantáziáltak arról milyen is lesz majd a jövőjük, és Allen gyakorlatilag több időt töltött a lánynál mint otthon, ha nem volt muszáj egy pillanatra sem hagyta egyedül. Viszont egy fél év elteltével sem javult Liz állapota, sőt egyre rosszabb lett, a kezelések, nem hogy segítettek rajta, hanem csak még jobban megviselték. Bár a lány mindig mosolygott, ha Allen megjelent ő mégis tudta, hogy rettentő rosszul van és, hogy szenved. Allen a legvégsőkig támogatta, sajnos mivel a lánynak agy daganata volt és rossz helyen ezért idővel, már egyre zavarosabb volt neki minden. Összekeverte az embereket és az emlékeket, egyedül a fiú volt az akit szinte mindig felismert, Allen pedig úgy próbált neki segíteni, hogy rengeteget rajzolt, ha a lány elfelejtette, hogy néznek ki a szülei, az osztálytársai, mind mind lerajzolta neki és a rajzokat otthagyta, hogy ne is felejtse el. Persze idővel már ez sem segített és eljött az az idő is, hogy már a fiút sem ismerte fel, de ekkor már nagyon rosszul volt és az orvosok sem jósoltak neki sokat. Allen még ekkor is reménykedett, bár a lelke mélyén tudta, hogy felesleges és talán nem így kellett volna mert csak sokkal jobban megviselte amikor a lány végül örökre otthagyta. Még el tudott tőle búcsúzni ugyanis ott volt vele azon az éjszakán a kórházban, de ez nem sokat segített neki.
Amióta ez megtörtént Allen nem ugyanaz az ember mint régen, a gyászon nagyon nehezen tette túl magát, és azóta is csak feketében hajlandó járni, de a világról alkotott képe is teljesen megváltozott. Teljesen magába fordult és többet nem is engedett közel magához senkit, még a régi barátait sem. Az öngyilkosság is megfordult a fejében, de azt csak Liz emléke miatt nem tette meg. Az iskolában viszont elég csúnyán rontott, és éppen csak, hogy át van rugdosva a következő évbe, de gyakran nem is jár be. A lány sírjához viszont rendszeresen kijár, minden héten visz rá friss virágot.

Jellem: Eleinte teljesen átlagos srác volt, egy kicsit komolyabb típus, de ugyanolyan gyerek mint a többiek, Liz halálával viszont ez gyökeresen megváltozott. Nem túl bőbeszédű és eléggé mogorva, gyakran akár bunkó is, az a célja, hogy lerázzon magáról mindenkit. Kicsit úgy tűnhet, hogy lenéz mindenkit, mert igazából valamilyen szinten ez így is van, de nem azért mert magát többre tartja, hanem azért mert úgy gondolja, egy élet gyakorlatilag fabatkát sem ér. Tudja, hogy bárminek ugyanolyan gyorsan vége lehet ahogy elkezdődött és valamilyen szinten szánalmasnak tartja azt, ha valaki próbálkozik elérni valamit, úgy gondolja, hogy senkiből nem lehet semmi ebben az életben, mert a sors úgyis közbe szól. Egyébként hideg, nem igazán mutat ki semmilyen érzelmet, szinte mindig pókerarcot vág, kivéve ha vitatkozik, igen a haragja az könnyen megmutatkozik. Általában higgadt, de hajlamos lehet egy egy téma kapcsán felkapni a vizet és olyankor eléggé agresszív, bár verekedésbe nem keveredik inkább csak hevesen vitatkozik, utána pedig elvonul. Csak akkor mutat komolyabb érzelmeket, ha egyedül van, nem akarja, hogy sajnálják és nincs szüksége támogatásra sem. legalábbis ő ezt mondja. Nem is enged magához közel senkit, mindig úgy viselkedi, hogy előbb utóbb lekoptasson magáról mindenkit. Fél attól, hogy megint elveszít valakit aki számára fontos, és egy ilyet még egyszer nem viselne el. Egyszerűen nem tud továbblépni, sőt néhány pillanatban saját magát hibáztatja, néha meg a sorsot, hogy nem tudott segíteni, pedig bármit meg tett volna, hogy tudjon. Gyakorlatilag még csak most lépett a felnőttkorba, de mostanra már úgy összetört, mint üveg a betonon, és nem valószínű, hogy ezt az üveget érdemes összeragasztani, mert ha még egyszer a földön landolna, akkor valószínűleg bele is őrülne. Egyetlen dolog van a amit ki nem állhat és az az igazságtalan viselkedés, az ilyenekbe néha bele szokott folyni, ha már nagyon szúrja a szemét, de ez is ritka eset, mert mint fentebb írtam szinte minden erőfeszítést feleslegesnek tart, és sajátos világszemléletében nem lehet megmozgatni, sőt gyakran hangoztatja is, hogy senki nem ér semmit, meg, hogy egy élet olyan mint egy homokszem az óceán fenekén. Viszont az igazság érzete mégis csak a helyén van, és emiatt bökik a csőrét az ilyen esetek. Egyébként rajzolni azóta is szokott, de ezeket a rajzokat szinte sosem látja senki, mivel még most is ezeken keresztül fejezi ki az érzelmeit a legkönnyebben. A múltjáról és Lizről pedig senkinek nem beszél, és nem is veszi jó néven, ha megemlítik, sőt azokra az emberekre kifejezetten meg tud haragudni, és ilyesmi válthat pl. agressziót ki nála.

Csillagkép: Corvus
Neki egy eléggé passzív, mentális képessége van. Gyakorlatilag képes látni mások múltját és lehetséges jövőjét is (jövőnél akár több lehetségesről is lehet szó) valamint képes arra is, hogy emlékképeket előhozzon ezzel egy olyan érzést keltve szinte, mintha az ember újra átélné, sőt akár saját emlékképeket is meg tud mutatni másoknak, bár ilyet nem igazán fog csinálni. Ehhez nem kell közvetlen kapcsolatba lépnie azzal akivel csinálja, de lényegesen könnyebben megy neki, ha előtte mondjuk már megérintette, vagy meg tud fogni egy személyes tárgyat. De egyszóval könnyen belemászik az emberek fejébe és, ha a gondolataikat nem is az emlékeiket nagyon könnyen olvassa így sokat meg tud róluk tudni, a lehetséges jövő látása meg a harcban segít neki inkább.

Kinézet: Eléggé magas srác olyan 189 cm lehet és bár nem nevezném kigyúrnak, sőt eléggé karcsú testalkat, azért van benne erő rendesen. Amióta Liz meghalt csak feketében jár, szinte soha nem látni rajta más színt, és mivel a haja is fekete ezért ez kölcsönöz neki egy elég komor aurát. Egyébként látszani szokott rajta, hogy nem alszik valami jól, gyakran elég nyúzott még a fapofa ellenére is. A szemei barnák, bár már inkább mondanám őket vörösnek, igazán különleges árnyalat.

Egyéb: Majd lesz neki valami fegyvere, de még nem tudom, hogy mi, talán lőfegyver, mert egész jól céloz… már ha lehet olyan. (modernre gondoltam, mondjuk pisztoly )



Ryuuji

Név: Aurora Ashlynn Pendragon
Nem: lány
Kor: 17
Háttér: Aurora Alice Brooks. Egy név, aminek rengeteget köszönhet a csillagharcosok társadalma. Rengeteg életet mentett meg, és megannyi szörnnyel végzett, ennek köszönhetően ismerte meg férjét, aki hozzá hasonló volt. Pár évet tölthettek együtt csupán, hivatásuk miatt állandóan fennállt a veszélye, hogy alulmaradnak egy szörnnyel folytatott harcban, így Alice férje meghalt. Ekkor a nő már szíve alatt hordta gyermeküket, későbbiekben pedig egy lánynak adott életet. Eleinte próbálta csillagharcoshoz illően nevelni, ám semmi sem utalt arra, hogy lánya különlegesnek született, így a gyermeknek a tanítások szép lassan elhalványultak, Alice úgy látta jobban, ha normális életet él, távol a természetfeletti dolgok csatározásától. A lányka felcseperedett, fiatalhoz illően ki akart próbálni minél több dolgot, így keveredett el egy kisvárosba, ahol megismerte későbbi férjét. Házasságuk után született egy fiúk, majd egy lányuk is, akit nagyanyjáról neveztek el. A család anyagi helyzete ezekben az időkben egyre inkább romlott, így végül arra kényszerültek, hogy az édesanya szülővárosába, a gyerekek nagyanyjukhoz költözzenek egy ideig, míg helyre nem jönnek. A lány ezekben az években nagyon a nagyanyjához nőtt, s bár nem tudta, ez azért volt, mert hasonló vér csörgedezik ereiben. Csillagharcosnak született, mint egykoron az öregasszony is, s mikor erre rájött az idős, maga is egyre több időt szentelt a csöppségnek. Hét éves volt, mikor először támadt rá egy szörny, este a szobájában, és talán a félelemnek és az ösztöneinek köszönheti, hogy sikerült halálos sebet mérnie rá képességével, majd elmenekülnie. Nem mert erről beszélni senkinek, csak bátyjának, Sol Jonathan Pendragonnak nyílt meg. A fiú bolondnak tartotta ezért, de magának sem akarta bevallani, hogy talán igaza lehet. Sol is csillagharcosnak született, de nála egész későn jelentkezett képessége, maga sem tudta, mi történik vele. A szörnyek minden este ott voltak körülötte, bántották, egy idő után a sebeit sem tudta megmagyarázni, mert úgy gondolta, hogy csak a képzelete játszik vele. Aurora látva bátyja szenvedését, egy éjszaka átment bátyja szobájába, mikor a szörnyek ismét megtámadták őt, képességét felhasználva ölte meg őket. Johnny végül lassan tudatosította magában, hogy nem csak a saját képzeletéről van szó, de a két gyermek nem értette, miért csak velük történnek ilyen különös dolgok. Ashlynn felhozta, hogy nagyanyjuktól kérjenek tanácsot, ám Jonathan nem szerette volna, ha a nagyi őrültnek tartja őket. Lynn addig makacskodott, míg a fiú végül engedett neki, Alice pedig elkomorulva hallgatta a gyerekek beszámolóját. Végül egy tálca sütemény mellett mondta el a titkot, ám meghagyta a gyerekeknek, hogy ne mondják el senkinek. A szülők háta mögött kezdte tanítani a gyerekeket, Lynnek saját fegyverét, Johnnak pedig férje fegyverét ajándékozta. Ekkor már Jonathan csillagképe is mindhármuk számára nyilvánvaló volt, vagyis hogy a sas csillagkép van a birtokában. A két gyerek jó tanítványnak minősült, évek múltán a szülők végül visszaköltöztek eredeti lakóhelyükre, a két gyereket pedig az ottani iskolába járatták. Lynnek a beilleszkedés eleinte jobban ment, mint bátyjának, ám hamar összetűzésbe került egy helyi lánnyal. Lynn heves természete és a lány féltékenykedése Lynnre egy srác miatt, aki az osztályukba járt, és Lynn egyik jó barátja volt, nem volt épp a legjobb párosítás. Miután a lány megalázta Lynnt a legtöbb diák szeme láttára, a szőke lány ahelyett, ohgy visszavonulót fújt volna, elkezdte taszigálni, majd nekiment a másiknak, és csak a fiúk tudták leszedni róla. Ugyan nem csapták ki az iskolából, valahogy sikerült elérni azt is, hogy a lány szülei ne indítsanak eljárást az ügyet illetően, viszont a család elköltözött a környékről. Azóta az iskolában kissé előítéletesen kezelik Lynnt, legtöbben félnek tőle emiatt, mások csak puszta ellenszenvet viseltetnek iránta, de legtöbbjük ismeri a róla szóló eset történetét.
Jellem: Születésétől fogja makacs jellem, már gyerekként is kissé akaratos személyiség volt, mégsem volt fiús, inkább csak lecsapott egy hisztit olyan dolgokért, ha nem úgy történt valami, ahogy ő szerette volna. Ugyan a tanácsokat meghallgatja, de az még nem azt jelenti, hogy igazodik is hozzájuk. Spontán, szinte semmit sem tervez előre, döntései teljesen improvizációból adódnak, nála teljesen megszokott, hogy teljesen random egyik napról a másikra letér a szokott útról, csak mert hajtja a kíváncsiság. Nála a makacsság és a kíváncsiság nem éppen a legjobb összetétel, ennek fényében képes faképnél hagyni társait, és önfejűen, saját maga megoldani a rejtélyeket. Sokszor nem látja, hogy csapatban erősebb, gyengéje, hogy mindent egyedül szeretne megoldani, nem kér a csapatmunkából. Hirtelen felindulásból képes bárkinek nekimenni, hamar ki lehet hozni a sodrából, bár az évek során megpróbálta ezt a tulajdonságát elnyomni, mert sokszor keveredett bajba miatta. Alapjában véve viszont kedves, barátságosan közelít mindenkihez, udvarias, egészen addig, míg más emberek nem ütköznek az ő elveivel és szemléletmódjával, normáival. Szerencsére jól nevelt, így egy hozzá hasonló környezetben eléggé normális is tud lenni. Nem valami könnyen bízik az emberekben, ez talán önfejűségéből is adódik, ám ha valakivel mégis ilyesfajta bensőséges kapcsolat alakulna ki, attól megköveteli, hogy benne is bízzanak. Általában ő az, aki teljesíti az effajta szövetség ráeső részét és a másik fél hamarabb árulja el, viszont az az életben nem fog visszaférkőzni Lynn kegyeibe. Elég hamar elunja magát, mindig új dolgok után néz, nála a dolgok úgy mennek, hogy vagy érdekli valami, vagy nem. Ha pedig nem érdekli, akkor azt nem rest a másik fél tudtára hozni. Célja elérése érdekében bármit képes megtenni, legyen az hazugság, csalás, átverés, színjátszás. Idegenekkel szemben nem érez lelkiismeret-furdalást az ilyen negatív dolgok megtétele után, viszont szeretteinek nem szívesen hazudik, de ha nem akarja bajba keverni az illetőt, akkor megteszi. Ilyen szempontból eléggé önfeláldozó, ha egy szívéhez közel álló ember van veszélyben, inkább eltussolja a dolgokat, és maga, egyedül próbálja elhárítani a veszélyt. Extravertált személy, könnyedén szerez barátokat és kedvelteti meg magát makacssága és szókimondósága ellenére. Nem igazán lehet mellette unatkozni, egyszerre képes bohókás, édes, de ugyanakkor filozofáló és komoly is lenni, ahogy a helyzet megkívánja. Sokszor van rivaldafényben, középpontban, amit a külön utakon járásával ér el, de pontosan tudja, hogy nem a világ közepe, és ezt nem feltűnési viszketegségből teszi. Remek emberismerő, barátain és olyan személyeken, akiket már évek óta ismer, talán mindig ő az első, aki meglátja, hogy valami bántja, és addig nem nyugszik, míg segíteni nem tud neki. Emiatt néha talán túl szőrszálhasogatónak gondolják, épp ezért van, mikor átbeszéli a problémákat mással, és tanácsokkal látja el, vagy csak szimplán érzelmi támaszt nyújt, akinek a vállán bárki kisírhatja magát. Nem könnyű a szemébe hazudni, van egy idegesítő szokása, hogy beszéd közben állandóan a szemedet mustrálja. Emellett még odafigyel a testbeszédre is, hisz az rengeteg mindent elárulhat az adott egyénről. Két lábával szilárdan áll a talajon, nem esik meg gyakran vele, hogy fél méterrel a föld felett jár, teljes mértékben realista. Rá nem lehet hatni holmi lélekemelő beszéddel, ő felméri a saját előnyeit és hátrányait az ellenséggel szemben, így taktikázza ki, hogyan győzhetne. A végsőkig is kitart egy harcban, ugyanakkor vitában is. Szörnyűséges egy vitapartner, állandóan a saját igazát szajkózza, nem nyugodtan próbál közelíteni, neki szüksége van, hogy kitombolja az érzelmeit, különben belebetegszik az elfojtott indulatokba. Ugyanakkor belátja, ha netalántán nem neki lenne igaza, de nem igazán tud veszíteni. Fel kell dolgoznia, pár nap durcázás után látja csak be, hogy a másiknak volt igaza. Ereje abban rejlik, hogy bár alábecsülik, de ő tökéletesen tisztában van hibáival, így nem okoz neki gondot, ha esetleg a szemére hányják hiányosságait. A kissé rendetlen lányok csoportját gazdagítja, őt nem zavarja, ha egy szobában minden ruha egy székre van pakolászva, vagy poharak sorakoznak az íróasztalon, habár ez későbbiekben, saját háztartásnál változhat. Azért még nála is érvényben vannak a női ösztönök, egy atomrobbanásos szoba fölött már nehezebben huny szemet. Nem valami pontos, van, hogy elfelejt egy-egy fontosabb dolgot, esetleg egy dolgozatra való tanulást, eléggé szétszórt. Egyedül küldetését veszi komolyan, és amit igazán komolyan vesz, azt teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel csinálja. Nagyon szenvedélyes és érzelemdús, gyerekesen rajong a nyári estékért, emiatt pedig néha gyermetegnek gondolhatják, de őt nem zavarja, mit gondolnak róla mások. Úgy éli az életét, ahogy ő szeretné, ebbe pedig senkinek sincs beleszólása. Utálja, ha a szájába rágják a dolgokat, itt is érvényesül makacssága, jobb szereti, ha megtapasztalni a dolgokat, és tanulhat a saját hibájából. Szimpátiáját úgy nyerhetjük meg, ha kedvesen közelítünk felé, de nem úgy bánunk vele, mint egy kisgyerekkel, mert azzal az ellenkezőjét lehet elérni nála. Súlyos ofidiofóbián szenved, vagyis halálosan retteg a kígyóktól. Szerencsére sokszor még nem találkozott velük, egyszer kiskorában a nagyiék kertjében sikerült egybe belefutnia, de annyira megijedt tőle, hogy elájult. Később diagnosztizálták nála, hogy valóban a kígyókhoz köthető fóbiája van.
Csillagkép: Delfin csillagkép. Képes olyan frekvenciájú hangot kibocsájtani, ami az ultrahang tartományba esik. A visszhangképzés miatt megkönnyíti a tájékozódást, így az ellenséget is könnyen kiszűrheti ennek segítségével. Nagyobb koncentráció után képes fizikai fegyverként is használni, láthatatlan csapásokat előidézni vele, amik leginkább egy kard erejére hasonlítanak, ám ehhez rengeteg energia szükséges.
Kinézet: Hosszú, már-már combig érő szőke hajkoronával lett megáldva, akárcsak bátyja, ezt pedig mindketten apjuktól örökölték. Lynnek inkább tejfölszőke beütésű, Johnnak viszont arany csillogású. Szemszínét viszont édesanyjától kapta, így már születése óta vízkéken csillog. Nem valami magas hölgyemény, ugyanakkor alkatilag eléggé törékenynek tűnik, de mégsem csontsovány. Nőiesen domborodik ott, ahol kell, bár talán elöl méretileg valamivel kisebb az átlagnál. Szőke haja alapból hullámos és dús, de ha olyanja van, előszeretettel vasalja, vagy esetleg további hullámokat tesz belé. Szereti befonva, felkötve is hordani, de legszívesebben kiengedve viseli. Öltözködését illetően előnyben részesíti a kényelmes darabokat, mint a stílusosokat, legszívesebben a pólóxfarmer kombót hordja, de szoknyákat és blúzokat is szokott felvenni, mert hasonlóan jól állnak neki. Nem szereti sminkelni magát, csak az alapokat használja, de jobb szeret maradni a természetesnél. Első látásra ártatlannak tűnhet, főleg, mikor jobb napja van és mosolyog, de ha felhúzzák az agyát, hamarosan mindenki betekintést nyerhet valódi énjébe. Bőre puha tapintású, kamaszkora elején volt inkább pattanásos, mára már csak elvétve találkozik ezzel a problémával, aminek rendkívül örül. Kiegészítőknél a karkötőket részesíti előnyben, nyakláncokat egyáltalán nem szeret hordani.    
   
Egyéb: Nagyanyjától egy különleges díszítésű katanát kapott fegyverként, amit Alice Brooks még a saját nagymamájától kapott, aki japán származású volt.


gazni


Név: Clementine Enola (francia)
Nem: Lány
Kor: 15
Háttér: Kis korában ő az a tipikus plüssállatos és unikornisimádó lányka volt, aki állandóan barbizott és folyamatosan tündérmeséket nézett. Hercegnőnek képzelte magát, és szülei is úgy kezelték, nagyon gazdagok voltak. Mindent megkapott amit szeretett volna, konkrétan olyan ágya volt, mint egy királynőnek, de nem foglalkoztak vele. Nem szerették őt, vagyis de, csak nem mutatták és sosem mondták neki. Óvodában még rengeteg barátja volt, szerették a fantáziáját, de később általánosban már egyre kevesebben szerették gyerekessége és elkényeztetettsége miatt. Ötödik osztályban még volt egyetlen egy barátja, de hatodikra teljesen egyedül maradt. És akkor szépen megértette, hogy nem létezik olyan, hogy királyi élet a valóságban. A szülei leszegényedtek, de megszokásból továbbra sem adtak neki szeretet, de így már semmit nem kapott. Egyszerűen így lett a személyisége egy semmilyen, visszahúzódó komoly stréber és könyvmoly. Már nem is akart barátokat, jól megvolt egyedül. Szája soha többé nem gördült mosolyra, inkább lefelé, de általában azt sem. Üveges tekintette van azóta.
Jellem: Na igen, mint a hátteréből kiderült, hetedik osztályra üres lett. Teljesen üres, nem érzett semmit, ma már azt sem tudja, hogy mi a szeretet. Két dolgot szokott csinálni a tanuláson és az olvasáson kívül. Írni. Nagyon jól ír, hatalmas tehetség, de csak depressziós kisregényeket gyárt hetente egyet. Novella egy haldokló madárkáról, aki kiesett a fészkéből, és akit később a hangyák ettek meg. Például. Egyéb ilyen "nagyon happy" dolgokat szokott még írni, amik általában minimum 10 oldal worldben terjedelműek. A másik amit még szokott csinálni, az a zene. Nagyon tehetségesen énekel, de csak olyankor mikor senki nincs a házban, nem szeretné, ha meghallanák, pedig gyönyörű hangja van. Társaságban... Mit társaságban? Sosem kerül társaságba, az iskolában is csak az órák alatt szív egy levegőt a társaival, szünetekben mindig vagy a folyosó legeldugottabb sarkában ücsörög, vagy az udvaron, szintén olyan helyen ahol nem láthatja senki. Szeretethiányos, sosem kapott, így adni sem tud, sőt azt sem tudja mi az. Nagyon gyorsan olvas és szeret is, de egy könyvet csak egyszer. Sosem olvas boldog könyvet, csak is szomorút, illetve olyat aminek nagyon nem "happy end" a vége. Egyébként pedig tanul. Képes órákon keresztül szívni magában a rengeteg információt a tankönyveiből.
Csillagkép: Lyra azaz lant. Hanghullámok irányítása az ereje, meg tudja azokat állítani illetve létrehozni néhányat.
Kinézet: Nagyon semmilyen alakja van, plusz eléggé lapos. Viszont vékony, nem is kicsit, olyan 11-12 a testzsír százaléka. Elég alacsony lány 158 centiméter, kis törpe. Szőke haja háta közepéig ér, frufruja a szemébe lóg. Égszínkék szeme irigylésre méltó, mikor valaki először látja, általában megjegyzi, hogy nagyon szép a szeme, ezért is lóg bele a frufruja, hogy ne láthassák annyian, zavarba ejti őt a bók. Hátul, a hajában általában van egy masni, ami leggyakrabban kék, de más színű is szokott lenni. Szinte mindig pulcsiban és sztreccs nadrágban van, bakanccsal.
Egyéb: -


Név: Henry Lewis
Nem: Fiú.^^
Kor: 18
Háttér: A családja nem teljesen átlagos, a szülei erősen keresztények ezért 5 gyerekük van. Ő a legidősebb, egy nagyon jó orvosi egyetemre ment neonatológus, orvosi szakágon és a rákkutatásban is szeretne részt venni valahogyan az egyetem után. Bár a kettő nem függ össze túlzottan, ő az a személyiség aki képes lenne akár párhuzamosan is csinálni a kettő elméleti részét. Ehhez képest Eric... Cigizik, iszik, most ment tizenkettedikbe, mégis elképzelése sincs a jövőjéről, mindig hajszálon múlott, hogy meg ne bukjon, nem is érdekli a suli, csak a haverok, a bulik, na meg persze a lányok... Mindettől függetlenül viszont Anna, az egyik húga egyetlen támasza a fiatalabbik bátyja, és bár tudja, hogy a fiú nem szereti őt annyira, mint ahogyan ő Ericet, de ez nem zavarja. Ő az akiben úgy érzi, hogy megbízhat, az összes titkát tudja, és neki is sok mindent elárult magáról a srác, olyanokat is, amit a szüleik sem tudnak. Egy pillanatig azt hihettétek, hogy Anna középső gyerek, de tévedtetek. Ő a legkisebb, ugyanis Henrynek ikerhúgai is vannak, akik most mennek tizedikbe és 15 és fél évesek. Egypetéjű ikrek, külsőleg szinte teljesen egyformák, viszont belsőleg nagyon eltérnek. Egyetlen közös tulajdonságuk, hogy egyikőjük sincs oda túlzottan a feltűnésért. Dorothy nagyon lányos személyiség, Destiny viszont inkább fiús. Henry valójában egyikőjükkel sem foglalkozik látványosan, de ez csak a felszín. A háttérben már mindegyikük jövőjére kitalált legalább 10 alternatívát amikkel jól járnának. Egy olyan családban ahol ennyi gyerek van, és ráadásul ennyire eltérő a személyiségük nagyon fontos a jó kapcsolat. Nekik nagyjából sikerült. Óvodában és iskolában nem igazán barátkozott, amióta ismeri a betűket, ami négy éves korában történt meg, szóval azóta olvas, tanul és művelődik. Sosem próbált barátkozni és ezt a közelében élők egy idő után el is fogadták és békén hagyták.
Jellem: Okos, főleg a biológiához ért, de a többi tantárgyat is szerette és jelenleg sincs baja velük. Nem ronda, de önbizalomhiányos, azt sem képes bevallani még magának sem, hogy van esze, ezért folyton agyontanulja magát, hogy jobb és jobb lehessen, kissé mazochista. Mindig is előregondolkodott, tervezett, és csak aztán cselekedett, ellentétben az öccsével. Kedves és őszinte fiú, a legtöbb lány azt mondja ilyenre vágyik, de neki még sosem volt barátnője, nem is kellett kikosaraznia senkit. Ha éppen nem tanul, mindig mosolyog, képes a dolgok jó oldalát nézni a rossz helyzetekben, de alapjában véve realista. Hamar felnőtt, már régen nincs szüksége a szüleire, mégis ő maradt hozzájuk talán a legközelebb, a többiek mind önmagukat keresik, Erik pedig lázadó tinivé vált. Nagyon jól fogalmaz, sokan mondták neki, hogy írónak kellene mennie, de őt mindig is az orvostudomány érdekelte legjobban. Nem az a társasági ember, kissé visszahúzódó, bár ha az ember szóba elegyedik vele, nagyon jól fogja érezni magát. Ugyanis Henrik értelmes, lehet vele normális dolgokról beszélgetni, de a humora is jó, bár általában túl komoly. A kézügyessége és a hangja egyenesen borzalmas, de a készségtantárgyat tanító tanárok mindig kivételeztek vele, mert nem akarták, hogy ezeken a tantárgyakon múljon a fiú kitűnője. Bátor, de nem vakmerő, nem vállal be minden badarságot, de nem fél szinte semmitől. Túlságosan szarkasztikus, bár nem szeret beszólogatni, de gyakran tud normálisan válaszolni egy teljesen átlagos kérdésre, inkább az ellenkezőjét mondja ironikus hangsúllyal. Ez elég idegesítő tulajdonság, sokáig próbált leszokni róla, később rájött, hogy ennek már nincs értelme, a szarkazmus hozzánőtt. Van egy olyan tulajdonsága, amit a legtöbb ember szégyellne, de ő nem. Egyszerűen odavan a komolyzenéért. Nincs hangja hozzá, de egészen jól zongorázik, viszont neki nem a Linkin Park, vagy Justin Bieber zenéi jönnek be, hanem a Mozart, vagy a Beethoven művek. Az osztálytársai ezt sokáig nem tudták elfogadni, gúnyolták miatta, de ő erősen kiállta ezen, és más elvei mellett is. Meg kell hagyni, nagyon különleges srác, és ezt ő büszkén vállalja, ha éppen valakivel beszélget. Felelősségtudó is, mindig a helyén van, mindig tudja mit kell cselekednie, ezért is vállalta be testvérei mellett a tanársegéd munkáját.
Csillagkép: Ursa Minor, magyarán Kis Medve, képessége, hogy bizonyos időkre képes élelem és ital nélkül meglenni, hosszabb távon is (nincs jobb ötletem. :/), mint mikor a medve téli álmot alszik.
Kinézet: Szép kék szeme van, és fekete haja. Nem éppen ronda, bár ezt azzal próbálta megakadályozni, hogy szerzett magának egy dioptria nélküli szemüveget, direkt olyat ami nem áll jól neki. Elég vékony és egy kicsit sem izmos. Sosem figyeli mit vesz fel, amit először megragad a szekrényében az van rajta egész nap. Az orra és a füle is hegyes, születésétől kezdve, ami miatt néha manónak csúfolták az iskolatársai.
Egyéb: Testévrei nem rendelkeznek a csillagképek erejével, ez egyedül rá jellemző, a szüleire sem.


Név: Charlie Antony Mendez
Nem: Fiú
Kor: 17
Háttér: Édesapja szerette az anyját, de szerelemgyerekként született és mikor az apja megtudta, hogy Mary terhes, nagyon megijedt és elment. Azóta sem látta őt a nő, Charlie pedig egyenesen nem is tudja, hogy nem az az igazi apja akivel felnőtt. Teljes mértékben átlagos családban nőtt fel, apával, anyával és egy nála pár évvel fiatalabb húggal. Apja sajátjaként nevelte, akkor házasodott össze az anyjával, mikor ő 2 éves volt és nem meséltek neki semmit, így értelemszerűen nem is emlékszik semmire. A húga 4 éves korában született. Sosem tudta, hogy nem teljesen ők az igazi családja.  Volt egy komolyabb törése, ugyanis 8 évesen az egyik bordája eltört és majdnem beleállt a tüdejébe. Egyébként szinte semmi baja nem volt a karcolásokon és a horzsolásokon kívül. Átlagos általánosba járt és átlagos gimibe, rengeteg barátja volt, akik igaz barátok voltak. A testvérével egészen jóban volt, szerették egymást, viszont a lány tudta, hogy ők csak féltestvérek, de nem volt szabad elmondania. Anyja ügyvéd, (mostoha)apja pedig egy jobb szakács, mindketten viszonylag sokat keresnek jelenleg is. Nagyon szeretik őt.
Jellem: Helyes fiúcska, de nincsen oda a feltűnésért, szeret a háttérben maradni. Viszont kellőképpen egoista, ki nem hagyna egy alkalmat ahol magát fényezheti, hiszen tisztában van a képességeivel. Nem mondom, hogy buta, ilyen téren inkább átlagos, mert nem is egy észlény, de nem bugyuta. A jobb agyféltekéje az működik, de nagyon, gyönyörűen rajzol és szereti is csinálni. Sportolni is jól sportol, főleg karizomra, de a futással sincs probléma. Szeret olvasni, de csakis fantasy-t, odavan a természetfeletti dolgokért. Kaja terén neki bármi jöhet, nem válogatós, de nem éppen édesszájú, nincsen oda annyira a sütikért meg az édességekért. Makacs is, mindig védi a saját igazát, akkor is, ha közben rájön, hogy az valójában mégsem úgy van. Nagy a szókincse, mivel sokat szokott olvasni, bár a kötelezőknek valószínűleg a borítóját sem látta, tekintve, hogy az mind unalmas szerinte. Kedves és jószívű teremtés és ez nála előrébb való, mint az őszinteség, így elég gyakran szokott hazudni és egy ideje már nagyon jól csinálja. Van hangja - ugye az énekléshez -, de nem a legjobb, így nem nagyon szokott zenélni, kottát olvasni sem tud és hangszeren sem játszik, értelemszerűen.
Csillagkép: Ursa Major, magyarul Nagy Medve. Képes megérteni az állatok beszédét és üzenni, irányítani is őket, bár ez még nem megy neki túl jól, de fejlődőképes. Ha ez még belefér.
Kinézet: Gesztenyebarna haja van és smaragdzöld szemei. Eléggé izmos, eredetileg is olyan a testalkata, de edzett is rá. Helyes fiú, sok lány álmodozik róla, bár őt nem érdekli egy sem.
Egyéb: Sztem neki sincs. :/
Juj, a képek:


SoulKiller


Név: Nanu Arya
Nem: fiú/férfi
Kor: 16 éves
Háttér: átlagosnak nem nevezhető családban született. Mindössze a pénzük tette különlegessé őket. Ő volt a legfiatalabb gyerek, volt még két bátyja, illetve egy nővére is. Szándékuk miatt, hogy nem szeretnének több gyereket, kapta a Nanu nevet, aminek jelentése kicsi, és ez a családban töltött szerepére utalt - nem a magasságára, hisz azt nem láthatták előre, milyen alacsony is lesz. Mint idős szülők gyermeke, már nem nagyon kapott tőlük törődést. Nem igazán foglalkoztak az akaratával. Ha valami miatt hisztizett, azt persze egyből megkapta. Enyhén szólva el volt kényeztetve mindössze azért, hogy ne sírjon. Azonban ez a többi testvérnek, vagyis inkább a bátyjainak nem tetszett. Mindig piszkálták. Azok ketten teljesen össze voltak nőve és nem engedték, hogy a kis öcsikéjük is közé férkőzzön, inkább ő volt a viccük tárgya. A lánytestvérük viszont nem így vélekedett. Ugyan ő is piszkálta a kis Nanut, de nem gondolta komolyan. Csupán tudta, hogy ha nem áll be közéjük, ő is ugyanúgy ki lesz taszítva és rajta fognak röhögni… ezt ő nem akarta. Ők hárman szinte mindig otthon voltak, magán tanárhoz jártak és végül elérték, hogy a legfiatalabb családtag iskolában tanuljon. Így történt hát, hogy hat évesen rengeteg gyerek közé bekerült. Ezzel egy időben érte el azt a kort, mikor könnyedén taníthatóvá vált. A szüleit nem érdekelte, hogy mivel szeretett volna foglalkozni, a sok különórával elvették az összes szabadidejét. Főleg a művészetekre álltak rá, tanult zongorázni, hegedülni és külön festeni is tanították. Mindeközben a másik három testvére kint rohangált az udvaron, a nővére éppen balerina gyakorlatokat tanult, a fiúk fociztak… és ő irigykedett erre. Szeretett volna velük lenni, együtt sportolni, ezért kezdett el focizni. Ekkoriban derült ki, hogy milyen gyenge is az immunrendszere, könnyen kifárad és ő maga is törékeny. Már az első pár próbálkozásnál eltört a kulcscsontja, illetve egyszer a karja is. Tehát maradt a művészeteknél, de ezzel csak azt érte el, hogy mind a bátyjai szemében lealacsonyodott, mint az apjáéban. Édesapja a család leghaszontalanabb tagjának vélte, hisz ő megvetetette a művészeteket, bizton állította, hogy abból nem tud majd megélni, esetleg tovább gyarapítani vele a család vagyonát. Hiába magyarázott az akkor mindössze nyolc éves kisfiú, hogy ő se ezt akarta, nem szereti a zenét, nem szeret zongorázni, nem foglalkoztak vele… Egyedül az osztálytársaiban maradt reménye, hisz a nővére továbbra is csak a többiek tudta nélkül támogatta és volt vele. Visszatérve az osztálytársakra… „örömmel” voltak vele, hívták el a bulijukra, mondhatni, hogy népszerű gyereknek számított. Amit viszont ő nem tudott, hogy mindez a vagyona miatt van. Kihasználták. Egyszer kellett észrevenni, hogy milyen drága ajándékokat visz másoknak szülinapjukra, mindenki elkezdett közeledni felé. Szóval így teltek az évei… nem éppen kellemesen, de benne volt a hit, hogy az osztálytársai szeretik, a nővére pedig mellette állt és rendesen bánt vele, ha mások nem látták őket. Mindez így ment tíz éves koráig. Ekkor történt egy hatalmas fordulópont az életében, ugyanis hazafelé az iskolából valakik egészen addig követték, míg egy teljesen üres helyre nem ért. Hirtelen csaptak le rá, leütötték. Ideje se volt ellenkezni, könnyedén elrabolták. Elrablói viszont szerencsére nem voltak éppen a legokosabbak. Körülbelül egy évig tarthatták maguk mellett, míg megunták a várakozást. Azt hitték, hogy nagyban fogják keresni, de semmi. Végül csak úgy küldtek egy üzenetet a családnak, hogy elég nagy összeg fejében visszaadják a gyermeket. Tudták, hogy gazdagok és a legkisebb gyerek gyakran a kedvenc, ezért esett rá a választás. Pechükre ebben a családban ez nem így volt. Nem voltak hajlandóak fizetni érte. Ekkor érezte először Nanu úgy, hogy elárulták. Mint haszontalan kölyök, meg akarták ölni, ekkor szerezte az arcán látható sérüléseket. Ellenállt és sikeresen elmenekült ennek köszönhetően. Mivel nem voltak messze, így könnyedén hazatalált, ahol egyáltalán nem az várta, amire számított. A házon egy eladó tábla díszelgett és éppen hordozgatták ki a bútorokat idegen emberek. Ilyen fiatalon nem igazán fogta fel, mi is történik. Csupán annyit érzékelt ebből, hogy számára nem szerencsés. A testvéreit sehol se találta, csupán anyja és apja volt otthon. Már-már meg se lepődtek, mikor vérző arccal megpillantották, nem szenteltek neki nagy figyelmet. Arcukról tükröződött, hogy még csak nem is örülnek a megjelenésének. Mint kiderítette, a család egy hiba folytán elvesztette az egész vagyonát, az értéküket és a kormány vette át a házat. A bátyók egyik napról a másikra eltűntek, új életet kezdtek, mielőtt még rosszabb lesz nekik, a nővére pedig még régebben szenvedett egy balesetet. Annyira kereste Nanut, hogy nem figyelt a közlekedésre és lényegében kilépett egy kamion elé. Tehát ő maradt egyedül nekik, mégse örültek neki… nem vidította fel őket a tény, hogy el kell látni. Valahogy mégis beletörődtek. A szülők elkezdtek dolgozni, egy nagyon aprócska lakásban éltek, a fiú pedig iskolába kezdett el újból járni. Ugyanoda annak reményében, hogy a „barátai” örülni fognak neki. Nem így lett. Az ő fülükbe is eljutott a hír, hogy nincs már semmije. Időközben az anyja megbetegedett, végül ellátás hiányában bele is halt, apjával élt. Senki se támogatta, teljesen magányos volt egészen tizennégy éves koráig, amikor gimnáziumba mehetett. Ekkor találta ki az álcáját és játszotta el a vidám fiúcskát. Így került közel az emberekhez és árulta el őket. Az első áldozata egy fiú volt, aki elkezdett hozzá nagyon ragaszkodni. Ő adta neki azt a karkötőt, amit nagyon ritkán vesz le. A fiúnak elég szegény életkörülményei voltak és ezt használta ki. Ennek ellenére a fiú mellette maradt. Örült neki és lassan már Nanu is kötődni kezdett felé, úgy érezte, hogy ő annak ellenére is vele van, hogy már látta, milyen bunkó is tud lenni. Aztán főhősünk egyik napról a másikra tűnt el, nem búcsúzkodott vagy ilyesmi. Csupán küldött neki egy borítékot, amiben a karkötő medáljának a fele volt. A másik fele azóta rajta is lóg… de ezt persze a haverja nem tudhatja. A célja ezzel az volt, hogy közölje vele, a barátságuknak vége. Elköltözött, mert édesapja kapott egy jobb ajánlatot, ő pedig másik gimibe került, ahol azóta is tanul és tartja az álcáját.
Jellem: meglehetősen komplikált tulajdonságokkal lett megáldva. Ugyanis mondhatni, hogy több jelleme van, akár csak a mitológiában létező hydrának a több fej. A fő, amit a legtöbbször mutat, az egy kisgyerekre hasonlít: folyton vigyorog, vidám és hiperaktív. Röviden ennyi ez az egy, de azért részletezem. Sokat beszél, borzasztóan karizmatikus, még ha nem is éppen érdekes témáról van szó. Ezzel az agyára tud menni bárkinek. Rengeteget kérdezősködik, gyakran már olyan dolgokról, ami nem tartozik rá. Ilyen például mások élete. Képes órákon keresztül is faggatózni és idegesíteni, csak azért, hogy megtudja, milyen élete volt a másiknak. De ami a legrosszabb, hogy egyáltalán nem buta vagy naiv. Pofon egyszerűen kiszúrja, ha hazudnak neki. Szóval általában rájön, ha nem az igazat mondják, olyankor meg csak még jobban erőlteti a kikérdezést. Plusz, azt is képes kilogikázni, hogy ha valaki nagyon nem akar mesélni róla, akkor nem volt kellemes élete… mondanám, hogy ilyenkor rájön, milyen bunkón is tolakodik, de pont az ellenkezője. Csak fokozódik benne a kíváncsiság. Az egyetlen, amivel le lehet állítani, ha a másik az ő élettörténete ellenében mesél a sajátjáról. Na, ilyenkor csak befogja. Jobb esetben ott is hagyja az illetőt. Azonban nem szabad megörülni, mert ő lényegében mindenhol ott van, próbál mindenkivel jó kapcsolatot ápolni és nem képes nem állni vagy sétálni. Rengeteg energiája van, amit azzal fogyaszt el, hogy keresi áldozatait. Olyan, mint egy kisgyerek, akit folyton babusgatni kell, különben elkezd lármázni. Ez nála is így van. Ha nincs kivel beszélgetnie, képes magára hívni a figyelmet bármi áron. Vagy éppen lenyugszik és besértődik mindenkire. Érdekes egy ember, akivel vagy jól kijössz vagy örökké üldözni fog, hogy jól kijöjjetek. Az előbbi a szerencsésebb, ugyanis úgy nincs mindig a nyakadon. Tehát érdemes vele mihamarabb barátságot kötni, mielőtt ő erőltetni magát a másikra. Enyhén szólva feltűnési viszketegsége van. Olyan, mint egy pióca, folyton követi az embereket… de nem ok nélkül. És itt jön képbe a kígyósága. Ugyanis az a gyerekes jellem csak egy álca azért, hogy az emberek közelébe kerüljön. Mint az északi vízikígyó csillagkép képviselője, megjelenik benne némely kígyó jellegzetes viselkedése, ahogy az emberek köré tekeredik és megfojtja őket. Ezt csinálja ő is. Szépen összebarátkozik mindenkivel, egyre jobban és jobban, úgy erősödik a hurok, míg végül egy váratlan pillanatban támad és elárulja, hátba döfi, vagy éppen lelkileg megöli az embert. Nem szabad benne bízni, csak ezt éppen sokan nem tudják. Borzasztóan türelmes típus, aki képes éveken át színészkedni egy-egy ember előtt. A lényeg, hogy teljesen szeretné kiismerni a másikat, ezt pedig az ellen fordítja. Hogy ez miért jó neki? Igazából neki nem származik előnye belőle, csupán a múltja miatt szeretné, ha mások is átélnék, azt, amit ő annak idején. Enyhén szadista lélek. Azonban ezt tökéletesen takarja az álcájával. Nagyon nehéz azelőtt kiismerni, mielőtt ő fedné fel magát a megfelelő pillanatban. Azonban ha sikerült, teljesen másképp viselkedik azzal a személlyel, aki előtt már nem kell színészkednie. Bunkó lesz. De nagyon. Rideggé válik, akit nem érdekel a másik és örömmel fenyegetőzik. A pozitívum, hogy nem tapad rá. Pont, hogy kerülni kezdi az embert, ha pedig találkozik és vált is vele egy szót, érződik a hangjában a kegyetlenség. Viszont ezt az énét nem sokan ismerhetik. A legtöbben békén hagyják, miután már elárulta őket. Pont ezért nincsenek is igazi barátai. Ha azt is állítja, mikor még gyerekesen viselkedik, egyáltalán nem gondolja komolyan. Legfeljebb érdekbarátság. Így igaz… főleg azokra akad rá, akiktől akar valamit. Legyen az mondjuk pénz és ajándékok, mert éppen gazdag ficsúr az illető, vagy csupán ellene felhasználható információ. Ha nagyon zargat, óvakodni kell. Nem felejt. Ami egyszer elhangzott valaki szájából, azt ő elraktározza. Rettentően jó memóriával és gyors észjárással lett megáldva. És mielőtt azt hinnénk, hogy ez minden, ne aggódj, nem. Van még egy plusz személyisége, amit végképp nem ismer senki se. Ez a lelkileg összetört. Ez az, ami belül van. Ami belülről mardossa… de mindezt magában tartja. Csak egyszer kéne kiadnia magából mindent és valószínűleg maradna az a vidám, gyerekes jellem. Nem próbálna meg senkit se kígyó módjára megtámadni és lassan megölni, lelkileg összeroncsolni. És hogy lehetne ezt elérni? Meg kell törni. Hogy? Nem tudni. Nehéz felidegesíteni annyira, hogy kitörjön mindaz, amit átélt, és ami miatt, olyan lett, amilyen. Nem az ő hibája, hogy ilyen a jelleme. Az embereknek nevezett kegyetlen lények tették vele, ő csak vissza szeretné adni… legalábbis ez az elve, ami szerinte helyes. Szerinte sok minden helyes, ami amúgy nem lenne az. Ilyen például úgy hazudni, mint a vízfolyás. Nincs olyan nap, hogy ne hazudna… mindezt rezzenéstelen arccal, lelkiismeret-furdalás nélkül, tehát meg nem mondanánk, hogy nem mond igazat - ha csak nem tudunk gondolatot olvasni. Nehezen kiismerhető személy, aki már magáról se tudja, hogy melyik az igazi önmaga… már annyi ideig játszotta a vidám, vigyorgó és gyerekes személyt, hogy elfeledte önmagát. És ha már maga se tudja magáról, hogy kicsoda, akkor gond van… olyankor válik igazán kiismerhetetlenné egy ember. Szinte már jobban ismeri a másikat, az állítólagos barátait, mint jómagát. Bár valószínűleg, ha fogalmazást kellene írni a tulajdonságairól, venné az álcáját és szépen kifejti azt. Az egész élete egy színjáték, avagy egy hazugság. Az előbbi elég előnyös lehet, hisz jól színészkedik, bele tudja magát élni mások szerepébe is, az utóbbi viszont már szomorú. De ő gyűlöli ezt. Gyűlöli, ha sajnálják. Ezért se mutatja ki, hogy milyen sérült is lelkileg… amire szintén helyes dologként gondol. Így legalább a többieknek nem kell aggódnia miatta, több idejük jut magukra… tehát az ő állítása szerint jót cselekszik a többiekre nézve. Emiatt mondhatjuk azt, hogy érdekes elvei vannak. Arról pedig már ne is beszéljünk többet, hogy mennyire összetett, komplikált és érthetetlen az egész valója.
Csillagkép: északi vízikígyó, Hydra. Egyetlen képessége van, ez pedig a gyors regenerálódás. Pár másodpercen belül begyógyulhatnak a sebei, azonban másokat nem tud vele gyógyítani. Szóval nem éppen olyan erővel rendelkezik, ami egy egész csoportot támogat. Azonban az ereje még felfedezetlen, ezért nem gyógyultak be az eddigi sebei.
Kinézet: Nanu egy elég alacsony, mindössze 160 centis fiúcska. Tehát borzasztóan kicsike. Mindemellett még vékony és csontos is, de mégis van egy férfias alkata, hisz a vállai szélesek, és ha nem is egy kigyúrt ember, de szálkás, tehát izmosabbnak tűnik, mint amilyen. Hajszíne megtévesztő. Az ember azt hinné, hogy fehér, de valójában már annyira világos szőke, hogy majdnem fehér. Vajszínű, ami jól passzol élénk, tiszta égkék szemeihez. Ha már a bőre is világos haja és szemszíne mellett, az öltözködésében se lehet fellelni sötét árnyalatokat. Általában az egyszerű fehér, bézs, mintanélküli pólókat preferálja farmerral és semmi egyéb. Karkötőjén kívül mindenféle kiegészítőt mellőz, azonban azt az egyet szinte sose veszi se, mert sokat jelent neki. Ami még feltűnő lehet, az az arcán levő két tapasz, illetve, hogy a bal karja végig be van tekerve kötszerrel egészen a kézfejéig. Előbbi egy-egy vágás, míg az utóbbi egy elég különleges sebhelyet takar. Az a sebhely úgy néz ki, mint télen a jégvirág az ablakon, csak ez éppen a karján van és sebhely. Azonban ő ezeket nem szereti mutogatni, mert csúnyának gondolja a sebhelyeket, azért takargatja, még ha a karján levő kifejezetten szépen is mutatna - direkt nem írom le, hogy szerezte. Kissé részletesebb leírás gyanánt… vajszínű haja hosszúkás, erősszálú és kócos, bármit csinál vele. Az egyik szemébe szinte mindig belelóg, attól függ, hogy éppen melyik irányba söpri, de már hozzászokott. Csontjai eléggé kilátszanak, ezért olyan határozott az arccsontja is enyhe férfiasságot adva neki ezzel. Kontrasztban az előbbi tulajdonságával, maga az arca kifejezetten lányos. Mintha egy kisgyerek lenne… erre pedig a termete is rásegít. Na, meg a természete is, de ez nem az a pont. A lényeg, hogy ránézésre akár tizenkét évesnek is lehetne mondani.
Kép róla:
~ sebhely:
Egyéb: nup :]


Miuna99


Név: Daisy Dawson
Nem: lány
Kor: 15 éves múlt

Háttér: Egy átlagos családban született, egyke gyermekként. Szülei sokat dolgoztak, ritkán voltak otthon, így egy nevelőnő járt Daisyhez, hogy vigyázzon rá olyan kilenc óráig, míg a szülei haza nem érnek. Vigyázott is rá, megadott neki mindent, egy valamit kivételével: a szeretetet. A szülők nagyon szeretik Daisyt, csak nehezen tudják, illetve tudták kimutatni, keveset foglalkoztak vele, a nevelőnőt meg csak a neki fizetett pénz érdekelte, szóval...
Arca különlegessége, a sok szeplője miatt gyakran csúfolták, időnként bántották kiskorában, ami mély benyomást tett rá. Megutálta a szeplőit, gyűlöli őket, nem szívesen néz tükörbe még ma sem. Az emberek iránt is jelentősen csökkent a bizalma kiskori traumái miatt, amiket ugye elszenvedett az iskolában. Volt egy barátja, de idővel ő is elárulta. Emiatt lett olyan ember, aki most. Egyedül próbál megoldani mindent, segítséget soha sem igényel, másokhoz nem közeledik, szóval, mondhatni teljesen magára lett hagyva.

Jellem: Mint korábban is említettem, kiskorában atrocitások érték szeplői miatt. Először semmi baja nem volt az arcával, de ahogy ezek a szóbeli, illetve nagy ritkán testi sértések előfordultak, kezdte megutálni őket, és manapság már gyűlöli is minden egyes szeplőjét. Az atrocitások miatt szinte teljesen elvesztette az emberek iránt a bizalmát. Nem megy oda senkihez, el van egyedül a saját kis világában, még meg is tesz mindent a másikért, csak hagyják őt békén a szeplőkkel.
Egyébként Daisy egy nagyon kedves, jólelkű teremtés. Barátságos típus lenne, de fél közeledni másokhoz. ha közeledsz is hozzá, nehezen enged fel, kell egy kis kitartás és "jószándékú zaklatás", hogy Daisy felengedjen, elhagyja a zárkózottságot, és így már megismerhetjük a valódi lányt. Őszinte ember, ami a szívén, az a száján. Nem szeret másokat megbántani, de hazudni sem akar, szóval ilyen esetekben inkább csendben marad, vagy pedig tereli a témát. Kissé közvetlen tud, mindig csak utána kap észbe, hogy hoppácska, ezt talán nem így kéne... Kissé lökött, szeleburdi, szétszórt, mindig keresi valamijét amiről azt hiszi hogy elhagyta, de nem, csak akkor találja meg mikor már nem keresi, pedig egész idő alatt ott volt az orra előtt. Sosem hátrál meg a problémák elől, mindig teljes erőbedobással küzd, a maximumot próbálja kihozni magából.
Ha kérik, szívesen segít másoknak akármiben amiben csak tud, ilyenkor még saját magáról is képes megfeledkezni, például az evésről. Intelligens, okos - hisz rengeteg ideje van tanulni barátok hiányában - lány, és udvarias. Igen, udvarias, méghozzá annyira hogy képes a fiúkat is előreengedni az ajtónál. Gyűlöli ha hazudnak neki, ezt nehezen bocsátja meg. Inkább bántsák meg, mint hogy kétszínűskedjenek vele, mint ahogy anno tette az egyik barátja.
Igyekszik mindig nyugodt maradni, még akkor is ha épp őt csúfolják. Mozdulataiból, arckifejezéséből könnyű azoknak olvasni akik már észrevették és felismerték ezeket a jeleket. Például idegességében vagy izgatottságában az ajkát harapdálja. Fájdalmát remegő kéz, zavarát elvörösödés, dühét ökölbe szorított kéz illetve ujjropogtatás jelzi. Ezen kívül, az egyes dolgokra a reakcióit, a mimikáját igen szórakoztató nézni. Nem tűri azt, hogy rosszat mondjanak arról akit szeret, ilyenkor máris az illető védelmére kel. Könnyű zavarba hozni, a legkisebb bóktól is fülig vörös lesz az arca. Hűséges, sosem hagyja cserben a másikat, még az ellenfeleit sem. Tisztességesen játszik minden téren. A legapróbb programtól is képes az egekig izgatnia magát, előre kitervez mindent, de az utolsó pillanatban meg mindig bepánikol, kapkod.
Nem szeret mozogni, ezért nem valami erős a testalkata. Na jó, mondhatni majdnem elfújja a szél. A sport az nem az ő erőssége, viszont nem néznénk ki belőle, de van elég ereje ahhoz hogy meg tudja magát védeni: erőseket tud ütni valamint rúgni, aztán meg elrohan, de így se jut sokáig, hamar kimerül. Az aminek köszönhetően tovább is bírja, az pedig a kitartása. Nagyon makacs tud lenni ha akar, és hiába merült ki teljesen, akkor is tovább megy és csinálja és csinálja a dolgokat.
Ami érdekes vele kapcsolatban, hogy hiába teljesen önellátó, egyedül semmire sem megy. Ha még elérhetetlen távolságban is, de kell, hogy legyen valaki a közelében mert gyűlöli az egyedüllétet. Igaz, hogy a nevelőnő már nem járkál hozzá, a szülei még mindig későn érnek haza, ezért van egy plüsskutyája, amit a lakásban hurcol mindenfelé, és időnként beszél hozzá ha olyanja van, elmeséli neki a napját, hogy mi történt vele, illetve vele alszik. De iskolában, például az osztályban már megvan egyedül, még úgy is ha egész nap egyedül ücsörög a padjában, csak legyenek emberek elérhető távolságban.

Csillagkép: Nagy Kutya. Annyit erről a csillagképről, hogy úgy tartják, a Nagy Kutya és a Kis Kutya Orionnak, az égi vadásznak vadászati kísérői, és ennek megfelelően követik őt a napi, keletről nyugat felé tartó mozgásban.
De hogy kötődik ez Daisyhez? Egy kutya alakú, se nem kicsi de se nem nagy anyajegy van a bal kulcscsontjának szélén, a vállai alatt. Tulajdonságilag is megegyezik a Csillagképpel, vagyis muszáj követnie valakit, igényli a társaságot, az embereket a közelben.
Fegyvere pedig az, hogy ilyenkor megnövekszik az ereje, vagyis többet tud mozogni, valamint nem látszik meg nagyon, de nagyokat tud ilyenkor karmolni, mélyebb sebeket is hagyva, meg van még az a képessége, hogy teste elé erős pajzsot képezzen, de ez csak akkor működik, ha valaki mást akar megvédeni saját testével, ilyenkor lép csak működésbe a pajzs, iylenkor nem sérül meg ő sem.

Kinézet: Átlagos, egy nagyon kicsit alacsony testmagasságú, 163 centi magas. Bőre világos színű, amin jól meglátszanak az általa annyira gyűlölt szeplők. Érdekes, hogy csak az arcán látható egy csomó, a nyakán már csak egy-kettő van, de testének többi részén alig-alig van. Kulcscsontján egy kutya alakú anyajegye van. Haja hosszú, sötétbarna színű, egyenes, nagyon enyhe hullámokkal, és leér a derekáig. Frufruja nincs, bár gondolkozik rajta, hogy vágasson, hogy eltakarjon vele jó pár szeplőt. Általában leengedve hagyja, csak néha köti fel egy lófarokba a feje tetején. Sötétbarna haján szemeit is barnának gondoljuk, de meglepő felfedezéssel van dolgunk: szemeinek szürke világosszürke, tiszta tekintettel, amelyeket hosszú, dús szempilla fed. Testalkata sovány, karcsú, kissé gyengének kinéző, olyan típusú akit majd' elvisz a szél. Kezei, csuklója apró, simán körbe tudjuk fonni ujjainkkal. Lapos, mondhatni kissé deszka, csak egy kicsi halom van itt-ott. Bő fölsőkben jár, és sötétkék farmerokban. Fölsői általában színesek, de leginkább fehérek vagy feketék, mivel ezek a színek mennek jól a szeméhez. Nem az a csinos, divatkövető stílusú ruhákban járkál, de nem is túl sportos, inkább a sportos felé közelít, meg van a saját stílusa. Általában sportcipőket vagy lapos sarkú szandálokat hord.

Egyéb: Nincs háziállata, bár szeretne egy kutyát. Retteg attól, hogy újra bántani fogják szeplői miatt, valamint fél a barátkozástól is, nem akar újra elveszíteni egy barátnak hitt embert akit megszeretett.

Kép

/a klubb még fejlesztés alatt áll, siettem a készítése közbe. ^^"/
 Tagok:
 
Áliász: Kettősponthárom :3 Cecca-san :3
 
 
 
Picur
Csöpi
Mokka
Champ
Kávé
Cicuska :3
"Eltorzított önképek,
Megsebzetté vált lélek.
Abnormális elvárás,
Boldogságtól elzárás."
Depresszió- Nincs kivétel

"I tried it like before and this time I made a deep cut
I thought about my friends and the way I didn't give enough
And I shoulda told my mother 'mom, I love y

 
 
 
 
Hope
Miuna99
Avatarképemet nem lenyúlni! Saját kiskutyám, Holly van rajta, szóval keress magadnak egy másikat, mert ha nem, harapni fogok. Kösz.
Yuu Nishinoya (Haikyuu) az enyém! ˇ^ˇ

Előre leszögezem, nem küldök sms-t, nem lépek be a klubodba, nem leszek bari, szóval hagyj az ilyen levelekkel

 
Anime-fan és kpopper *ww*
 
 
 
diana
Macy
Csíkos
Némó
*Manxika*
Norman
Cár
kormi
Tappancs
Diamond
Léna
SoulKiller
"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl

 
✧❃Яаνеи❃✧
 
 
 
Miaufia
Felice
kim
Borsó
Samu
ζαφείρι
leyla
сапфир
Saphir ✧❃ Szúnyogmatka-chan ✧❃ Yarni ✧❃

Hmm... Egy újabb adatlapot kéne csinálni... Eh
Nem.
Majd valamikor máskor. Annyit mondok, hogy egy újabb Szúnyogmatka-chan felhasználót találtál, kedves gazdatestem x3 Vigyázz, mert még nem figyelsz, addig rád szállok és kiszí

 
-
 
 
 
Alma
Bleu
gazni
Csak haza akarok menni és újra az a kisgyerek lenni, aki egyszer voltam. Aki a szívem mélyén még most is vagyok.
De otthon vagyok. És már soha nem leszek fiatalabb.
Utálok felnőni.

 
Timi
 
 
 
稲妻
友情
ボス戦士
暗黒
天道虫
ユキ
王子
ゆきちゃん



"Nem számít, mit mondok, őszintén, az emberek ítélkezni fognak." (Jonghyun, SHINee)

„Jobb gyűlölve lenni, mint ignorálva."  (G-Dragon, Big Bang)


I`m not a perfect person, there`s many thing I wish I didn`t do






     
     


 
 
 
 
PEDRO LEON
jh
Zolcsa*
jade
benji
Belie
Cirmi
Milli
Timi
tom
Mimócica
Szelli21


 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2020 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat