Társalgó

Versek és idézetek

Bella Kalen 2018. 08. 17. 10:33  
Monológ csivavára (Rostand nyomán)
Nézzék, jó nagy marha vezet kiskutyát,
a vén ***, kiröhögteti magát.
Nos, jóember, ez elég szimplán hangzik,
szava agyamban üresen visszhangzik.
Olyan embertől mi mást is várhatnék,
aki egyszerű, mint egy szálkás faék,
nálam ennyi ésszel vezethet lovat:
mert "mondhatta volna szebben kis lovag".

Jól értesülten:
hallottam, hogy már nyugdíjba vonult,
s a pénzügyi helyzete felborult,
úgy látszik, nagyobbra nem telt,
s ez árban éppen megfelelt.

Kétértelműen:
kíváncsi vagyok, mit tud a kis kutya,
ki pórázon vezet ilyen nagykutyát.
Az biztos, nem lehet nagyon buta,
mivel jó helyre tette valagát.

Lenézőn:
én így helyében nem sétálnék vele,
le ne járasson, ha vele játszom,
lufiként levegőt fúvatnék bele.
hogy ennél jóval nagyobbnak látsszon.

Hízelegve:
kérem, higgyen nekem kedves barátom,
kívülről önt elfogulatlan látom,
figyelemmel korábbi státuszára,
nagyobb kutya lenne méltó magának.

Bizalmaskodva:
Uram, ha önnek törpe a mániája,
gondoskodom arról, ne legyen hiánya,
hogyha ráun, egy megnőtt kis ebre,
csak magának, becserélem kisebbre.

Intőn:
vigyázva menjenek sétára,
óvakodjon, nehogy elrántsa.
vajh, máskor miként kirándulna
ha karja tőből kirándulna.

Félve:
két kézzel fogja azt a vérebet,
ki ne ontsa értékes véremet.
E fajta tudom igen goromba,
mert kizárólag támad torokra.

Affektálva:
jaj, milyen praktikus cuki kis darab,
kis helyet foglal és magától halad.
Talán a színe most nem igazán trendi,
de színes kencével át lehetne kenni.

Fiskálisan:
ilyen pénzügyi válságos időben,
talált optimálist eb hirdetőben,
kis fogyasztású, egészen takaros
hely- no meg, energiatakarékos.

Csúfolódva:
bűn eltitkolni e született vérebet,
arra pazarolni kergessen verebet.
Rendezzenek néki sok híres viadalt,
hogy azokon arasson véres diadalt.

Továbbá
bambán: hát ez miféle különös szerzet,
saját lábakon járó gömbölyded szőrzet?
Naivul: nekem e látvány mindent megér,
pórázon sétál termetes fehér egér.
Ámuldozva: nagyítót, ha kaphatnék,
bizonyára akkor rá nem talpalnék,
talán idézve népek bibliáját,
Zuru és Huru megtalálta párját,
s végül önhöz illőn parasztosan,
csak úgy, beszólhatna jó szaftosan:
Barátom! Ez egy kutya? Számat tátom,
nagyobb volt ***emen a pattanásom.

Ily szókkal illetett volna kis lovag,
ha volna önben szellem és öntudat,
mert szemtől-szembe mind mézes-mázosak,
de hátam mögött kevésbé bájosak,
ám azt, amit itt összehablatyoltam,
bárki szájából meghallottam volna,
azon a bunkón, ki így leértékelt,
ott helyben vennék méltó elégtételt:
"mert magamat kigúnyolom, ha kell,
de, hogy más mondja, azt nem tűröm el!"


edeede 2018. 08. 16. 12:31  
Véget ért az álomtábor
Kaput zár a CN-tábor.
Piros zöld és fekete
Narancs, sárga lila kék
Első helyet mind remél.
Bajnok mind, mert résztvevők,
Mindegyikük észt vevő!

edeede 2018. 07. 19. 19:56  
Kezdődik a CN-Tábor,
Erre várt itt a sok vándor.
Kapitány kell, no meg csapat,
Szervezzünk egy buli hadat!

edeede 2018. 07. 19. 9:25  
Edeede: Mesemondóka (Fantának ajánlom e rémremekket)
Mese-mese mátka,
Fantázia szállhat.
Edeede várja
Mese végre hátha
Vége lesz majd máma.

Karina_Shau 2018. 07. 14. 22:29  
"Nézz az égre,
Legszebb fényre,
Láss egy álmot,
S harcolj érte."

edeede 2018. 07. 08. 5:18  
Edeede: Szőrös talpú kismacska

Szőrös talpú kismacska,
Hol jártál az éjszaka?
CicaNeveldén estéztem,
CN-táborban egerésztem.

edeede 2018. 07. 04. 20:30  
Aranyosi Ervin: Te milyennek látsz másokat?

A város mellett, az út szélén
egy öreg bölcs üldögélt,
Itt született e városban,
azóta itt éldegélt.
Városába igyekezvén,
arra járt egy idegen,
a bölcset megszólította,
s érdeklődött ridegen.
Milyen népek laknak erre,
milyenek itt az emberek?
Az öreg csak felnézett rá,
s lassan visszakérdezett.
Mondd, te vajon honnan jöttél,
hol élted az életed?
Ahol laktál, hogy érezted
milyenek az emberek?
– Csupa csaló, önző, lusta,
Igaztalan és hazug.
Ezért hagytam magam mögött,
s ide hozott ez az út.
Hát azt bizony nem jól tetted,
elhagytad az otthonod.
Otthagytad a szülőfölded,
de itt is csak azt kapod.
Az emberek oly galádok
erre felé, mint felétek,
rossz célpontot választottál,
rosszból van itt temérdek.
Csupa csalót fogsz találni,
önzőt, lustát, hazugot!
– Azt sem tudod, hogy mit mondok?
Igazat, vagy hazudok.
És a vándor mordult egyet,
sarkon fordult, s távozott:
– Úgy látszik mindegyik város,
s minden ember átkozott.

Alig telt el egy fél óra
s jött egy másik utazó,
Illendően köszöntötte
úgy, ahogyan az való.
Kíváncsi volt Ő is arra,
amit meg is kérdezett:
– Aztán mondja, erre felé,
milyenek az emberek?
A bölcs kicsit gondolkodott…
– Hát milyenek nálatok?
Ha te előbb elmeséled,
megjönnek a válaszok.
Lám, a vándor büszkén mondta,
– Hol máig éltem életem,
csupa igaz emberrel volt,
eddig dolgom énnekem.
Mindenkinek segítenek,
mindenkihez kedvesek,
nagyszerű mind, egytől egyig
igazak és rendesek.
Vajon itt a városodban,
milyen az ember és a nép,
kérdezte az, a bölcs öregtől,
– elmeséled, ha várok még?
– Szerencséd van, városunkban
csupa kedves ember él.
Szólt az öreg – s a helyiekről
minden szépet elmesélt.
Ugyanazt fogod találni
nálunk, amit nálatok.
Békésen élnek a népek,
mesébe illő állapot.
Vándort mindez megnyugtatta,
s fütyörészve ment tovább.
Csodásnak látta a világot,
nem úgy, mint az ostobák…

Egy helybéli ifjú ember,
– a bölcset ismerte rég, –
meghallgatva a két beszédet,
szidta a bölcset ezért.
– Hát öreg, csalódtam benned,
ily kétszínű hogyan lehetsz?
Sosem hittem volna rólad,
hogy bárkit így félrevezetsz!
– Bizony tévedsz ifjú barátom!
válaszolta a jó öreg.
A világ szívünkben tükröződik,
mindenki másképp éli meg.
Kinek a szíve túl gyanakvó,
nem láthat jót, helyén valót,
nem fog találni kedves embert,
csakis galádot és csalót.
Ám, ki szívét szeretettel,
és jósággal tölti fel,
járhat bárhol a világon,
olyan emberekre lel.
Gondold meg kedves barátom,
téged kik vesznek körül?
Szívedben, ha jó a válasz,
örömöt kaphatsz örökül…

edeede 2018. 07. 01. 12:50  
E kecses kecske rémremekeket
Mekegve neked teszem kezedbe

(Ezeket a szömörcés szösszeneteket ajánlom Dunya, Neked)

edeede 2018. 07. 01. 12:46  
Edeede:Tábor

Tábor, tábor CN-Tábor!
Jobb ott, mint bárhol...
Jön a kérdés, jön a kvíz,
Ettől nem ver ki a víz!
Jelöld be a helyes választ,
Ajándékod magad válaszd,
Cicacent és csillogás
Ez az élmény oly csodás!


edeede 2018. 07. 01. 12:45  
Edeede: CN-Tábor hívogató
TáboroZoo-CNezŐk!
Moderátoroknál jelentkezŐk,
Figyelem, mert jön a mámor!
Csak Rátok vár a CN-Tábor!




edeede 2018. 06. 16. 17:53  
E. E. Camings: Kötődés


Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.

Íme a titkok titka,
mit senki se tud:
gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek,
egek feletti ég a fán,
mely maga az élet.
Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló csillagok csodája.
A szívemben őrizlek.
Ott őrizlek a szívemben.


edeede 2018. 06. 16. 12:44  

Bódás János

Valahol ki van jelölve helyed...

Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved - azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Megmutattad néha legalább,
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt
ott is, ahol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég... siess... keresd,
Ki van jelölve a helyed.

Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életed,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel, mely kőre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát
sem az ég, sem a világ.

edeede 2018. 06. 09. 21:22  
Aranyosi Ervin: Ébresztő!

Felébredt valaki! Nem csak hallom, – érzem!
Egy ugrás, s már ott van, s átgázol a kézen.
Takaróm hegyeit könnyedén megmássza,
nyújtózik, dorombol, ágyam kaparássza.
Végig sétál rajtam, mintha csak út lennék,
visszacsalogatja pár szép, kedves emlék.
Cicatánc kezdődik, – ez egy macska-szamba –
apró cicalábak böknek a hasamba.
Aztán odanyomja orromhoz az orrát,
eszkimó puszival ébresztget az orrhát.
Néha morran egyet, rosszallóan mondja,
– mért nem ébredsz már fel? – ennyi csak a gondja!
Hangosan dorombol, szeretetre vágyik,
– ha csak éhes lenne, nem jönne az ágyig.
Gazdi keze indul, – bundáját keresve –
mintha sós zsák volna, elborul a teste,
s élvezi kezemnek minden moccanását,
s néha hallom foga apró koccanását.
Hosszan elnyújtózik, nagyobb teret adva,
hosszan simogatom, hosszában haladva.
Dorombol a lelke, hála szól belőle,
szívgyógyító hangok eredeznek tőle.
Alszunk még pár percet, míg ébred a reggel,
kinek cicája van, nem kell annak vekker!
Amikor felkelünk, nem is vagyok álmos,
ügyesen ébresztett ez a kis “szélhámos”!

Aranyosi Ervin © 2014-06-07.

دُنْيا
 
2018. 06. 05. 11:28  
És aki kineveti a szerelmet?

1. oldal Következő

 
  CicaNevelde  · Copyright © 2007-2018 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat